Az 1950-es években az erőltetett iparosítás teljes prioritást élvezett a magyar politikában és a gazdaságfejlesztésben, egyben a regionális településpolitikának is meghatározó vezérelve lett.
Óriásira nőtt azon tájegységeknek a politikai ázsiója, melyek természeti erőforrásként bányászható nyersanyagkinccsel rendelkeztek. E felértékelődés nem előzmények nélküli; a történeti településhálózat létrejöttében már a kezdetektől jelentős szerepet játszott a kitermelhető ásványi nyersanyagforrások megléte. Ahol a településfejlődés feltételei közül más adottságok is rendelkezésre álltak, a bányához telepített kolónia bányászvárossá, majd feldolgozóipari várossá válhatott már a feudalizmus vagy a kapitalizmus időszakában. Az államszocializmus1 során azonban Magyarországon is épültek olyan újnak nevezhető városok, amelyek a fenti történeti városfejlődésen nem feltétlenül mentek át, hanem egy vagy több hajdani kicsi faluból lettek tervszerűen, igen rövid idő alatt nagyobb településsé fejlesztve. E városok a korszak terület- és településtervezési, szakmapolitikai gondolkodásmódjának fontos tanúi, melyeket gyakran a korabeli társadalmi rend egyfajta „ideális” városmodelljeiként, társadalmi és városépítészeti kísérletként is nevesítettek. A szerzők Oroszlány és Komló példáján bemutatott alaktani szemléletű elemzéseik keretében az alábbi főbb kérdésekre keresik a választ: Hogyan jelentek meg az államszocializmus során a politikai szándékú nyersanyag-kitermelések, bányaipari fejlesztések a területfejlesztésben? Miként adott ez egy-egy kisebb, korábban kevéssé jelentős településnek hatalmas fejlődési impulzust? Miként hatott mindez az egyes települések térbeli fejlődési folyamataira, és ennek milyen városmorfológiai következményei és vonatkozásai (hasonlóságai, különbségei) fedezhetők fel?
A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat 50 éve (1891–1941). http://www.museum-digital.de/hu/portal/documents/25114355069.pdf (Utolsó megtekintés: 2015. 11. 20.)
A magyar bányászati termelés története. Központi Bányászati Múzeum Sopron. http://www.kbm.hu/hu/node/6 (Utolsó megtekintés: 2015. 11. 24.)
Babics A. : A komlói kőszénbányászat története. Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs 1958.
Babics A. (szerk.): Komlói monográfia. Komló Város Tanácsa V. B., Komló 1978.
Barabás M. et al.: Volt egyszer egy… Oroszlányi Szénbányák. Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat 137 (2004) 2–3. 1–7.
Beluszky P. : Magyarország településföldrajza. Általános rész. (Területi és Települési kutatások 13.) Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs 1999.
Beluszky P. : A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon 1945 után. In: Urbs: magyar várostörténeti évkönyv. (Szerk.: Á. Varga László.) Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2010. 135–147.
Caniggia G. – Maffei, G. L.: Compozione Architettonica e Tipologia Edilizia. 2. Il Progetto nell’ Edilizia di Base. Marsilio Editori, Venezia 1984. (1st edition: 1979.)
Caniggia, G. – Maffei, G. L. Composizione architettonica e tipologia edilizia. Lettura dell’edilizia di base. Marsilio Editori, Venice 1993 (revised edition).
Caniggia, G. – Maffei, G. L.: Architectural composition and building typology: interpreting basic building. Alinea Editrice, Firenze 2001.
Carmona, M. (ed.): Public places, urban spaces: the dimensions of urban design. Architectural Press, Oxford 2003.
Conzen, M. R. G. : Alnwick, Northumberland: A Study in Town Plan Analysis. Institute of British Geographers (27), London 1960.
Dragonits T. et al.: Városépítés Magyarországon a felszabadulás után. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1971.
Fürst J. – Sós A.: Lakótelepülések helykijelölésének irányelvei. Településtudományi Közlemények 1 (1952) 1. 22–85.
Germuska P. : Ipari város, új város, szocialista város. In: Korall 11–12. A város és társadalma. (Szerk.: Horváth Gergely Krisztián.) Korall, Budapest 2003. 239–259.
Germuska P. : Kamaszvárosok? Tatabánya és Oroszlány fejlődési pályája a 20. század második felében. In: A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története. (Szerk. Katona Cs. – Boltai G. – Rátcz A.> – Szűts I. G.) Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém 2012. 81–100.
Kissfazekas K. : A magyar városközpontok átalakulása a II. világháború végétől a rendszerváltásig. Építés – Építészettudomány 36 (2008) 1–2. 79–102.
Kissfazekas K. : Az államszocialista intézményegyüttesek városi kontextusa. Építés – Építészettudomány 42 (2014) 1–2. 93–132.
Kissfazekas, K. : Relationships between politics, cities and architecture based on the examples of two Hungarian new towns. Cities 48 (2015) 99–108.
Kissfazekas K. – Gurdon B.: A várostest morfológiája. Építés – Építészettudomány 42 (2014) 3–4. 171–205.
Klausz Gy. : A komlói városfejlesztési beruházások. Bányászati Lapok (1956) 11–13. 744–751.
Komló Város Önkormányzata : Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). I. (Helyzetelemzés.) Komló 2009.
Körner Zs. – Nagy M.: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2006.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 1949. évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények. Magyar Állami Nyomda, Budapest 1950.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 1960. évi népszámlálás. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest 1961.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 1960. évi népszámlálás. Lakásadatok. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest 1961a.
Lovra, É. : Typology of the Urban Fabric-Evaluation of the Inherited Townscape. In: Proceedings Cultural Heritage – Possibilities for Spatial and Economic Development. Szerk. Mladen Obad Scitaroci. University of Zagreb, Zagreb (2015). 238–244.
Meggyesi T. : Városépítészeti alaktan. Terc Kft., Budapest 2009.
Musil, J. : Urbanization in socialist countries. International Journal of Sociology 10 (1980) 2–3. 179–185.
Oroszlány Önkormányzat : Oroszlány Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). Oroszlányi Szolgáltató Zrt., Oroszlány 2010. 57–59.
Oroszlány Önkormányzat : Oroszlány város integrált településfejlesztési stratégiája megalapozó vizsgálata. KD-ITS Konzorcium, Oroszlány 2015. 87–88.
Perényi I. : A településtudomány időszerű kérdései. Településtudományi Közlemények 1 (1952) 1. 3–21.
Rados J. : Magyar építészettörténet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1971.
Rozs A. : Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban. In: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. (Szerk.: Dr. Kovácsné Bircher E. – Schuller B.) Központi Bányászati Múzeum, Sopron 2006. 7–73.
Szirmai V. : „Csinált” városok. Magvető Kiadó, Budapest 1988.
Szirmai V. : Egy „új” városfejlődési út ígérete. In: Csinált városok a XXI. század elején. (Szerk.: Szirmai V.) MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, Budapest 2013. 11–32.
Weclawowicz G. : A városok térbeni-társadalmi szerkezete Kelet-Közép-Európában. Tér és Társadalom 6 (1992) 3–4. 215–225.