A tanulmány az 1956-os harcok nyomán keletkezett városképi változásokat elemzi. Rámutat a harcok jellege és az újjáépítés közötti összefüggésekre. Összevetve a második világháború utáni helyzettel 1956 eseményei inkább pontszerű beavatkozásokat tettek szükségessé. Mindemellett a tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a gyors helyreállítást nemcsak a romos városkép eltüntetésének igénye sarkallta, de a többezres (kb. 10 000) számokban mérhető lakásfoglalási hullám is, amely jellegénél fogva destabilizálta a rendszert.
Noha szerte a városban folytak az újjáépítési munkák, a Corvin köznek és az Üllői útnak – mint a forradalom leghíresebb helyszínének – az újjáépítése önálló elemzést igényel. Ennek oka, hogy 1957–1959 között az úgynevezett „kilenc ház” felépítésével új városépítészeti együttes jött lére. A nagykörúti kereszteződés az akkori forgalmi elveknek megfelelő térszerű kiképzést és két új, a modern építészet visszatérését tükröző saroképületet kapott (tervező Csics Miklós). Az új városképben a modern építészet markáns jelenléte mellett a meglévő műemléki épületek is hangsúlyos szerepet kaptak. Így nem csupán az Iparművészeti Múzeum nyert kedvezőbb rálátást, de a forradalomban komoly szerepet játszó Kilián laktanyát sem „büntették”, hanem eredeti formájában állították helyre. A Corvin köz és környékének megújítása egy átfogó városszépítési akció (árkádosítás, portálépítések, sortatarozás) keretébe illeszkedett. A Perényi Imre által koordinált munkálatok nem titkolt célja volt a Kádár-rendszer formálódó identitásának városképi megjelenítése. Az 1956 előtti helyzettel ellentétben, mikor is a túlzott, propaganda célú gesztusok jellemezték a várostervezést (pl. Sztálin-szobor), az új Budapest a hétköznapi rend és normalitás iránti igényekre és a fogyasztás élénkítésére (portálok, presszók) koncentrált.
Baráth Magdolna (szerk.): Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei. 1956. november 7. – 1958. január 25. Magyar Országos Levéltár forráskiadása, Budapest 2006.
Bende Csaba : A Ferihegyi repülőtér forgalmi épületének műemléki felújítása. Műemlékvédelem 49 (2005) 5. 253–260.
Bene László : Lakásépítkezések Budapesten. Magyar Építőművészet 8 (1959) 5–6. 154–174.
Berczik András : A közlekedés fejlődése és városépítési vonatkozásai. In: Presich 1998. 187–238.
Clevené Harrach Erzsébet : A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945–1975 között. Magyar Műemlékvédelem 1991–2001. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest 2002. 475–534.
Ekler Dezső – Tamáska Máté: Ringstraßen im Vergleich. Varianten auf eine städtebauliche Idee in Wien, Budapest und Szeged. In: Hárs Endre – Kókai Károly – Orosz Magdolna: Ringstraßen: Kulturwissenschaftliche Annäherungen an die Stadtarchitektur von Wien, Budapest und Szeged. Praesens Verlag, Wien 2016. 25–59.
Eörsi László : Ferencváros 1956. 1956-os Intézet, Budapest 1997.
Eörsi László : Corvinisták 1956. 1956-os Intézet, Budapest 2001.
Ferkai András : Lakótelepek. Budapest Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal, Budapest 2005.
Hadas Miklós : Football and social identity: The case of Hungary in the twentieth century. Sport in History 20 (2000) 2. 43–66.
Harman, Chris : Class Struggles in Eastern Europe 1945–1983. Bookmarks, London 1988.
Heim Ernő : Tömeges lakásépítés – tervszerű városfejlesztés Budapesten. Magyar Építőművészet 8 (1959) 5–6. 140–153.
Horváth Miklós : 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest 2003.
Horváth Miklós – Márton Mátyás – Mosonyi László: Az 1956-os forradalom eseményei 56 térképen. Történelmi atlasz. Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság, Budapest 2006.
Horváth Sándor : 1956 történetírása a rendszerváltás óta. Századvég 7 (2002) 23. 107–119.
Horváth Sándor : Kollektív erőszak és városi térhasználat 1956-ban: forradalmi terek elbeszélése. Múltunk 51 (2006) 4. 268–289.
Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. Műszaki Kiadó, Budapest 1980.
Gál László : „Csak a szépre…” – Budapesti élet-képek az 1950–60-as évekből. Fekete Sas Kiadó, Budapest 2005.
Győri László : A budapesti főútvonalak rekonstrukciója. Magyar Építőművészet 8 (1959) 5–6. 184–187.
Győri Péter – Gábor László: Ipi-apacs enyém a lakás! Esély 2 (1990) 6. 67–86.
Györkei Jenő – Horváth Miklós (szerk.): Szovjet katonai intervenció 1956. H and J Kiadó, Budapest 2001.
