A formakeresés az alkotói folyamat jellemző része. Legyen szó építészeti vagy szerkezeti formáról, ez a tervezés egyik legalapvetőbb és egyben legösszetettebb feladata. Elsődleges eszközei a rajz és a fizikai (vagy virtuális) modell. Sok esetben a szerkezeti rendszer kialakítása csak az építészeti forma által meghatározott geometriai korlátok között lehetséges. A dolgozat célja, hogy olyan ismert, az alkotót segítő módszereket tekintsen át, melyek már az alapvető geometria meghatározásakor figyelembe veszik az adott építőanyag szerkezeti viselkedését, ami döntően meghatározza az építészeti formát is. A formakeresés iteratív folyamat, melyben kulcsfontosságú, hogy az egyes paraméterek (terhelés, geometria) változtatásának hatásáról a tervező közvetlen visszajelzést kapjon. Ennek előfeltétele, hogy a szerkezet működése megfelelően leegyszerűsíthető legyen, grafikai vagy fizikai modell esetében egyaránt. Erre a tisztán nyomásra vagy húzásra igénybe vett szerkezetek különösen alkalmasak, ahol a folyamatos felületek viselkedése önsúly hatása alatt viszonylag jól közelíthető diszkrét rúdlánccal/rúdhálóval. Antoni Gaudi és Frei Otto kötélmodelljei is ezen az elven alapultak. Ugyancsak az interaktivitás, a szerkezeti működés láthatóvá, érzékelhetővé tételének igénye inspirálta Karl Culmannt, amikor a grafostatika elveit lefektette. Mind a modellezés, mind a grafikai módszerek legfőbb korlátját az jelentette, hogy a léptékváltásból eredően az esetleges kezdeti pontatlanságok, illetve az ún. mérethatás révén a szerkezet működése a modellen tapasztaltaktól jelentősen eltérhet, így a szerkezettervezés egyre inkább a numerikus módszerek irányába tolódott el. Boltozatok és bizonyos héjszerkezetek esetében azonban az alábbiak szerint a keresztmetszetek jelentős tartalékai miatt ezek a hatások kevésbé jelentősek. A számítógépes modellezés fejlődése nyomán a fenti módszerek reneszánszukat élik: számítógépes környezetben a korábbi problémák (pontatlanság, méretvétel) egyszerűen áthidalhatóak. A témában folyó jelenlegi kutatások ígéretes alkalmazásokat mutatnak egyrészt történeti (jellemzően boltozott) szerkezetek elemzése, másrészt „szabadon formált”, összetett (boltozott) héjak tervezése terén.
Ruskin, J. (1885): The Seven Lamps of Architecture. John Wiley and Sons, New York. http:// archive.org/details/sevenlampsofarch017126mbp 2013. 01. 10
Kollár L. – Vámossy F. (1996): Mérnöki alkotások esztétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Polónyi I. (2009): Tudomány–tartószerkezet–építőművészet. Építés – Építészettudomány XXXVII. köt. 1–2. sz. 5–40.
Mark, Robert (1982): Experiments in Gothic Structure. MIT Press, Cambridge, MA.
Siegel, C. (1969): A modern építészet szerkezetformái. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Tomlow, J. (1989, Hg.): Das Modell. IL34. Institut für leichte Flächentragwerke (IL)/Karl Krämer Verlag, Stuttgart.
Kilian, A. (2004): Linking hanging chain models to fabrication. Proceedings of the 23rd Annual Conference of the Association for Computer Aided Design in Architecture.http://designexplorer.net/newscreens/cadenarytool/KilianACADIA.pdf 2012. 01. 04
Heyman, J. (1998): Structural Analysis. A Historical Approach. Cambridge University Press, Cambridge.
Addis, B. (2007): 3000 Years of Design Engineering and Construction. Phaidon Press Ltd., London.
Heyman, J. (1995): Stone Skeleton. Cambridge University Press, Cambridge.
Peck T. (2003): Falazott boltívek hagyományos elmélete. Építés – Építészettudomány XXXI. köt. 1–2. sz. 69–104.
Simonyi K. (2011): A fizika kultúrtörténete. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kurrer, K-E. (2008): The history of the theory of structures. Ernst & Sohn Verlag, Berlin.
Andai P. (1959): A mérnöki alkotás története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Maurer, B. (1998): Karl Culmann und die graphische Statik. Verlag für Geschichte der Naturwissenschaft und der Technik, Stuttgart.
Timoshenko, S. P. (1953): Histroy of Strenght of Materials. McGraw-Hill, London.
Thompson, D. (1917/1973): Über Wachstum und Form. Birhäuser, Basel.
Graefe, R. – Tomlow, J. (1990): Vladimir G. Suchov 1853–1939. Die Kunst der sparsamen Konstruktion. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart.
http://www.shukhov.org/tower.html 2012. 03. 17.
http://hungarian.ruvr.ru/2010/03/01/4926011.html 2011. 10. 05
Zastavni, D. (2009): What was ttruly innovative about Maillart’s designs using reinforced concrete? Proceedings of the Thrid International Congress on Construction History, Cottbus. http://www.bma.arch.unige.it/PDF/CONSTRUCTION_HISTORY_2009/VOL3/ZASTAVNI-Denis_Paper_layouted.pdf 2012. 02. 20
Beckh, M. – Barthel, R. – Graefe, R. (2010): Innovation und Ästhetik – der Leichtbaupionier Vladimir G. Suchov. Detail 2010 No. 11. 1142–1148.
