A győri székesegyház teljes körű felújítása lehetőséget ad a berendezés új elemzésére, a források újraolvasására. A bőségben rendelkezésre álló helytörténeti szakirodalom által felhalmozott adatmennyiség lehetővé teszi a szakrális bútorzat stílusalapú vizsgálatát, művészeti kapcsolatainak keresését. A 17. századi belső tér egyetlen fennmaradt emléke, a kanonoki stallum a II. világháborúig megvolt a kismartoni Szent Márton-templomban. Archív fotókból megállapítható, hogy a Bécsben készült stallum részletformái szorosan egyeznek a bécsújhelyi Neukloster cisztercita templom máig is meglévő kanonoki stallumával. A 18. században, Zichy Ferenc püspöksége idején is nagyrészt Bécsújhelyről hozták és helyben állították össze a márvány oltárépítményeket. A Simor János-féle historizáló szellemű restauráláskor továbbra is kimutathatók a Bécsújhellyel, Béccsel, Pozsonnyal ápolt művészeti kapcsolatok, ami Győr földrajzi fekvéséből is logikusan következik.
The Cathedral in Győr underwent a major restoration in the past couple of years. The author followed the process of restoration which offered him the possibility of new observations regarding the Baroque furniture of the sacred space. The stylistic analysis was made possible by the abundant historical data gathered by local historians as well as by consulting the relevant sources in the Episcopal Archive. Consequently, this study concentrates on the stylistic analysis of the furniture as well as on the artistic relationship between Győr and the neighbouring cities of Wiener Neustadt, Pressburg and Vienna. In the 17th century choir stalls were executed in Vienna for the canons of Győr, and the only surviving reminder was found in the Saint Michael church of Eisenstadt until the Second World War. The choir stalls closely resemble those still visible in the Neukloster Cistercian Abbey in Wiener Neustadt. Similarly, in the second half of the 18th century, under Bishop Ferenc Zichy altar structures were created and transported from Wiener Neustadt to Győr and assembled on site. Finally, in the period of historicism, masters entrusted by Bishop János Simor with the refurbishment of the Cathedral came from the same cities as in the previous two centuries.
GyEL = Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ Levéltára
GyPL = Győri Püspöki Levéltár
Inventarium rerum sacrarum in Cathedrali Ecclesia Jaurinensi repertorum. Confectum labore Joannis Melegh, in Cathedrali Ecclesia Jaurinensis sacristiae directoris, die 4a Julii 1857, ante installationem novi Episcopi Illustrissimi, ac Reverendissimi Domini Joannis Simor. Jelzete: GyEL, GyPL, Templomszámadások és leltárak, Győr, Székesegyház
Liber visitationis cathedralis Ecclesiae Jaurinensis et venerabilis eiusdem capituli. 1738. GyEL, GyPL, 28. köt.
Telekessy István: Arca Noe continens tractatum: a. De origine, progressu et fundatione capituli Jaurinensis, b. Acta ejusdem ab anno 1640, c. De episcopis Jaurinensibus, d. Nomina canonicorum ab Anno 1496– 1688, e. Nomina benefactorum Ecclesiae Jaurinensis. GyEL, GyPL, Vegyes egyházkormányzati iratok, Arca Noe
Protocollum functionum episcopalium ab episcopo Jaurinensi Joanne Simor susceptarum ac peractarum. Esztergom, Prímási Levéltár, Simor Titkos Levéltár
Aggházy Mária: A pozsonyi székesegyház egykori stallumszobrai. In: Művészettörténeti tanulmányok Lyka Károly tiszteletére (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953). Akadémiai Kiadó, Budapest 1954. 89–101.
Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon I–III. Budapest 1959.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I–II. Szent István Társulat, Budapest 1977. http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0081/unnepikii0081.html (Utolsó megtekintés: 2024. 02. 02.)
Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. Szent István Társulat, Budapest 1983.
Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Székely és Társa, Sopron 1939.
Bán János: Kaleschiák Péter (1616–1696). Soproni Szemle 6 (1942) 1. 86–89.
Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győregyházmegyei Alap Nyomdája, Győr 1936.
Beke Margit (szerk.): Simor János Emlékkönyv (Strigonium Antiquum 1). Budapest 1992.
Boros László: A pécsi székesegyház a 18. században (Művészettörténeti Füzetek18). Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.
Buzási Enikő: A győri székesegyház Szent István-oltárképe. In: Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Szerk.: Mikó Árpád – Sinkó Katalin. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000. 478–481.
Csányi Károly: A győri székesegyház fekete-oltárai. Győri Szemle 1 (1930) 1–3. 7–11.
Csatkai Endre: Dobiaschofsky Ferenc bécsi festő művei Sopronban. Soproni Szemle 2 (1938) 1–2. 168–169.
Csatkai, André – Frey, Dagobert: Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt und der freien Städte Eisenstadt und Rust (Österreichische Kunsttopographie XXIV). Benno Filser Verlag, Wien 1932.
Dénesi Tamás: A győri Apátúrház a 17–18. században. Arrabona 59 (2021) 139–173.
