Author:
Zoltán Magyar

Search for other papers by Zoltán Magyar in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

E dolgozat a betontörténet általános kutatásának átfogó összefoglalása az ókortól máig, csak rövid fejlődéstörténet, párhuzamot vonva a magyar betontörténettel is. A francia „béton” etimológiájából kiindulva, a beton fogalmának olyan definícióját javasolja, amellyel történészi és régészeti terminológiai problémák oldhatók meg. Ehhez járul az idetartozó anyagismeret tárgyalása is. Ez a rendkívül kedvező építési mód az embert már a késő kőkor óta kísérte. Folytatódott a korai nagy kultúrákban, kiváltképpen Mezopotámiában és az Égeiszen a római csúcspontig – közismerten az „opus caementitium”-ig. A középkorban elfeledték ugyan az elért betontechnológiát, megalapozódott viszont a modern vastechnológia, valamint teológiai csírával – a teremtés nagyszerűsége – a mechanika tudománya is. Az építés tudományosodása a 17–18. században bontakozott ki, de még határozott hatás nélkül a betontechnológiára. Döntő lépést hozott az „ipari forradalom” a cement feltalálásával és a vas tömegtermelésével, valamint a statika tudomány finomodásával a vasbeton felé. E fejlődésbe Magyarország a korai 18. század óta kapcsolódott be egy hadmérnöki iskola révén Bécsben. 1782-től létezett az úgynevezett Institutum Geometrico Hidrotechnicum Pest-Budán – mérnöki intézet –, ahol építést is tanítottak. Ez lett a Budapesti Műegyetem előde. Magyarországon a 19. század közepe előtt ismert volt a cementbeton, akkor épült a Lánchíd vasszerkezete, majd 1875ben a Nyugati pályaudvar vastetőzetét maga Gustave Eiffel emelte. A modern vasbeton rögtön az 1900-as párizsi világkiállításon történt bemutatása után jutott el ide. A két világháború között kiváló vasbeton eredményeket értek el, a II. világháború után pedig az IPARTERV nemzetközi kitüntetést is nyert sajátos szerkezetmegoldásaiért az ipari építészet terén.

  • Andai Pál: A mérnöki alkotás története. Budapest 1959.

  • L’Architecture d’aujourd hui– Industie et commerce – 83/1959: La prefabrication lourde appliquée aux constructions industrielles en Hongrie.

  • Badisches Landesmuseum Karlsruhe: Die ältesten Monumente der Menscheit, vor 12.000 Jahren in Anatolien. Kiállítási katalógus 2007. jan. 20. – máj. 17.

  • Balázs György: Beton és vasbeton. BME tudományos közlemények, 1997/37.

  • Balázs György: Beton és vasbeton. I–VII. köt. Budapest 1994–2008.

  • Beton Marketing Deutschland: Nachhaltiges Bauen mit Beton. Ein Fachbeitrag für Architekten, Planer und Bauherren. Előadásokon vett jegyzetekkel is: 55. Beton Tage. Ulm 2011. febr. 8–10.

  • Billington, David P.: Robert Maillart und die Kunst des Stahlbetons. Zürich–München 1990.

  • Blegen, Carl W. – Rawson, Marion: The Palace of Nestor at Pylos in Western Messenia. Volume I. The Buildings and their contents. University of Cincinati, Princenton University Press, 1966.

  • Budapest Főváros Levéltára. Sorg okiratok. 460-as doboz. Menyhárd hangártervei 1939. 767-es doboz.

  • Cerver, Francisco Asensio: Zeitgenössische Architektur. Die bekanntesten Architekten und ihre zentralen Werke. Köln. (Főleg 90-es évek.)

  • Cintas, Pierre: Manuel d’arcélogie Punique I. La civilisation Carataginoise. Les rélations materielles. Collection des Manuels d’archéologie et d’Historie de l’Art. Paris 1976.

  • Császár László: Korai vas és vasbeton építészetünk. Budapest 1978.

  • Dobrović, Nikola: Savremena arhitektura. 1–4 köt. Beograd 1956–1965.

  • Festschrift aus Anlass des fünfzigjährigen Bestehens der Wayss & Freytag A. G. 1875–1925. Stuttgart 1925.

  • Fuhrmann, Wilfried: Bitumen und Asphalt-Taschenbuch. Berlin 1976.

  • Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1818–1938). Budapest 1972.

  • Gambardella, Cherubino: Il sogno bianco. Achitettura e il „mito mediterraneo” nell’ Italia dei anni ’30. Napoli 1989.

  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Békéscsaba 1990.

  • Gööck, Roland: Die grossen Erfindungen. Bd: Textil, Bauen und Wohnen, Beleuchtung. Künzeslau–Stuttgart 1983 után.