Greenwold, S. – Allen, E. – Zalewski, W.: Active Statics. http://acg.media.mit.edu/people/simong/statics/data/ 2011. 12. 05
Allen, E. – Zalewski, W. (1997): Shaping Structures. Wiley, Hoboken, NJ.
McQuaid, M. (2003, szerk.): Shigeru Ban. Phaidon Press Ltd., London.
Csonka P. (1981): Héjszerkezetek. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Pelikán J. (1966): Tartószerkezetek. Tankönyvkiadó, Budapest.
Chilton, J. (2000): Heinz Isler. Thomas Telford, London.
Kotnik, T. – Schwartz, J. (2011): The Architecture of Heinz Isler. Journal of the International Association for Shell and Spatial Structures, Vol. 52. No. 3. 185–191. http://www.schwartz. arch.ethz.ch/Publikationen/Dokumente/Isler.pdf?lan=en 2012. 01. 12
Bazant, Z. P. (2002): Scaling of Structural Strength. Hermes Penton Science, London.
Otto, F. et al. (1982, szerk.): Natürliche Konstruktionen. DVA, Stuttgart.
Pelikán J. (1959): Hártyaszerkezetek. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest.
Drew, P. (1979): Forma és szerkezet Frei Otto alkotásaiban. Ford. Dr. Kubinszky M. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Burkhardt, B. et al. (1976, szerk.): Multihalle Mannheim. IL13. Institut für leichte Flächentragwerke (IL)/Karl Krämer Verlag, Stuttgart.
Erényi I. (1990): Menyhárd István Egy úttörő alkotó mérnök, tudós, pedagógus élete. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hincz K. (2003): Feszített ponyvaszerkezetek tervezése és statikai vizsgálata numerikus módszerrel. PhD-értekezés. BME, Budapest.
Hegyi D. (2003): Ponyvaszerkezetek alakmeghatározási módszerei. Építés – Építészettudomány XXXI. köt. 3–4. sz. 233–251.
Hegyi D. (2006): Ponyvaszerkezetek és ponyvaanyag nemlineáris vizsgálata numerikus és kísérleti módszerekkel. PhD-értekezés. BME, Budapest.
Lachauer, L.– Rippman, M. – Block, P. (2010): Form finding to fabrication: A digital design process for masonry vaults. Proceddings of the International Association for Shell and Spatial Structures (IASS) Symposium 2010, Shanghai.http://block.arch.ethz.ch/sites/research_group/files/pdf/publications/IASS2010_lachauer-rippmann-block.pdf 2012. 02. 02
Ochsendorf, J. (2010): The Art fo Structural Tile. Princeton Architectural Press, New York.
Block, P. (2009): Thrust Network Analysis. Exploring Three-dimensional Equilibrium. Doktori disszertáció. MIT, Department of Building Technology.
Wendland, D. (2009): Cell Vault – Research on construction and design principles of a unique late-medieval vault typology. Proceedings of the Thrid International Congress on Construction History, Cottbus. http://www.bma.arch.unige.it/PDF/CONSTRUCTION_HISTORY_2009/VOL3/WENDLAND-David_Paper_layouted.pdf 2012. 02. 20
Ther, T. – Sajtos, I. – Armuth, M. – Strommer, L. (2010): Ribbed vaults of the Nagyvázsony monastery church. Periodica Polytechnica – Architecture Vol. 41. No. 1. 3–8.
Kaliszky S. (1975): Képlékenységtan. Elmélet és mérnöki alkalmazások. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kaliszky S. (1961): Kő-, tégla-és betonboltozatok vizsgálata a törési elmélet szerint. Mélyépítéstudományi Szemle XI. köt. 10. sz. 469–474.
Kooharian, A. (1953): Limit analysis of voussoir (segmental) and concrete arches. Proceedings of the American Concrete Institute, Vol. 49. 317.
Simon J. – Bagi K. (2012): Ovális alaprajzú falazott boltozatok diszkrét elemes vizsgálata. Magyar Építőipar 62. köt. 5. sz. 180–186.
Szentkirályi Z. (1972): Adatok a magyar építészképzés történetéhez. Építés-Építészettudomány III. köt. 4. sz. 439–465.
Muthesius, H. (1902): Stilarchitektur und Baukunst. Wandlungen der Architektur im XIX. Jahrhundert und ihr heutiger Standpunkt. K. Schimmelpfeng, Mülheim-Ruhr. http://archive.org/stream/stilarchitekturu00muth#page/n3/mode/2up 2013. 01. 12
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Hooke 2011. 10. 21
http://en.wikipedia.org/wiki/Catenary 2011. 10. 05
http://parasite.usc.edu/?p=443 2011. 12. 28
http://www.wienerberger.com/brick-award 2013. 01. 15