D-N: Lippert József. Művészet 1 (1902) 347–348.
Ecsedy Anna: „Castellum Rákosiense nobiliter extructum”. A fertőrákosi kastély átépítése gróf Zichy Ferenc püspöksége idején, a levéltári források tükrében. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Szerk.: Szentesi Edit – Mentényi Klára – Simon Anna. Vince Kiadó, Budapest 2013. 557–589.
Entz Géza: Magyar főpapok művészeti és műveltségi tevékenysége a XVIII. században. Regnum 5 (1942–1943) 255–275.
Galavics Géza: Antonio Galli Bibbiena in Ungheria e in Austria. Acta Historiae Artium 30 (1984) 177–263.
Galavics Géza: A győri jezsuita templom 17. századi művészeti koncepciója és az abban megjelenő társadalomkép. In: Jezsuita jelenlét Győrben a 17– 18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez. Szerk.: Fazekas István – Kádár Zsófia – Kökényesi Zsolt. Szent Mór Bencés Perjelség, Győr 2017. 171–239.
Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház. Martineum Rt., Szombathely 1943.
Gerhartl, Gertrud: Wiener Neustadt. Geschichte, Kunst, Kultur, Wirtschaft. Wilhelm Braumüller, Wien 1978.
Granasztóiné Györffy Katalin: A színpadszerűség és anyagszerűség megjelenése az északkelet-magyarországi oltárművészetben. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Lővei Pál. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest 1993. 355–366.
Guzsik Tamás: A budapesti szervita templom és kolostor építéstörténete. Művészettörténeti Értesítő 22 (1973) 1. 1–21.
Hal’ko, Jozef – Komorný, Štefan: A pozsonyi Szent Márton székesegyház. Szülőföld Könyvkiadó, Szombathely 2016. Hámori 2014
Hámori Katalin: Georg Raphael Donner hatása a magyar szobrászatra. Doktori kézirat. ELTE-BTK Művészettörténeti Intézet. Budapest 2014.
Haris Andrea – László Csaba: Győr, Nagyboldogasszony Székesegyház. Műemléki vizsgálat, értékleltár. Kézirat. Budapest, 2015.
Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Székely és Társa, Sopron 1939. Hegedűs 2008
Hegedűs András (szerk.): Az esztergomi prímási palota története (Strigonium Antiquum VII). Magtár Művészeti Alapítvány, Esztergom 2008.
Horogszegi Tamás: Egy elfeledett Szent István király falképciklus. Jobst Károly és Ferenc elveszettnek hitt esztergomi festményei Simor János Szent István kápolnájából. Művészettörténeti Értesítő 69 (2020) 1. 71–101.
Horogszegi Tamás: A Magyar Sion építészeti és művészeti jelentősége. In: Új kutatások Esztergom Megyei Jogú Város építészeti értékeiről. Szerk.: Prokopp Mária. Esztergom Megyei Város Önkormányzata. Esztergom 2022. 373–407.
„i” [Ipolyi Arnold?]: Aradi Lippert József. Vasárnapi Újság 7 (1860) 53. 641–642.
Ismeretlen szerző: Simor János, győri püspök. Vasárnapi Újság 9 (1862) 26. 301–302.
Kelemen István et al.: Szent Mihály templom. Soproni Szentlélek és Szent Mihály Római Katolikus Plébánia, Sopron 2021.
Kelényi György: Franz Anton Hillebrandt (1719–1797). Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.
Koltai András: Esterházy (II.) Imre (1725–1746). In: Esztergomi érsekek (1001–2003). Szerk.: Beke Margit. Szent István Társulat, Budapest 2003. 331–338.
Kozák Károly–Levárdy Ferenc–Sedlmayr János: A győri székesegyház Szentháromság-(Héderváry) kápolnája. Arrabona 14 (1972) 99–149.
Krapf, Michael (hg.): Triumph der Phantasie. Barocke Modelle von Hildebrandt bis Mollinarolo. Böhlau Verlag, Wien 1998.
Lengyel László: A barokk Eger és Heves megye. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Budapest 1992.
Levárdy Ferenc: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése. Arrabona 12 (1970) 83–107.
Marosi Ernő: Lippert József pozsonyi főoltára. Ars Hungarica 22 (1994) 1–2. 125–132.
Mauritsch, Erika: Die Fresken des Lucas de Schram und des Johann Baptist Scheidt in der Mariatroster Kirche bei Graz. Diplomarbeit. Institut für Kunstgeschichte der Karl-Franzens-Universität, Graz 1995.
Mayer, Josef: Das Stift zu heiligen Dreifaltigkeit (Neukloster) in WienerNeustadt und seine Kunstbestreubungen von 1683–1775. Berichte und Mittheilungen des Alterthums-Vereines zu Wien 29 (1898) 1–34.
