Author: Zoltán Magyar
View More View Less
  • 1 D-76137 Karlsruhe Wielandtstr. 19
  • 2 H-2112 Veresegyház Baross u. 9.
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $168.00

E dolgozat a betontörténet általános kutatásának átfogó összefoglalása az ókortól máig, csak rövid fejlődéstörténet, párhuzamot vonva a magyar betontörténettel is. A francia „béton” etimológiájából kiindulva, a beton fogalmának olyan definícióját javasolja, amellyel történészi és régészeti terminológiai problémák oldhatók meg. Ehhez járul az idetartozó anyagismeret tárgyalása is. Ez a rendkívül kedvező építési mód az embert már a késő kőkor óta kísérte. Folytatódott a korai nagy kultúrákban, kiváltképpen Mezopotámiában és az Égeiszen a római csúcspontig – közismerten az „opus caementitium”-ig. A középkorban elfeledték ugyan az elért betontechnológiát, megalapozódott viszont a modern vastechnológia, valamint teológiai csírával – a teremtés nagyszerűsége – a mechanika tudománya is. Az építés tudományosodása a 17–18. században bontakozott ki, de még határozott hatás nélkül a betontechnológiára. Döntő lépést hozott az „ipari forradalom” a cement feltalálásával és a vas tömegtermelésével, valamint a statika tudomány finomodásával a vasbeton felé. E fejlődésbe Magyarország a korai 18. század óta kapcsolódott be egy hadmérnöki iskola révén Bécsben. 1782-től létezett az úgynevezett Institutum Geometrico Hidrotechnicum Pest-Budán – mérnöki intézet –, ahol építést is tanítottak. Ez lett a Budapesti Műegyetem előde. Magyarországon a 19. század közepe előtt ismert volt a cementbeton, akkor épült a Lánchíd vasszerkezete, majd 1875ben a Nyugati pályaudvar vastetőzetét maga Gustave Eiffel emelte. A modern vasbeton rögtön az 1900-as párizsi világkiállításon történt bemutatása után jutott el ide. A két világháború között kiváló vasbeton eredményeket értek el, a II. világháború után pedig az IPARTERV nemzetközi kitüntetést is nyert sajátos szerkezetmegoldásaiért az ipari építészet terén.

  • Andai Pál: A mérnöki alkotás története. Budapest 1959.

  • L’Architecture d’aujourd hui– Industie et commerce – 83/1959: La prefabrication lourde appliquée aux constructions industrielles en Hongrie.

  • Badisches Landesmuseum Karlsruhe: Die ältesten Monumente der Menscheit, vor 12.000 Jahren in Anatolien. Kiállítási katalógus 2007. jan. 20. – máj. 17.

  • Balázs György: Beton és vasbeton. BME tudományos közlemények, 1997/37.

  • Balázs György: Beton és vasbeton. I–VII. köt. Budapest 1994–2008.

  • Beton Marketing Deutschland: Nachhaltiges Bauen mit Beton. Ein Fachbeitrag für Architekten, Planer und Bauherren. Előadásokon vett jegyzetekkel is: 55. Beton Tage. Ulm 2011. febr. 8–10.

  • Billington, David P.: Robert Maillart und die Kunst des Stahlbetons. Zürich–München 1990.

  • Blegen, Carl W. – Rawson, Marion: The Palace of Nestor at Pylos in Western Messenia. Volume I. The Buildings and their contents. University of Cincinati, Princenton University Press, 1966.

  • Budapest Főváros Levéltára. Sorg okiratok. 460-as doboz. Menyhárd hangártervei 1939. 767-es doboz.

  • Cerver, Francisco Asensio: Zeitgenössische Architektur. Die bekanntesten Architekten und ihre zentralen Werke. Köln. (Főleg 90-es évek.)

  • Cintas, Pierre: Manuel d’arcélogie Punique I. La civilisation Carataginoise. Les rélations materielles. Collection des Manuels d’archéologie et d’Historie de l’Art. Paris 1976.

  • Császár László: Korai vas és vasbeton építészetünk. Budapest 1978.

  • Dobrović, Nikola: Savremena arhitektura. 1–4 köt. Beograd 1956–1965.

  • Festschrift aus Anlass des fünfzigjährigen Bestehens der Wayss & Freytag A. G. 1875–1925. Stuttgart 1925.

  • Fuhrmann, Wilfried: Bitumen und Asphalt-Taschenbuch. Berlin 1976.

  • Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1818–1938). Budapest 1972.

  • Gambardella, Cherubino: Il sogno bianco. Achitettura e il „mito mediterraneo” nell’ Italia dei anni ’30. Napoli 1989.

  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Békéscsaba 1990.

  • Gööck, Roland: Die grossen Erfindungen. Bd: Textil, Bauen und Wohnen, Beleuchtung. Künzeslau–Stuttgart 1983 után.

  • Günscher, Günter: Grosse Konstrukteure 1. Freyssinet. Berlin–Frankfurt/M–Wien 1966.

  • Hajdú Ildikó: Építészet(politika) egy makropolisz kiépülésében. Utóirat (a Magyar Építőművészet melléklete) 2010/4.

  • Halbherr, F. – E. Stefani – L. Banti: Hagia Triada nel periodo palazzale tarde. Capitolo V. Il Quartierre signorile di Nord-Ost. Annuario della Scuola Acheologica di Atene e delle missioni ita-liane in Oriente. Vol. LV, Roma 1977.

  • Haller, A. v.: Die Südgrabung. In: D. Arnold Noldecke, Heinz Lenzen, Arnold Halle und Werner Göppner: Abhandlungen der Preussischen Akademie der Wissenschaften, 1936. Einzelausgabe Berlin 1936.

