Az oszmán hódítással egy teljesen új kultúra jelent meg Budán, aminek az intézményi hálózatát ekkor kellett megteremteni. Budán semmi sem volt meg, amit egy oszmán elvárt városaitól, amire a mindennapi élethez szüksége volt. Nem volt dzsámi, Korán-iskola, fürdő stb., ezeket mind létre kellett hozniuk, és az intézmények épületeket igényeltek. A jelentős új épületek, melyek oszmán stílus szerint készültek, a külvárosokban jelentek meg, a Várhegy őrizte középkori megjelenését. A Várhegyen a középkori épületek új funkciót kaptak, oszmán intézményeknek adtak teret. Elsőként a templomokból kellet dzsámit csinálni, ami azok teljes belső átalakítását jelentette. Utána sorban megtalálták a többi feladathoz rendelhető helyet, középkori épületet használtak az iskolák, a közkonyha, a fedett piac számára. Amit mindenképp újonnan kellett még a Várhegyen is megépíteni, az a fürdő és a síremlék. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy egy oszmán város működjön, így azt látjuk, hogy a korszak legelején mindent megépítettek vagy átalakítottak, amire szükségük volt, jelentősebb változás csak új városnegyedek kialakulása miatt tapasztalható.
A vári házakba oszmánok költöztek, bár a 16. században még 122 család élt itt, a korszak végére gyakorlatilag teljesen elköltöztek a Várhegyről a magyar lakosok. A lakóházak kisebb átalakításokon estek át, jelentős bontást és teljesen új épületegyüttes kiépítését a pasa palota esetében figyelhetünk meg.
Ágoston Gábor : Muszlim oktatás és nevelés a török hódoltságban. Keletkutatás (1987) 47‒65.
Benda Judit : Posztókereskedelem és posztósboltok a későközépkori Budán. In: A textilművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szerk.: Szulovszky János . Budapest 2014. 27‒42.
Hans Dernschwam : Erdély. Besztercebánya. Törökországi útinapló. Közreadja: Tardy Lajos. Budapest 1984.
Evliyâ Çelebi b. Derviş Mehemmed Zillȋ : Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapı SarayıKütüphanesi Revan 1457 Numaralı Yazmanın Transkripsiyonu – Dizini. 6. Kitap. Haz. Seyyid Ali Kahraman-Yücel Dağlı. Istanbul 2002.
Fekete Lajos : Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. In: Tanulmányok Budapest múltjából 6. Budapest 1938. 116‒136.
Gerelyes Ibolya : Török hagyatéki összeírások, mint kultúrtörténeti források. In: Tanulmányok Budapest múltjából 21. Budapest 1979. 200‒218.
Gerő Győző : Oszmán-török építészet Magyarországon. Budapest 1980.
Kovács Eszter : A budai ferences kolostor a török korban. In: Tanulmányok Budapest múltjából 31. Budapest 2003. 241‒262.
Kovács Eszter –Papp Adrienn : A mihrábfülke az újabb kutatások tükrében. Műemlékvédelem 54 (2010) 6. 406‒412.
Papp Adrienn : Török kori festett díszítés tusrajza a budai Nagy dzsámiból. In: Mátyástemplom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246‒2013). Szerk.: Farbaky Péter – Farbakyné Deklava Lilla – Mátéffy Balázs – Róka Enikő – Végh András . Budapest 2015. 146–147.
Papp Adrienn : Török kori ablakokat ábrázoló felmérési rajz a templom főszentélyéről. In: Mátyás-templom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246‒2013). Szerk.: Farbaky Péter – Farbakyné Deklava Lilla – Mátéffy Balázs – Róka Enikő – Végh András . Budapest 2015. 147.
Pattantyús Manga : Madonna a budai Nagyboldogasszony-templomból. In: Hunyadi Mátyás, a király. Szerk.: Farbaky Péter – Spekner Enikő – Szende Katalin – Végh András . Budapest 2008. 412. (kat. 10.1)
Sudár Balázs : Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korában. Szerk.: Ács Pál – Székelyi Júlia . Budapest 2010. 40‒49.
Sudár Balázs : Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Pécs 2012.
Sudár Balázs : Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. Budapest 2014.
Sudár Balázs : Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen. Budapest 2014.
Sudár Balázs : Dzsámivá alakított templomok a hódoltságban. In: Viszály és együttélés. Vallások és felekezetek a török hódoltság korában. Szerk.: Ittzés Gábor . Budapest 2017. 381‒406.
Végh András : A Boldogasszony-plébániatemplom késő gótikus épülete. In: Mátyástemplom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246‒2013). Szerk.: Farbaky Péter – Farbakyné Deklava Lilla – Mátéffy Balázs – Róka Enikő – Végh András . Budapest 2015. 79‒86.
Végh András : Buda I. kötet, 1686-ig. Magyar várostörténeti atlasz 4. Budapest 2015.
Velics Antal ‒ Kammerer Ernő : Magyarországi török kincstári defterek I. Budapest 1886.
Velics Antal ‒ Kammerer Ernő : Magyarországi török kincstári defterek II. Budapest 1890.
Veress Endre : Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684‒1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Budapest Régiségei 9 (1906) 103‒170.