Authors:
Zsuzsa F. Körner Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék 1111 Budapest Műegyetem rkp. 3. K. 278.

Search for other papers by Zsuzsa F. Körner in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
Márta Nagy Department of Microbiology and Biotechnology, Faculty of Sciences, University of Debrecen Egyetem tér 1, H-4010 Debrecen, Hungary

Search for other papers by Márta Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

The history of city regulation documented on maps started in the 17th century, after the Turkish occupation and has several distinctive periods. The study focuses on the characteristics of population settling before 1850, after the Turkish era, since they served as a model for the regulation of city enlargements in the 18th and 19th centuries. In the 17th and 18th centuries we find quite a few examples of "popular regulations" based on common consent, whereas regulations initiated by cities and other proprietors were executed by surveyors. Repeated floods and fires made it also necessary to regulate certain areas of cities. (The very first regulatory rules formed parts of rules related to fire protection and public security). Large-scale regulations appeared after 1800, a good example being Schilson's plan of the district of Lipótváros, which influenced the first comprehensive regulatory plan of Pest, made by János Hild. The period between 1850 and the turn of the century is characterized by large-scale public and private building activity, the construction of railway lines, train stations, new city axes, public buildings enriching city centres. The network of roads fixed by regulatory plans are in the most cases characterized by orthogonality, although influenced by well-known city reconstructions in the second half of the 19th century (Paris, Vienna, Barcelona). In case of the capital and of the city of Szeged, city structures with a system  of radial and ring roads also appear. In order to facilitate the implementation of these plans, the general law of expropriation was passed in 1881 and remains in force until as late as 1955. Between 1900 and 1945 the majority of Hungarian towns completed their  comprehensive regulatory plans based on principles elaborated in the first place by architect planners like Antal Palóczi, József Wälder, László Warga and Károly Weichinger. In the regulation of residential areas compositional principles of the British Garden Cities Movement, the Baroque and Classicism prevailed. This period saw also the birth of our first law of city regulation and building (1937.VI.), a progressive act which our present  legal system also took for a model. After World War II, between 1945 and 1990, as a result of nationalizations, state ownership became dominant: both in city regulation and legal regulation the role of the state was predominant. A characteristic of the age is the construction of housing estates and of socialist large-scale industrial works. Following the change of regime, privatization transformed the practice of city regulation, too. New regulatory situations appeared, such as the reutilization of traffic areas no longer needed, as well as of former military areas.  

  • Sitte, Camillo: Der Städte-bau. Verlag von Carl Graeser & Co., Wien 1901.

    Der Städte-bau. , ().

  • Sigray Béla: Iparterületek elhelyezkedése a városban. Területrendezés 1976/2.

    'Iparterületek elhelyezkedése a városban ' () Területrendezés .

  • Balogh Péter: Szombathely … 1904. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1998/3.

  • Dr. Bierbauer Virgil: Városépítési problémák Budapest Belvárosának északi oldalán. Térés Forma 1937/7. 189-201.

  • Szilágyi Lajos: A városépítés középtávú feladatai. Városépítés 1976/3.

    'A városépítés középtávú feladatai ' () Városépítés .

  • Tóth Andrásné: A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. Akadémiai Kiadó, Budapest 1956.

    Tanulmányok Budapest Múltjából. , ().

  • Dr. Scherer Ferenc: Gyula város története I-II. Gyula m. város kiadása, 1938.

  • Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870-1930) Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Budapest 1931.

  • Soltész László: A 15 éves lakásfejlesztési terv megvalósítása (1961-1975). Városépítés 1976/1-2.

  • Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyszínrajza, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr 1882.

  • Borbíró V.-Valló I.: Győr városépítéstörténete. Budapest 1956.

    Győr városépítéstörténete. , ().

  • Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940. Budapest 1941.

    A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940. , ().

  • Fabó Beáta: Építkezés a reprezentáció szolgálatában: középületek és terek. In: Az egyesített főváros. Városháza, 1998.

    Az egyesített főváros. , ().

  • Vörös Károly: Városépítés Győrben a dualizmus korában. Arrabona 13. évf. 1971.

  • X.: „Szeged újjá építése” (recenzió). Építőipar 1892. 133.

  • Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században. Akadémiai Kiadó, Budapest 1988. 243., 149-152.

    Sopron építészete a 19. században. , () 149 -152 .

  • Winkler Gábor: Városrendezés. In: A magyarországi művészet története 5. „Magyar művészet 1790-1890”. Szerk.: Zádor Anna. Kézirat = MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Adattár MKI-C-I-186.

  • Győr vármegye.(Magyarország vármegyéi és városai.) Szerk.: Dr. Borovszky Samu. Országos Monográfia Társaság, Budapest.

  • Budapest új szabályozása. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előterjesztése. Építőipar 1903. 73-75.

  • Darvas Iván: A budapesti terjedékegyezmény. Építő ipar, Építőműv. 3. sz. 1914.

  • Dausz Gyula: Kőbánya múltja és jelene. Budapest 1913.

  • Horváth Zoltán: Sopron városias fejlődése a kapitalizmus első időszakában (1848-1914). Soproni Szemle XXXIX. évf. 1985. 2. sz.

  • H. E.: Pest városa 90 évvel ezelőtt. Vasárnapi újság 1897. 618-619.