  • Hiese, Wolfram: Baustoffe-Kenntnis. Düsseldorf 1999.

  • Jánszky Béla: A magyar formatörekvések története építészetünkben 1894–1914. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye 1929.

  • Jánszky Béla: A magyar formákra való törekvések kritikai megvilágításban. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye 37–38. köt. 1939.

  • Jencks, Charles: Die Sprache der postmodernen Architektur. Stuttgart 1978 (USA 1977).

  • Jordan, Julius: Uruk Warka. In: Arnold Noldecke, Heinz Lenzen, Arnold Halle und Werner Göppner: Abhandlungen der Preussischen Akademie der Wissenschaften, Berlin 1929.

  • Jordan, Julius: Uruk Warka: Bericht aus Abhandlungen 1929. Einzelausgabe 1930.

  • Khan, Hassan-Uddin: International Style. Architektur der Moderne von 1925 bis 1965. Köln 1998.

  • Kind-Barkhauskas, Friedbert – Kauhsen, Bruno – Polónyi, Stefan – Brandt, Jörg: Beton Atlas. Entwerfen mit Stahlbeton im Hochbau. Düsseldorf 1995.

  • Knauss, Jobst: „Agamemnóieon phréar”. Der Stausee der Mykener. In: Antike Welt. Zeitschrift für Archäologie und Kunstgeschuchte 5/1997. Mainz am Rhein.

  • Koldewey, Robert: Die Königsburgen von Babylon. Ausgrabungen der Deutschen Orient-Gesellschaft in Babylon. Nachdruck der Ausgabe 1931 von Friedrich Welzel (Hrsg.). Két kötet, Osnabrück 1969.

  • Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Budapest 1905.

  • Kraft, Hanno-Walter: Geschichte der Architekturtheorie. München 1991.

  • Kultermann, Udo: Zeitgenössische Architektur in Osteuropa. Köln 1985.

  • Kurrer, Karl-Eugen: Geschichte der Baustatik. Berlin 2002.

  • Lamprecht, Heinz-Otto: Opus Caementitium. Bautechnik der Römer. Düsseldorf 1993.

  • Landes, David S.: Der entfesselte Prometheus. Technologischer Wandel und industrielle Entwicklung in Westeuropa. 1750 bis zu Gegenwart. München 1983.

  • Levi, Dora: La conclusione dei scavi in Festòs. Annuario della Scuola Archeologica di Atene e delle missioni italiane in Oriente. Vol. XVII–XXVIII. Roma 1974.

  • Magyar Zoltán: Emigráns magyar építészekről és szerkesztőmérnökökről a XX. század eszmeáramlataiban. PhD értekezés 2000.

  • Maler, Kurt : Die Ergebnisse der Ausgrabungen... Band III. Ausgrabung 1930. (Ausgrabungen der Deutschen Archäologischen Instituts in Athen)

  • Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. Budapest 2000.

  • Moltsen, Mette: La Giostra Tellenae? In: Archeologia Latiale... Quderni del Centro di Studi per l’Archeología Etrusco Italiana. (Vol. 1.) Roma 1978.

  • Palladio, Andrea: I quattro libri dell’ architettura. Venezia 1570. Németre fordították Andreas Beyer és Ulrch Schütte. Zürich–München 1988.

  • Polónyi, Stefan: Revision des Wissenschaftsverständnisses. Kassel 1985. Egyetemi emlékkiadvány Polónyi István díszdoktorrá avatásához.

  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet. Budapest 1971.

  • Rakob, Friedrich: „Pavimenta punica” und Austattungselemente den punischen und römischen Häusern. In: Rakob, Friedrich (ed.): Kartago I. Deutsches Archäologisches Institut. Mainz am Rhein 1990. Rakob, Friedrich: Band der Begleitbätter.

  • Ray, Stefano (ed.): Nervi oggi. Szemináriumi és kiállítási cikkek. Roma 1983.

  • Schliemann, Heinrich: Tiryns. Der prähistorische Palast der Könige von Tiryns. Ergebnisse der neuesten Ausgrabungen. Leipzig 1886.

  • Selmeier, Franz: Eisen, Kohle und Dampf. Die Schrittmacher der Industriellen Revolution. Reinbeck bei Hamburg 1984.

  • Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, Budapest 1978, 2002.

  • Srejović, Dragoslav: Lepenski Vir. Nova preistorijska kultura u Podunavlju. Beograd 1969.

  • Szendrői, Jenő: Neue Architektur in Ungarn 1945–70. Budapest 1978.

  • Sziklavári János: Az izzó vas tűzcsillagai. Vaskohászat tegnap és ma. http://www.sci-tech.hu/kohaszat.sci-tech.hu/00home/02home.htm

  • Thüring, Bruno: Grundlagen der Physik. Berlin 1967.

  • Vámossy Ferenc: Korunk építészete. Budapest 1974.

  • Vitruvius, Marcus Pollio: Baukunst. Aus dem römischen Urschrift übersetzt von August Rode. Leipzig 1796 (Reprint, Zürich–München 1987).

  • Wace, Alan L. B: The Palace of Mykenae. After the excavations of the British School at Athens, 1920–1923. Princenton University Press 1949.

  • Wayss, G. A: Das System Monier (Eisengerippe mit Cementhüllung) in seiner Anwendung auf das gesamte Bauwesen. Berlin 1887. (Az úgynevezett „Monier-füzet”).

  • Zelovich Kornél: A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest 1922.