  • Günscher, Günter: Grosse Konstrukteure 1. Freyssinet. Berlin–Frankfurt/M–Wien 1966.

  • Hajdú Ildikó: Építészet(politika) egy makropolisz kiépülésében. Utóirat (a Magyar Építőművészet melléklete) 2010/4.

  • Halbherr, F. – E. Stefani – L. Banti: Hagia Triada nel periodo palazzale tarde. Capitolo V. Il Quartierre signorile di Nord-Ost. Annuario della Scuola Acheologica di Atene e delle missioni ita-liane in Oriente. Vol. LV, Roma 1977.

  • Haller, A. v.: Die Südgrabung. In: D. Arnold Noldecke, Heinz Lenzen, Arnold Halle und Werner Göppner: Abhandlungen der Preussischen Akademie der Wissenschaften, 1936. Einzelausgabe Berlin 1936.

  • Hiese, Wolfram: Baustoffe-Kenntnis. Düsseldorf 1999.

  • Jánszky Béla: A magyar formatörekvések története építészetünkben 1894–1914. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye 1929.

  • Jánszky Béla: A magyar formákra való törekvések kritikai megvilágításban. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye 37–38. köt. 1939.

  • Jencks, Charles: Die Sprache der postmodernen Architektur. Stuttgart 1978 (USA 1977).

  • Jordan, Julius: Uruk Warka. In: Arnold Noldecke, Heinz Lenzen, Arnold Halle und Werner Göppner: Abhandlungen der Preussischen Akademie der Wissenschaften, Berlin 1929.

  • Jordan, Julius: Uruk Warka: Bericht aus Abhandlungen 1929. Einzelausgabe 1930.

  • Khan, Hassan-Uddin: International Style. Architektur der Moderne von 1925 bis 1965. Köln 1998.

  • Kind-Barkhauskas, Friedbert – Kauhsen, Bruno – Polónyi, Stefan – Brandt, Jörg: Beton Atlas. Entwerfen mit Stahlbeton im Hochbau. Düsseldorf 1995.

  • Knauss, Jobst: „Agamemnóieon phréar”. Der Stausee der Mykener. In: Antike Welt. Zeitschrift für Archäologie und Kunstgeschuchte 5/1997. Mainz am Rhein.

  • Koldewey, Robert: Die Königsburgen von Babylon. Ausgrabungen der Deutschen Orient-Gesellschaft in Babylon. Nachdruck der Ausgabe 1931 von Friedrich Welzel (Hrsg.). Két kötet, Osnabrück 1969.

  • Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Budapest 1905.

  • Kraft, Hanno-Walter: Geschichte der Architekturtheorie. München 1991.

  • Kultermann, Udo: Zeitgenössische Architektur in Osteuropa. Köln 1985.

  • Kurrer, Karl-Eugen: Geschichte der Baustatik. Berlin 2002.

  • Lamprecht, Heinz-Otto: Opus Caementitium. Bautechnik der Römer. Düsseldorf 1993.

  • Landes, David S.: Der entfesselte Prometheus. Technologischer Wandel und industrielle Entwicklung in Westeuropa. 1750 bis zu Gegenwart. München 1983.

  • Levi, Dora: La conclusione dei scavi in Festòs. Annuario della Scuola Archeologica di Atene e delle missioni italiane in Oriente. Vol. XVII–XXVIII. Roma 1974.

  • Magyar Zoltán: Emigráns magyar építészekről és szerkesztőmérnökökről a XX. század eszmeáramlataiban. PhD értekezés 2000.

  • Maler, Kurt : Die Ergebnisse der Ausgrabungen... Band III. Ausgrabung 1930. (Ausgrabungen der Deutschen Archäologischen Instituts in Athen)

  • Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. Budapest 2000.

  • Moltsen, Mette: La Giostra Tellenae? In: Archeologia Latiale... Quderni del Centro di Studi per l’Archeología Etrusco Italiana. (Vol. 1.) Roma 1978.

  • Palladio, Andrea: I quattro libri dell’ architettura. Venezia 1570. Németre fordították Andreas Beyer és Ulrch Schütte. Zürich–München 1988.

  • Polónyi, Stefan: Revision des Wissenschaftsverständnisses. Kassel 1985. Egyetemi emlékkiadvány Polónyi István díszdoktorrá avatásához.

  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet. Budapest 1971.

  • Rakob, Friedrich: „Pavimenta punica” und Austattungselemente den punischen und römischen Häusern. In: Rakob, Friedrich (ed.): Kartago I. Deutsches Archäologisches Institut. Mainz am Rhein 1990. Rakob, Friedrich: Band der Begleitbätter.