    Vasárnapi újság , () 618 -619 .

  • Éhen Gyula: A modern város. Bertalanffy József könyvnyomdája, Szombathely 1897.

  • Ekler Dezső: Ember és háza. Kijárat kiadó, 2000.

  • Entz Géza - Genthon István - Szappanos Jenő: Kecskemét. (Városképek - műemlékek sorozat.) Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1961.

  • Erdős Ferenc - Farkas Gábor - Fülöp Gyula - Virág Ernő: Mezőfalva története. Mezőfalva 1989.

  • Erdősi Ferenc: Pécs városszerkezetének fejlődése és az egyes városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. MTA Dunántúli Tudományos Intézet Közlemények 6. kötet.

  • Kabdebó Gyula: A városok építése I. Budapest 1913.

    A városok építése I. , ().

  • Heckenast János: Szombathely város rendezési terve. Vasi Szemle XIX. évf. 1965. 1. sz.

  • Hegedüs Benedek: Budapesti lakótelepek. Városépítés 1976/6.

  • Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. Kecskeméti füzetek 8. Kecskemét 1998.

  • Mező Lajos: Szentes központjának kialakulása. Településtudományi Közlemények 11. Budapest 1959.

  • Nagy Lajos: A Terézváros kialakulása. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. Akadémiai Kiadó, Budapest 1956.

    Tanulmányok Budapest Múltjából. , ().

  • Dr. Nizsalovszky E.: Magánjog II. Dologijog. Gyula 1928.

  • Olgyay és Olgyay: Az óbudai hídfő budai feljárójának tervpályázata. Tér és Forma 1937/6.

  • Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Magyar városok monográfiája XVIII. Szerk.: Dr. Ladányi Miksa. Budapest 1936.

  • Pálóczi Antal: A főváros extenzív terjeszkedése. Építőipar 1896. 126-127.

    Építőipar , () 126 -127 .

  • Preisich Gábor: Budapest városépítésének története I-III. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1960, 1964, 1969.

  • Dr. Kertész Béla - Valentiny Károly: A területfelhasználási politika és alkalmazási eszközeinek hatása a telekérték alakulására. Területrendezés 1978/2.

  • Dr. Kiss Sándor: Külterületi parcellázások és építkezések. Városépítés 1976/6.

  • Dr. Köszegfalvi György: Az ipartelepítés tervezésének néhány kérdése. Területrendezés 1976/2. VÁTI.

  • Kubinszky Mihály: Sopron úttörő jellegű városrendezési terve 1905-ből. Magyar Építőipar 1999/7-8.

    Magyar Építőipar , ().

  • Lechner Lajos: Szeged újjá építése. (Hasonmás.) Szeged 2000.

  • Lelkes István: Kőszeg. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1960.

  • Kubinyi András: Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. Akadémiai Kiadó, Budapest 1956.

    Tanulmányok Budapest Múltjából. , ().

  • Dr. Lettrich Edit: Kecskemét és tanyavilága. Akadémiai Kiadó, Budapest 1968.

    Kecskemét és tanyavilága. , ().

  • Balogh István: Debrecen. (Magyar Műemlékek.) Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1958.

  • Collapse
  • Expand

 

The author instructions are available in separate PDFs, for articles written in Hungarian or English.
Please, download the Hungarian version from HERE, the English version from HERE.

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Sajtos, István

Editor(s): Krähling, János

Co-ordinating Editor(s): Gyetvainé Balogh, Ágnes

Department of History of Architecture and of Monuments
Name of the Institute: Budapest University of Technology and Economics
Address: Műegyetem rkp. 3, K II. 82, 1111 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 463 1330

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0.128
Scimago Quartile Score

Architecture (Q3)
Conservation (Q3)
Visual Arts and Performing Arts (Q2)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0.3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 285/615 (53rd PCTL)
Conservation 67/102 (34th PCTL)
Artchitecture 127/170 (25th PCTL)
Scopus
SNIP
0.382

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,101
Scimago Quartile Score Architecture (Q4)
Conservation (Q4)
Visual Arts and Performing Arts (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 247/584 (Q2)
Conservation 60/96 (Q3)
Architecture 103/149 (Q3)
Scopus
SNIP
0,397

2020

 
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,111
Scimago
Quartile Score
Architecture Q4
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
15/63=0,2
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 88/138 (Q3)
Conservation 52/85 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 221/532 (Q2)
Scopus
SNIP
0,604
Scopus
Cites
4
Scopus
Documents
16
Days from submission to acceptance 17
Days from acceptance to publication 123
Acceptance
Rate
69%

 

2019  
Scimago
H-index
3
Scimago
Journal Rank
0,133
Scimago
Quartile Score
Architecture Q3
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
19/62=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 71/126 (Q3)
Conservation 44/78 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 168/502 (Q2)
Scopus
SNIP
0,339
Scopus
Cites
15
Scopus
Documents
12
Acceptance
Rate
67%

 

Építés - Építészettudomány
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 927 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 144 EUR / 180 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 220 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Építés - Építészettudomány
Language English Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1957
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0013-9661 (Print)
ISSN 1588-2764 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2023 6 2 2
Oct 2023 7 4 0
Nov 2023 4 3 0
Dec 2023 32 1 0
Jan 2024 9 0 0
Feb 2024 6 1 0
Mar 2024 0 0 0