A műemléki helyreállítások és az építészettörténeti kutatás komoly szakmai körültekintést, a téma több résztudomány szempontjából történő vizsgálatát igényli. A tervezési és előkészítési folyamat nemcsak napjainkban, hanem a történeti korokban is az építészeti alkotás kulcskérdésének tekinthető, ezért ennek ismerete mind az építészettörténet, mind pedig a műemlékvédelmi tevékenység fontos adalékául szolgál. Tanulmányunk a középkori épületek geometriai, arányossági rendszereinek, tervezési, szerkesztési módszereinek összefoglalására és kronologikus rendben történő bemutatására vállalkozik a hazai szakirodalom alapján.
Ennek a témának magyarországi kutatástörténete — a nemzetközi szakirodalommal összhangban — a 19. század közepére nyúlik vissza. Ez alatt a több mint másfél évszázad alatt az építészettörténeti kérdésekben releváns tudományok — építészet, művészettörténet, régészet, szobrászat — képviselői eltérő, de egytől egyig előremutató nézőpontokkal gazdagítva gyarapították ismereteinket a középkor tervezési, geometriai és arányossági elméletéről. E szerteágazó ismeretanyag összefoglalása és rendszerezése segít feltárni a még megválaszolatlan kérdéseket és világossá teszi a kutatás jövőbeli irányait. Tanulmányunk e tudománytörténeti hagyomány előtt tisztelegve gyűjti össze a középkori szerkesztőmódszerekről szóló kutatómunkákat nem kisebbítve a középkor más részterületeivel vagy akár egészével foglalkozó kutatások jelentőségét.
Sztanekné Apai Gabriella: Késő gótikus kápolnák Magyarországon. Doktori disszertáció. BME Építészettörténeti és Elméleti Intézet, Budapest 1980.
Robert Bork : The Geomerty of Creation. Ashgate, Farnham 2011.
Czagány István : A budavári gótika tervezéstechnikai rendszerei. Ülőfülkeszerkesztések. Építés- Építészettudomány 10 (1978) 1–2. 149–188.
Czagány István : A budavári gótika tervezéstechnikai módszerei és összefüggései. Építés- Építészettudomány 17 (1985) 3–4. 397–452.
Császár László : Megfigyelések a késő gótikus boltozatszerkesztés egyes eljárásairól. Építés- Építészettudomány 15 (1983) 1–4. 41–53.
Császár László : Középkori szerkesztési módszerek és Szakál Ernő művészete. Műemlékvédelem 45 (2001) 1. 27–32.
Ifj. Csemegi József: Fejezet az egri várszékesegyház építésének történetéből. Kny. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 69 (1935) 11–12., Stádium Sajtóvállalat 1935.
Ifj. Csemegi József: Tervezés-technikai kérdések a középkori építészetben. Kny. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 70 (1936) 7–12., Stádium Sajtóvállalat 1936.
Ifj. Csemegi József: Szentélykörüljárós csarnoktemplomok a középkorban. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 71 (1937) 49–50. 337–345.
Ifj. Csemegi József: Jegyzetek az egri székesegyház építéstörténetéhez. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 75 (1941) 92–94.
Csemegi József : A középkori építészet szerkesztési módszerei. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953.
Csemegi József : Közép-Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 4 (1960) 3. 323–348.
Entz Géza : A gótika művészete. Corvina, Budapest 1973.
Finánczy Ernő : A középkori nevelés története. Királyi Magyar Egyetemi nyomda, Budapest 1926.
Frőde Vilmos : Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 34 (1900) 18. 421–443.
Gerevich Tibor : Az építési munka szervezete a középkorban. BudapestiÉpítőmesterek Ipartestületének Évkönyve 6 (1910) 33–89.
Gerevich László : Villard de Honnecourt Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 20 (1971) 2. 81–105.
Gergelyffy András: A műemlékvédelem múltjából (Henszlmann Imre és a bélapátfalvi templom). Műemlékvédelem 2 (1958) 205–210.
Gevers-Molnár Vera : A középkori Magyarország rotundái. Akadémiai Kiadó, Budapest 1972.
Guzsik Tamás : Tájolási rendellenességek a középkori templomépítészetben. Építés- Építészettudomány 7 (1975) 1–2. 91–104.
Guzsik Tamás : Szimbólumok a középkori örmény építészetben. ÉpítésÉpítészettudomány 21 (1990) 1–4. 129–163.
