Bevezetés: A sternoclavicularis ízület pyogen fertőzése ritka kórkép, melynek kezelése lehet konzervatív (antibiotikumok), vagy sebészi (az ízület feltárása és drainage-a, illetve annak resectioja). A szerzők elemzik a sternoclavicularis ízület pyogen fertőzése miatt kezelt betegek oki és predisponáló tényezőit, tüneteit, a diagnózis és a műtéti kezelés kérdéseit és annak eredményességét.
Betegek és módszer: A 6 betegnél (5 férfi, egy nő, átlagéletkor: 56, 8 év) a kiváltó ok 2-2 esetben trauma, illetve távoli szeptikus góc, 1-1 esetben intraarticularisan adott injekció, illetve korábbi sugárkezelés volt. A betegségre hajlamosító tényező (diabetes mellitus, köszvény, krónikus alkoholizmus és májcirrho-sis) 2 betegnél volt kimutatható. A leggyakoribb tünet az ízület duzzanata, a bőrpír, a láz, a fájdalom és a váll mozgáskorlátozottsága volt. Valamennyi betegnél a CT-vizsgálat igazolta az ízület destructioját. Konzervatív terápiát egy esetben alkalmaztak, de ennek eredménytelensége miatt radikális resectiot végeztek. Egy-egy betegnél a többszörös szeptikus góc és a kísérő mediastinitis miatt először debridement és drainage műtét, később második ülésben resectio, a többi három betegnél első ülésben az ízület resectioja történt.
Erdemények: A konzervatív, illetve drainage kezelés mindhárom esetben eredménytelen volt, ezzel szemben az ízület resectioja valamennyi betegnél gyógyulást eredményezett. Műtéti szövődményt nem észleltek. Radikális műtét után átlagosan 28,2 hónappal a funkcionális eredmények kiválóak voltak.
Következtetések: A konzervatív kezelés és a drainage csak akkor ajánlott, ha súlyos szövődmények társulnak a betegséghez. Ilyenkor második ülésben érdemes resectiot végezni. A legeredményesebb kezelési módnak a radikális resectiot tartják.
1. H.K. Song T.S. Guy L.R. Kaiser J.B. Shrager 2002 Current presentation and optimal surgical management of sternoclavicular joint infections. Ann Thor Surg 73 427 31.
2. K.J. Zehr R.F. Heitmiller S.C. Yang 1999 Split pectoralis major muscle flap reconstruction after clavicular-manubrial resection. Ann Thor Surg 67 1507 8.
3. M. Haddad D.E. Maziak F. Shamji 2002 Spontaneous sternoclavicular joint infections. Ann Thor Surg 74 1225 7.
4. H.M. Burkhart C. Deschamps M.S. Allen F.C. Nichols III D.L. Miller P.C. Pairolero 2003 Surgical management of sternoclavicular joint infections. J Thoracovasc Surg 125 945 9.
5. M.S. Dhillon R. Gupta K.S. Rao O.N. Nagi 2000 Bilateral sternoclavicular joint tuberculosis. Arch Orthop Traum Surg 120 363 365.
6. L. Lucet X. Le Loet J.F. Ménard O. Mejjad J.P. Louvel A. Janvresse A. Daragon 1996 Computede tomography of the normal sternoclavicular joint. Skeletal Radiol 25 237 241.
7. X. Le Loet O. Vittecoq 2002 The sternoclavicular joint: normal and abnormal features. Joint Bone Spine 69 161 169.
8. J. Shah D. Patkar B. Parikh H. Parmar R. Varma T. Patankar S. Prasad 2000 Tuberculosis of the sternum and clavicle: imaging findings in 15 patients. Skeletal Radiol 29 447 453.
9. R.J. Hamilton R. Wylie 2003 Sternoclavicular pyarthrosis. Jemerg Med 24 327 328.
10. J.J. Ross H. Shamsuddin 2004 Sternoclavicular septic arthritis: review of 180 cases. Medicine (Baltimore) 83 139 148.
11. J.P. Louvel A. Duvey F. Da Silva E. Primard O. Mejjad J. Henry X. Le Loet 1997 Computed tomography of sternoclavicular joint laesions in spondylarthropathies. Skeletal Radiol 26 419 423.