A mai nyolcvan évesek hatvan évvel ezelőtt, a II. világháború idején, igen mostoha körülmények között végezték egyetemi tanulmányaikat. A műegyetem építészmérnök hallgatóinak helyzete sem volt más. Régen elhunyt, neves tanáraikról ma már csak azok művei, egy-egy szobor vagy megemlékezés útján lehet képet kapni. A részletes szakmai méltatás helyett az alábbiakban, a diákmemóriában megmaradt egy-egy olyan mozzanat olvasható, amilyenre azon tanítványok emlékeznek, akik szerették, tisztelték őket.