Kelecsényi László : Mozizó Budapest. Holnap Kiadó, Budapest 2008.
Kocsis János Balázs : Lakáspolitika Budapesten, 1950–1959. Múltunk 54 (2009) 3. 83–122.
Kocsis János Balázs : Lakáspolitika Budapesten 1960–1975 között. A szocialista lakáspolitika „aranykora”. Múltunk 57 (2012) 1. 160–206.
Kopátsy Sándor : Kádár és kora. CET Belvárosi Könyvkiadó, Budapest 2002.
Kostof, Spiro : The City Assembled. Thames and Hudson, London 1999.
Kozák Gyula (szerk.): Pesti utca 1956. Válogatás fegyveres felkelők visszaemlékezéseiből. Bevezetés. Századvég Kiadó – 1956-os Intézet, Budapest 1994. 7–13.
Körner Zsuzsa – Nagy Márta: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. Terc Kiadó, Budapest 2006.
Kun Miklós : A Prágai tavasz titkos története. Akadémia Kiadó, Budapest 2008.
M. Kiss Sándor : Utak 56-hoz, utak 56 után. Válogatott cikkek, esszék, tanulmányok. Mundus Kiadó, Budapest 2006.
Meggyesi Tamás : Megemlékezés dr. Perényi Imre halála alkalmából. Építés – Építészettudomány 30 (2002) 3–4. 341–342.
Meggyesi Tamás : Városépítészeti alaktan. Terc Kiadó, Budapest 2009.
Mezős Tamás : Elmélet és gyakorlat a magyar műemlékvédelemben (1949–1999): Vita-tézisek a műemlékvédelem elméletének és gyakorlatának értékeléséhez. Építés – Építészettudomány 30 (2002) 1–2. 173–203.
Nagy-Csere Áron : Nyomortelepből mintalakótelep. Szocialista városrehabilitáció vagy a szegények fegyelmezése? Korall 11 (2010) 40. 45–67.
Nora, Pierre : Emlékezet és történelem között. Válogatott tanulmányok. Napvilág Kiadó, Budapest 2010.
Perényi Imre : Budapest városrendezési terve a megvalósítás útján. Magyar Építőművészet 8 (1959) 5–6. 138–139.
Pongrácz Kálmán (szerk.): Tíz év a felszabadult főváros életéből. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1956.
Preisich Gábor : Budapest városépítésének története 1919–1969. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1969.
Preisich Gábor (szerk.): Budapest városépítészetének története 1945–1990. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1998.
Rásonyi Viktor : A romokból újjáépülő város. In: Budapest küzdelme az új életért. (Budapest Statisztikai Zsebkönyvtára 2. szám.) Budapest székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, Budapest 1956. 7–50.
Rimanóczy Jenő : Budapest VIII. József krt. 86. lakóház. Magyar Építőművészet 8 (1959) 9–10. 294.
Saád József : Hortobágyi társadalomkísérlet. Kommentár (2012) 1. http://kommentar.info.hu (Utolsó megtekintés: 2017. 04. 16.)
Schröder, Hans Jürgen (Hg.): Marshallplan und westdeutscher Wiederaufstieg. Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1990.
Simon Mariann : Arculatváltás: budapesti foghíjbeépítések 1956 után. Műemlékvédelem 50 (2006) 5. 199–206.
Simonyi Ágnes – Kovács Dóra (szerk.): A lakáspolitika, az elosztás, a gazdálkodás ellentmondásai. Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete, Budapest 1980.
Szegő György – Haba Péter: 111 év – 111 híres ház. B + V Lap és Könyvkiadó, Budapest 2003.
Tamáska Máté : Bedeutungsebenen der rekonstruierten Alstadt von Wrocław. Zeitschrift für Ostforschung 62 (2013) 1. 1–39.
Thum, Gregor : Die fremde Stadt: Breslau 1945. Siedler Verlag, München 2004.
Tomaszewski, Andrej : Der Umgang mit Kulturgütern in Polen und in Deutschland im 20. Jahrhundert (aus polnischer Sicht). In: Langer, Andrea (Hg.): Der Umgang mit dem kulturellen Erbe in Deutschland und Polen im 20. Jahrhundert. Instytut Sztuki Polskiej Akadenii Nauk, Warsawa 2004. 33–42.
Tomka Béla : Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség. Akadémiai Kiadó, Budapest 2011.
Tóth Eszter Zsófia : Munkások és munkásnők ’56-os megéléstörténetei. Múltunk 51 (2006) 4. 250–267.
Ungváry Krisztián : Budapest ostroma. Corvina Kiadó, Budapest 2009.
Valuch Tibor : Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. Napvilág Kiadó, Budapest 2013.
Wittner Mária : „Lelkiismeret-furdalásom van, hogy életben maradtam”. In: Kozák 1994. 15–29. (Visszaemlékezés, leirat: 1991.)