  • Ray, Stefano (ed.): Nervi oggi. Szemináriumi és kiállítási cikkek. Roma 1983.

  • Schliemann, Heinrich: Tiryns. Der prähistorische Palast der Könige von Tiryns. Ergebnisse der neuesten Ausgrabungen. Leipzig 1886.

  • Selmeier, Franz: Eisen, Kohle und Dampf. Die Schrittmacher der Industriellen Revolution. Reinbeck bei Hamburg 1984.

  • Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, Budapest 1978, 2002.

  • Srejović, Dragoslav: Lepenski Vir. Nova preistorijska kultura u Podunavlju. Beograd 1969.

  • Szendrői, Jenő: Neue Architektur in Ungarn 1945–70. Budapest 1978.

  • Sziklavári János: Az izzó vas tűzcsillagai. Vaskohászat tegnap és ma. http://www.sci-tech.hu/kohaszat.sci-tech.hu/00home/02home.htm

  • Thüring, Bruno: Grundlagen der Physik. Berlin 1967.

  • Vámossy Ferenc: Korunk építészete. Budapest 1974.

  • Vitruvius, Marcus Pollio: Baukunst. Aus dem römischen Urschrift übersetzt von August Rode. Leipzig 1796 (Reprint, Zürich–München 1987).

  • Wace, Alan L. B: The Palace of Mykenae. After the excavations of the British School at Athens, 1920–1923. Princenton University Press 1949.

  • Wayss, G. A: Das System Monier (Eisengerippe mit Cementhüllung) in seiner Anwendung auf das gesamte Bauwesen. Berlin 1887. (Az úgynevezett „Monier-füzet”).

  • Zelovich Kornél: A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest 1922.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Please, download the file from HERE

 

A szerzői útmutató magyar nyelven is rendelkezésükre áll.
Kérem, töltse le INNEN

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Sajtos, István

Editor(s): Krähling, János

Co-ordinating Editor(s): Gyetvainé Balogh, Ágnes

Department of History of Architecture and of Monuments
Name of the Institute: Budapest University of Technology and Economics
Address: Műegyetem rkp. 3, K II. 82, 1111 Budapest, Hungary
Phone: (36 1) 463 1330

Indexing and Abstracting Services:

  • SCOPUS

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0.128
Scimago Quartile Score

Architecture (Q3)
Conservation (Q3)
Visual Arts and Performing Arts (Q2)

Scopus  
Scopus
Cite Score
0.3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 285/615 (53rd PCTL)
Conservation 67/102 (34th PCTL)
Artchitecture 127/170 (25th PCTL)
Scopus
SNIP
0.382

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
not indexed
Journal Impact Factor not indexed
Rank by Impact Factor

not indexed

Impact Factor
without
Journal Self Cites
not indexed
5 Year
Impact Factor
not indexed
Journal Citation Indicator not indexed
Rank by Journal Citation Indicator

not indexed

Scimago  
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,101
Scimago Quartile Score Architecture (Q4)
Conservation (Q4)
Visual Arts and Performing Arts (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,3
Scopus
CIte Score Rank
Visual Arts and Performing Arts 247/584 (Q2)
Conservation 60/96 (Q3)
Architecture 103/149 (Q3)
Scopus
SNIP
0,397

2020

 
Scimago
H-index
4
Scimago
Journal Rank
0,111
Scimago
Quartile Score
Architecture Q4
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
15/63=0,2
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 88/138 (Q3)
Conservation 52/85 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 221/532 (Q2)
Scopus
SNIP
0,604
Scopus
Cites
4
Scopus
Documents
16
Days from submission to acceptance 17
Days from acceptance to publication 123
Acceptance
Rate
69%

 

2019  
Scimago
H-index
3
Scimago
Journal Rank
0,133
Scimago
Quartile Score
Architecture Q3
Conservation Q3
Visual Arts and Performing Arts Q2
Scopus
Cite Score
19/62=0,3
Scopus
Cite Score Rank
Architecture 71/126 (Q3)
Conservation 44/78 (Q3)
Visual Arts and Performing Arts 168/502 (Q2)
Scopus
SNIP
0,339
Scopus
Cites
15
Scopus
Documents
12
Acceptance
Rate
67%

 

Építés - Építészettudomány
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 927 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 144 EUR / 180 USD
Print + online subscription: 164 EUR / 220 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Építés - Építészettudomány
Language English Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1957
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Tudományos Akadémia  
Founder's
Address
H-1051 Budapest, Hungary, Széchenyi István tér 9.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0013-9661 (Print)
ISSN 1588-2764 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2023 46 0 0
Jan 2024 12 1 3
Feb 2024 5 0 0
Mar 2024 14 0 0
Apr 2024 54 0 0
May 2024 11 0 0
Jun 2024 3 0 0