Budapest 1944–1945-ös ostroma súlyos károkat okozott a budai Várnegyed épületállományában. Paradox módon éppen ez a pusztítás járult hozzá, hogy a negyed legtöbb épületében sikerült feltárni a középkor addig ismeretlen – gyakran jelentős – maradványait. A tanulmány fő célja bemutatni, hogy a műemlékes építészek milyen lehetőségeket láttak a sérült épületek helyreállítására, a korábbi állapot rekonstruálására, vagy az arra érdemes részletek bemutatására. Bemutatja e munka gyakran változó intézményes kereteit, legjobb szakembereit, és azokat az elveket, melyekben mindannyian egyetértettek az 1949-es törvényerejű rendelet alapján műemléki területként kezelt Várnegyedben. Ezeket rögzítette az első rendezési terv (1948–1949), melynek irányelvei (legfőbb érték a középkori-barokk polgárváros karaktere, léptéke és utcaképei) a legutóbbi időkig közmegegyezésnek örvendtek. A késő 19. század túlzott magasságú épületeinek felső szintjeit visszabontották, túl hangsúlyos architektúráját lecsendesítették. Az 1954-es részletes rendezési terv már a negyedben lakók igényeire is tekintettel volt, ám az üres telkek beépítését elég sematikusan szabályozta. 1948 és 1960 között számos műemlék helyreállítás elkészült, a foghíjak beépítése viszont csak 1957-től vette igazán kezdetét. Az a néhány példa, ami korábban megvalósult, semleges architektúrával igyekezett igazodni a műemléki környezethez. E gyakorlatnak a fiatal építészgeneráció vetett véget azzal a meggyőződéssel, hogy – ha minden kor a saját stílusában épített a vár területén – akkor a modern építészetnek is ezt kell tennie.
Borsosné Kaiser Anna : A budai várnegyed helyreállításának első rendezési terve. Műemlékvédelem 17 (1973) 2. 65–69.
Czagány István : A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása. Budapest Régiségei 19 (1959) 373–402.
Czagány István : Műemlékhelyreállításunk elveinek alakulása a budai várnegyedi építkezésekben. Magyar Műemlékvédelem 1961–1962. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966. 37–66.
Czagány István : Egy budavári, középkori épülettömb története. I. Az I. ker. Úri utca 13., Tárnok utca 14. és Tárnok utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei. Budapest Régiségei 22 (1971) 329–350.
Czagány István : A Középülettervező Vállalat 25 éve az országépítés szolgálatában. KÖZTI, Budapest 1972–1974.
Csemegi József : A műemlékvédelem időszerű elméleti kérdései. Építés–Építészet 3 (1951) 1–2. 73–84.
Dragonits Tamás : Kétemeletes gótikus lakóház a Várban. Műemlékvédelem 1 (1957) 1–2. 20–25.
Dragonits Tamás : Szemtanúság… Magánkiadás. Budapest 2014.
Ferkai András : Farkasdy Zoltán építészete. HAP Tervezőiroda Kft., Budapest 2014.
Ferkai András : A budai Várnegyed helyreállítása. In: KÖZTI 66 – Egy tervezőiroda története I. 1949–1991. Szerk.: Ferkai András . Vince Kiadó, Budapest 2015. 177–193.
Gerő László : A Budai Vár helyreállítása. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, Budapest 1951.
Gerő László : Történelmi városok épületegyütteseinek és megújításuknak problémái. Műemlékvédelem 5 (1961) 1. 16–29.
Horler Miklós : Új épületek műemléki környezetben. Műemlékvédelem 4 (1960) 4. 206–220.
Sedlmayr Jánosné : Új beépítések a budai vár részletes rendezési tervében. Műemlékvédelem 33 (1989) 4. 283–293.