A Magyarországon évente 6,5–7 ezer ember halálát okozó májzsugorodás egyik gyakori szövődménye a hepaticus encephalopathia. Kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint a szérum-ammóniaszint növekedése játszik szerepet, azonban súlyosságát egy, a közelmúltban publikált vizsgálat alapján a parenchymás dekompenzáció részeként észlelhető szisztémás gyulladásos válasz jelentősen befolyásolja. A szerzők ennek kapcsán áttekintik és elemzik a jelenleg alkalmazott kezelési módokat, illetve klinikai vizsgálatban igazolt jelentőségüket. A bizonyítékon alapuló orvoslás alapján a jelenleg általánosan elfogadott és javasolt peroralis diszacharid-, neomycin- vagy metronidazol-kezelés esetén csak részlegesen lehetett klinikai hatékonyságot igazolni. A jelenleg egyedül I. szintű bizonyítékkal bíró rifaximin esetén az alkalmazást korlátozó tényező az igen jelentős kezelési költség. A témában 2011 októberéig megjelent publikációk feldolgozása kapcsán észlelték, hogy nincs egységes irányelv a hepaticus encephalopathia kezelésére, noha annak foka szignifikánsan meghatározza a májátültetésre váró betegek várható túlélését. A feldolgozott forrásanyag alapján a szerzők javaslatot tesznek igazoltan hatásos kezelési mód alkalmazására, illetve felvetik az egységes kezelési elv kialakításának szükségességét.
1. Egészségügyi Minisztérium Szakmai Protokollja. Portális hypertensio. Készítette: Sebészeti Szakmai Kollégium 2007. http://www.eum.hu/seb-portalis-pdf.
2. DL Shawcross Y Sharifi JB Canavan AD Yeoman et al.2011 Infection and systemic inflammation, not ammonia, are associated with Grade 3/4 hepatic encephalopathy, but not mortality in cirrhosis J Hepatology 54 640 9.
3. B Als-Nielsen LL Gluud C Gluud 2004 Non-absorbable disaccharides for hepatic encephalopathy: Systematic review of randomised trials BMJ 328 1046 50.
4. P Blanc JP Daures JM Rouillon et al.1992 Lactitol or lactulose in the treatment of chronic hepatic encephalopathy: Results of a meta-analysis Hepatology 15 222 8.
5. F Orlandi U Freddara MT Candelaresi et al.1981 Comparison between neomycin and lactulose in 173 patients with hepatic encephalopathy: A randomized clinical study Dig Dis Sci 26 498 506.
6. NM Bass KD Mullen A Sanyal F Poordad et al.2010 Rifaximin Treatment in Hepatic Encephalopathy N Eng Med J 362 1071 81.
7. F Szalay L Telegdy D Szeli T Csák A Folhoffer A Horváth et al.2004 Rifaximin a hepaticus encephalopathia kezelésében LAM 14 321 5.
8. P Massa E Vallerino M Dodero 1993 Treatment of hepatic encephalopathy with rifaximin: Double blind, double dummy study versus lactulose Eur J Clin Res 4 4 18.
9. PS Mantry S Munsaf 2010 Rifaximine for the Treatment of Hepatic Encephalopathy Transpl Proc 42 4543 7.
10. LW Teperman VP Peyregne 2010 Considerations on the Impact of Hepatic Encephalopathy Treatments in the Pretransplant Setting Transplantation 89 771 8.
11. G Kircheis R Nilius C Held et al.1997 Therapeutic efficacy of L-ornithine-L-aspartate infusions in patients with cirrhosis and hepatic encephalopathy: Results of a placebo-controlled, double-blind study Hepatology 25 1351 60.
12. S Stauch G Kircheis G Adler et al.1998 Oral L-ornithine L-aspartate therapy of chronic hepatic encephalopathy: Results of a placebo- controlled double-blind study J Hepatol 28 856 64.
13. T Hassanein F Tofteng R Brown B McGuire P Lynch et al.2004 Efficacy of Albumin Dialysis (MARS) in Patients with Cirrhosis and Advanced Grades of Hepatic Encephalopathy: A Prospective, Controlled, Randomized Multicenter Trial Hepatology 40 726 7.
14. T Hassanein F Tofteng RS Brown B McGuire P Lynch et al.2007 Randomized controlled study of extracorporeal albumin dialysis for hepatic encephalopathy in advanced cirrhosis Hepatology 46 1853 62.
15. L Szalay 2004 Hepaticus encephalopathia korszerű kezelése Orv Hetil 34 1747 52.
16. EASL Annual report 2010. http://www.easl.eu/assets/application/annual/docs/e96ef94a666b02c_file.pdf.