A Balaton-part rekreációs célú hasznosításában már a század első felében megjelentek az átfogó regionális léptékű koncepciók, ami nemzetközi összehasonlításban is korai jelenségnek tekinthető.
A tanulmány a regionális eszme kialakulását három léptékben, építészeti, településrendezési és tájrendezés szintjén vizsgálja, rámutatva arra, hogy az üdülőterület kiemelt tájképi helyzetében a regionális stratégiák nemzetközileg is autonóm fejlődési utat bejáró két ága, az építészeti és az urbanisztikai regionalizmus kapcsolódott össze. A sajátos üdülőterületi regionális stratégia a rekreáció funkciójához igazodva az urbánus modernitás és a hagyományos vernakuláris minták közt egy sajátos üdülőterületi regionális minőség kikísérletezését jelentette, elsősorban a topografikus, klimatikus adottságokhoz és az üdülés korabeli életmódjához igazodva. Ez az építészeti-településképi minőség a magyar építészet és településtervezés történetében is sajátos, korábban feltáratlan jelenségnek minősül. A tanulmány rámutat, hogy a Balaton regionális fejlesztéstörténetében már a háború előtt megjelent a tájegység problémáit átfogóan vizsgáló regionális nézőpont, és megindult az egységes regionális tervezés folyamata, ami alulról, a települési önkormányzatok és a fürdőtelepek civil szervezeteinek bázisáról építkező metodikájával mind a magyar regionális tervezés, mind a nemzetközi üdülőterületi regionális tervezés történetében autonóm módszertani jelenség. Az egykori testületek összetett rendszerének rekonstruálásával lehetővé válik a balatoni építésügy áttekintése is, bemutatva az építészeti problémák megoldásában önkéntesen részt vállaló, illetve szervezeti pozícióval bíró korabeli építészek szerepét és eszköztárát. A regionális eszme a Balaton-part építéstörténetében elsősorban nem egy történetileg kialakuló organikus régióképből adódott, hanem egy, az építész szakma eszközeivel kialakított funkcionális eszmekonstrukciót jelentett.
A kutatás során feldolgozásra kerültek a Balatoni Intéző Bizottság archív levéltári dokumentumai, a korabeli regionális folyóiratok, az építészeti szaksajtó és az országos tudósítások, miközben az építészettörténeti vizsgálat társtudományi kontextusának felvázolásához szükséges volt a történészi és turizmustörténeti kutatások eredményeinek megismerése is.
Antal Dezso : Balatoni Fürdotelepek kialakítása. In: Antal Dezso (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 2–41.
Bibó István : Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat koncepció. MTA Igazgatástudományi Bizottsága, Budapest 1975.
Borus Ferenc : A Balaton villamosellátásáról. In: Antal Dezso (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 2–53.
Bosze Sándor : A Dél-Balatoni fürdoegyesületek történetébol (1890–1944). In: Kanyar József (szerk.): Somogy megye múltjából – Levéltári évkönyv 20. Kaposvár 1989. 211–252.
Cholnoky Jeno : A Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága. Balatoni Szemle 2 (1943) 10. 389–391.
Cséby Géza – Sági Károly – Zákonyi Ferenc: A Balatoni Intézo Bizottság története 1928–1988. Veszprém 1989.
Déry Attila : A Fovárosi Közmunkák Tanácsa (1870–1948) Egy független városrendezo hatóság. Budapesti Negyed 9 (1995) 3. 77–86.
Dornyay Béla – Vigyázó János: Balaton és környékének részletes kalauza. (Magyar Tájak. Nemzeti Könyvtár sorozat 3. kötet.) Magyar Közlöny Lapés Könyvkiadó, Budapest 1934.
Fabiny Tihamér : Építkezés a Balaton mentén. Tér és Forma 8 (1935) 3. 65–66.
Farkas Károly – Frank Miklós – Schulhof Ödön – Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdoi, gyógyhelyei és üdülohelyei. Medicina, Budapest 1962.
Ferkai András : Építészet a két világháború között. In: Sisa József – Dora Wiebenson (szerk.): Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest 1998. 275–303.
Ghillány Imre : A ministeri biztos. Balaton 9 (1916) 4-5. 17–18.
Héjj Gyula : A balatoni építkezések hatósági felügyelete. In: Antal Dezso(szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 77–80.
Illés István (szerk.): Tavunk a Balaton. Natura Kiadó, Budapest 1981.