Guzsik Tamás : Középkori építészettörténeti ábraanyag I. Róma és a keresztény kelet szakrális építészete. BME Építészettörténeti és Elméleti Intézet, Budapest 1994.
Guzsik Tamás : Középkori építészettörténeti ábraanyag II. A népvándorláskor és a romanika szakrális építészete. BME Építészettörténeti és ElméletiIntézet, Budapest 1994.
Guzsik Tamás : Középkori építészettörténeti ábraanyag III. A gótika szakrális építészete. BME Építészettörténeti és Elméleti Intézet, Budapest 1994.
Hajnóczi Gyula : Műemlékfelmérés. Építőipari Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, Budapest 1956.
Hajnóczi Gyula : A középkor építészetelmélete. Építés- Építészettudomány 26 (1996) 3–4. 238–264.
Henszlmann Imre : Méthodes des proportions dans l’architecture égyptienne, dorique et du Moyen Âge. Párizs 1860.
Henszlmann Imre : A kis-bényi román izlésű egyház. Archeológiai Közlemények 3 (1863) 1. 3–34.
Henszlmann Imre : A székes-fehérvári ásatások eredménye. Heckenast, Pest 1864.
Henszlmann Imre : A bélhárom-kuti, másképp apátfalvi egyháznak építészeti arányai. Archeológiai Közlemények 6 (1866) 1. 61–82.
Henszlmann Imre : Műrégészeti kalauz I–II. Pest 1866.
Henszlmann Imre : Pécsnek középkori régiségei I. Athenaeum, Budapest 1870.
Henszlmann Imre : Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa Dr. Ludwig Haynald. Athenaeum, Budapest 1873.
Henszlmann Imre : Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda,Budapest 1876.
Henszlmann Imre : Lőcsének régiségei. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest 1878.
Henszlmann Imre : Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei. Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, Budapest 1880.
Hoppe László : A történeti építészet méretmeghatározó módszerei. ÉpítésÉpítészettudomány 23 (1993) 3–4. 351–388.
Hoppe László : Késő gótikus méretrend Hans Hammer vázlatkönyvéből. Műemlékvédelmi Szemle (1994) 2. 5–20.
Hoppe László : Az ötszög szerkesztése a középkorban: Hans Hammer ötszögszerkesztése. Építés- Építészettudomány 25 (1995) 1–2. 139–171.
Horváth Henrik : Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Székesfőv. háziny., Budapest 1935.
Levárdy Ferenc : Henszlmann alkotó egyénisége. Művészettörténeti Értesítő 18 (1969) 3. 193–200.
Marosi Ernő : A középkori művészet világa. Gondolat, Budapest 1969.
Marosi Ernő : A középkor művészete II. 1250–1500. Corvina, Budapest 1997.
Marosi Ernő : A középkori művészet történetének olvasókönyve. Balassi, Budapest 1997.
Marosi Ernő : A gótika Magyarországon. Corvina, Budapest 2008.
Masznyik Csaba : Ne remélje, hogy megszabadul Euklidésztől. Építés Építészettudomány 39 (2011) 3–4. 257–278.
Myskovszky Viktor : Az úgynevezett „arany metszet” aesthetikai törvényének alkalmazása a csúcsíves stílben. Archeológiai Közlemények 12 (1878) 1. 101–111.
Christian Sapin : L’origin des rotondes mariales des IXe-XIe siècle et le cas de Saint-Germain d’Auxerre. In: Dominique Iogna-Prat et al: Marie. Leculte de la Vierge dans la Socété médiévale. Beauchesne, Párizs 1996. 295–312.
Sedlmayr János : Két különleges mérműves ablak a soproni Szent Mihálytemplomon. Műemlékvédelem 36 (1992) 1. 17–22.
Sódor Alajos : Gótikus katedrális építészet Európában. Kandidátusi értekezés, Műszaki Egyetem Építésztetörténeti és Elméleti Intézet Műemléki Osztály, Budapest 1974.
Sódor Alajos : Az építészeti tervezés alaptendenciái a középkorban. Egyetemi jegyzet. Műszaki Egyetem Építésztetörténeti és Elméleti Intézet Műemléki Osztály, Budapest 1978.
Sódor Alajos : Matthes Roriczer 1496-ban megjelent fiatorony könyve. Építés- Építészettudomány 10 (1978) 3–4. 381–421.