Medgyesy S. Norbert: A győri Szent László-tisztelet liturgikus és paraliturgikus formáinak változása 1718–1912 között, különös tekintettel az 1763-as fogadalomtételre és a körmenetre. In: Szent László kora és kultusza. Tanulmánykötet Szent László tiszteletére. Szerk.: Kerny Terézia – Mikó Árpád – Smohay András. Székesefehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesefehérvár 2019. 182–230.
Mikó Árpád – Sinkó Katalin (szerk.): Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2000.
Mohl Adolf: Gróf Zichy Ferenc (1700–1783). In: Mohl Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. Győregyházmegyei Alap Nyomdája, Győr 1933.
Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Budavári Tudományos Társaság, Budapest 1922.
Pigler Andor: A győri Szent Ignác templom és mennyezetképei. Budavári Tudományos Társaság, Budapest 1923.
Prokopp Gyula: Lucas de Schram. Művészettörténeti Értesítő 15 (1966) 3–4. 240–250.
Pühringer Zwanowetz, Leonore: Barockplastik. In: 1000 Jahre Kunst in Krems. Ausstellung 28 Mai bis 24 Oktober 1971. Hg. von Henry Kühnel. Kulturverwaltung der Stadt Krems a. d. Donau, Krems 1971.
Rados Jenő: Magyar oltárok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest 1938.
Schemper-Sparholz, Ingeborg: Der Bildhauer Jakob Christoph Schletterer (1699–1754) und die Tiroler in Wien. In: Reisekunst & Kunstegenuss. Barockes Böhmen, Mähren und Österreich. Hg. Friedrich Polleroß. Michael Imhof Verlag, Petersberg 2004. 125–141.
Schemper-Sparholz, Ingeborg – Mang, Caroline: Die Eintracht jesuitischer und piaristischer Bildersprache in der Ausstattung der Kirche „Zu unserer lieben Frau” in Krems. In: Die Jesuiten in Krems – die Ankunft eines neuen Ordens in einer protestantischen Stadt im Jahr 1616. Hg. Elisabeth Loinig – Roman Zehetmayer. Verlag NÖ Institut für Landeskunde, Sankt Pölten 2018. 311–347.
Schmeller-Kitt, Adelheid: Nikolaus Minich, ein Bildhauer des Barock in Ödenburg. Österreichische Zeitschrift für Kunst-und Denkmalpflege 33 (1979) 107–116.
Schwanzer, Manfred: Zisterzienstift Neukloster. Pfarr- und Stiftskirche zur Heilige Dreifaltigkeit (Christliche Kunststätten Österreichs 479). Verlag Sankt Peter, Salzburg 2008.
Serfőző Szabolcs: A győri székesegyház Szűz Mária kegyoltára. Művészet-történeti Értesítő 48 (1999) 87–110.
Somogyi Antal: A győri székesegyház művészete. In: Bedy 1936. 109–146.
Szabady Béla: Telekessy István egri püspök a győri egyházmegye történetírója. Győri Szemle 12 (1941) 1. 1–17.
Székely Zoltán: A győri Apátúr-ház ebédlőjének programja. In: „Ez világ mint egy kert...” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk.: Bubryák Orsolya. Gondolat Kiadó – MTA-MTI, Budapest 2010. 659–671.
Szvoboda Dománszky Gabriella: Egyházi művészet. In: A magyar művészet a 19. században. Képzőművészet. Szerk. Sisa József – Papp Júlia – Király Erzsébet. Akadémiai Kiadó, Budapest 2018. 341–352.
Terdik Szilveszter: Újraolvasott források: adatok a gyulafehérvári székesegyház keleti része 18. századi berendezéséhez. In: A gyulafehérvári székesegyház főszentélye. Szerk.: Papp Szilárd. Teleki László Alapítvány, Budapest 2012. 197–241.
Tietze, Hans: Geschichte und Beschreibung des Stephansdomes in Wien (Österreichische Kunsttopographie XXIII). Benno Filser Verlag, Wien 1931.
Velladics Márta: Magyar építészet. Barokk, rokokó, copf. Budapest 2002.
Veress Ferenc: Egy dunántúli barokk művészpálya. Az építész és festő Lucas de Schram. Soproni Szemle 74 (2020) 3. 369–400.
Veress Ferenc: Az eucharisztia tiszteletének szimbolikus építészeti formái. Oltárarchitektúrák a Nyugat-Dunántúlról, a 17. századból. Építés–Építészettudomány 48 (2020) 3–4. 197–227.
Voit Pál: Heves megye műemlékei I–III. (Magyarország műemléki topográfiája 9). Akadémiai Kiadó, Budapest 1972–1978.
Wagner, Benedikt OSB: Melchior Hefeles Hochaltar der Wallfahrtkirche Sonntagberg und sein theologisches Programm. Veröffentlichungen des Tiroler Landesmuseums Ferdinandeum 78 (1998) 173–195.
Zsámbéky Mónika: Melchior Hefele építész emlékkiállítása. Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994.
Zsámbéky Mónika: Szily mecénási tevékenysége. In: Szily János, Szombathely első püspöke. Konferencia halálának 200. évfordulója alkalmából. Szerk.: Dobri Mária. Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság, Szombathely 1999. 63–70.