Kaesz Gyula : Tanácsok nyaralók berendezéséhez. Magyar Építomuvészet (1944) 8. 199–200.
Kéri Gyula : A Balatoni építészeti stílus. Balatoni Szemle 1 (1942) 2. 58–61.
Kertész Nándor : Ismertessük meg a magyar munkásokkal a Balatont! Balatoni Szemle 1 (1942) 3. 106.
Kisléghi-Nagy István : A Balaton-táj fejlesztése építészeti szempontból; tárgyalási alapul szolgáló javaslat a MÉSZ részére. Magyar Építomuvészet 6 (1957) 1–2. 51–52.
Kiss Tibor : Statisztikai adatok. In: Antal Dezso (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 2–5.
Kiss Tibor : Weekendház. Elmélkedés a hétvégi pihenoházakról. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 68 (1934) 17-18. 107–110.
Komor János : Hogyan építünk és hogyan kellene építenünk a Balaton partján? Tér és Forma 4 (1931) 2. 41–42.
Komoróczy Lajos : A Balatonkörnyék üdüloterületeinek fejlesztési kérdései. Különlenyomat az Építésügyi Szemle 1957. évi 2. számából.1. o.
Kotsis Iván : Muvészet a balatoni építkezésekben. In: Antal Dezso (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 2–10.
Kotsis Iván : A nyaralók építésérol. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 68 (1934) 17–18. 102–106.
Körmendy Nándor : A balatonmelléki építkezések tervezési és vállalkozási munkakörének rögzítése. In: Antal Dezso (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest, 1931. 2–76.
Leidecker Jeno : A felszabadulás utáni új közigazgatási hivatalok irattárainak sorsa Somogy megyében. Levéltári Szemle 13 (1963) 4. 221–230.
Lénárt Gábor : A Balaton gazdái a két világháború között. Szakdolgozat. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történész Szak 2007.
Ligeti László : A Balaton szabályozása. (Vízügyi Történeti Füzetek 7.) Budapest 1974. 5–7.
Lukács Károly : Kultúra-fejlesztés a Balatonon. László ny., Tapolca 1935. (A Balatoni Kurír lapszámába írt publikációjának különlenyomata.)
Madarász Andor : A Balaton világa. Muvelt Nép Könyvkiadó, Budapest 1953.
Meggyesi Tamás : A városépítés útjai és tévútjai. Muszaki Könyvkiadó, Budapest 1985.
Möller Károly : Szerkezeti szempontok a balatoni nyaralóépítkezéseknél. Magyar Építomuvészet 43 (1944) 8. 199–200.
Nemes Árpád : Hogyan építsünk a Balatonpartján? Tér és Forma 8 (1935) 3. 69–77.
Nemes Árpád : A Balatonvidék rendezési és építészeti kérdései. Magyar Építomuvészet 40 (1941) 6. 159–162.
Pamer Nóra : Magyar építészet a két világháború között. Terc, Budapest 2001.
Rakovszky Iván : A belügyminiszter leirata a vármegyék alispánjaihoz. Balaton 19 (1926) 1. 5.
, 2002 Sitte, Camillo: Der Städte Bau nach seinen künstlerischen Grundsätzen. Elso kiadás: Bécs 1889. Reprint: Birkhäuser, Basel 2002.
Svastits Géza : Muszaki szerv létesítése a balatoni építkezések ellenorzésére. In: Antal Dezso (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 81–84.
Szegedy Miklós : Balaton vármegye. Budapesti Hírlap 1913. november 23. (277. sz.) 43.
Széll László : Hétvégi és kisebb igényu nyaralóházak felépítésére leginkább alkalmas szerkezetek. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 68 (1934) 17–18. 111–115.
Szilassy Lajos : Nemzeti parkunk. Balatoni Kurír 1 (1933) 18. 1.
Szilassy Lajos : Balatonvármegye, fürdovárosok, fürdoközségek, üdülofaluk. Balatoni Kurír 3 (1935) 41. 1.
Tormay Géza államtitkár beszámolója a Balaton-vidék fejlesztésérol. Magyar Országos Tudósító 15 (1933) 118. 10.
Tóth János : A Balaton környék egységes fejlesztése és rendezése. Tér és Forma 19 (1946) 1-3. 14–18.
Tóth Kálmán : Balaton monográfia. Panoráma Kiadó, Budapest 1974.
Zsitva Tibor : Balatonaliga rendezési terve. Magyar Építomuvészet (1944) 8. 185–193.