Sódor Alajos : Kései gótikus boltozatok szerkesztése. Egyetemi jegyzet. Műszaki Egyetem Építésztetörténeti és Elméleti Intézet Műemléki Osztály, Budapest 1979.
Sódor Alajos : Hans Schmuttermayer kései középkori fiatorony könyve. Építés- Építészettudomány 13 (1981) 1–2. 193–209.
Sódor Alajos : Matthes Roriczer „Geometria Deutsch” és „Wimpergbüchlein” című könyveiről (1486–1490). Építés- Építészettudomány 14 (1982) 3–4. 373–405.
Strommer László : Történeti boltozati formák geometriai elemzése és ábrázolása a CAD eszközeivel. Doktori disszertáció. BME, Budapest 2008.
Szakál Ernő : Középkori kőfaragó szerkesztések. In: A műemlékhelyreállítás gyakorlata: Az Egri Nyári Egyetem előadásai, 1977. augusztus 1–10. Egri Nyári Egyetem Intéző Bizottsága, Eger 1978. 95–106.
Szakál Ernő : Kőfaragók műhelytitkai. Magyar Kőszövetség, Budapst 2007.
Szekér György : Demetrius lapicida — Egy pécsi kőfaragó mester az 1500 körüli időkből. Műemlékvédelmi Szemle (1992) 2. 15–24.
Szekér György : Az elméleti rekonstrukció, mint tudományos módszer — A diósgyőri vár déli fala fülkeboltozatának kutatása. In: RégészetiKalandozások 2014. 27–32.
Szőke Balázs : A szeged-alsóvárosi ferences templom hajóboltozata. In: A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájáraII. PPKE BTK, Piliscsaba 2005. 875–890.
Szőke Balázs : Boltozat-rekonstrukciók és boltozatok számítógépes elemzése. In: Reneszánsz látványtár — Virtuális utazás a múltba. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2009. 443–461.
Cs. Tompos Erzsébet — Zádor Mihály — Sódor Alajos: Az építészet története. Középkor. Tankönyvkiadó, Budapest 1975.
Várnai Dezső : Az esztergomi királyi palota építési szakaszai. In: Magyar műemlékvédelem 1971–1972. Akadémiai Kiadó, Budapest 1974. 75–102.
Zádor Anna : Henszlmann Imre építészetelmélete és a gótizálás kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 10 (1966) 2. 207–228.
Dehio, Georg : Ein Proportionsgesetz der antiken Baukunst und sein Nachleben im Mittelalter und in der Renaissance. Strasbourg 1895.
Entz Géza : Gótikus építészet Magyarországon. Corvina, Budapest 1974.
Hahnloser, Hans R. : Villard de Honnecourt: Kritische Gesamtausgabe des Bauhüttenbuches ms. fr. 19093 der Pariser Nationalbibliothek. Bécs 1935.
Hasak, Max : Die romanische und die gotische Baukunst. Stuttgart 1902.
Haskins, Homer : The Renaissance of the Twelfth Century. Harvard University Press, Cambridge 1927.
Hoffstadt, Friedrich : Gotisches ABC Buch: das ist: Lehrbuch der Grundregeln des gotischen Styls, und insbesondere der gotischen Architektur. Frankfurt 1845.
Istvánfi Gyula : Építészeti szerkesztőmódszerek az ókori Egyiptomban. Építés — Építészettudomány 42 (2014) 3–4. 159–171.
Koepf, Hans : Die gotischen Plenrisse der wiener Sammlungen. Bécs 1969.
Marosi Ernő : A román kor művészete. Corvina, Budapest 1972.
Müller, Werner : Das Sterngewölbe des Lorenzer Hallenchores: seine Stellung innerhalb der spätgotischen Gewölbekonstruktionen. In: 500 Jahre Hallenchor St. Lorenz zu Nürnberg 1477–1977. Nürnberg 1977.
Panofsky, Erwin : Gothic Architecture and Scholasticism. Cleveland 1961.
Pevsner, Nikolaus : Az európai építészet története. Corvina, Budapest 1995.
Ritz Sándor : A templom. Róma 1985.
Ržiha, Franz : Studien über Steinmetzzeichen. Bécs 1883.
Stieglitz, C. L. : Geschichte der Baukunst der Alten. Leipzig 1792.
Ungewitter, G. : Lehrbuch der gotischen Konstruktionen 1. Tauschnitz, Leibzig 1901.