Bevezetés: A komplikált (legalább egyszer kiújult és/vagy többszörös és/vagy infektált graft) hasfali sérvek kezelése nem megoldott probléma. Cél: Az eddig ismert lehetséges műtéti megoldások bemutatása, valamint egy, a szerzők intézetében kidolgozott műtéti eljárás hosszú távú eredményeinek bemutatása. Módszer: Konszekutív, prospektív kohorsztanulmányban 2011. januártól 2015. szeptemberig 41, legalább egyszer kiújult és/vagy sub- vagy enterocutan fistulával rendelkező, korábban szintetikus grafttal rekonstruált hasfali sérvet kezeltek kettőzött autológ irhagraft hasfali rekonstrukcióval. Minden beteget követtek és az eredményeket folyamatosan regisztrálták. A sebészi komplikációkat, a hasfali elődomborodást (bulking), a kiújulást és a betegek elégedettségét regisztrálták – többek között – a beavatkozásokkal kapcsolatosan. A betegek klinikai adatai és az eredmények: A csoportban (13 férfi / 28 nő) az átlagéletkor 59,2 év volt. 1, 2, 3 alkalommal kiújult sérve 12, 23 és 6 betegnek volt. Az átlag-BMI 32,1 kg/m2 volt. 12 betegnek volt kezelt diabetes mellitusa. 13 betegnél egyidejűleg hasfali fistula és/vagy infektált szintetikus graft is jelen volt. 13 betegnél seromaképződést észleltek. Két betegnél alakult ki fistula. Három betegnél regisztráltak hasfali elődomborodást, és három esetben recidív hasfali sérv jelentkezett 13, 17 és 19 hónappal a műtét után. A korábbi műtét(ek) során kialakult enterocutan és subcutan fistula minden esetben szanálódott. Exitus letalis nem fordult elő. Következtetés: Az alkalmazott módszer jól használható a komplikált, infektált incisionalis sérvek megoldására. A műtéti technika elsajátítása után biztonságosan alkalmazható és alacsony kiújulással jár. A módszer alkalmazása obes, nagy kockázatú betegeknél (BMI ≥ 25 kg/m2) ajánlott. További klinikai vizsgálatok elvégzése szükséges a módszer végső megítéléséhez.
Falagas ME, Kasiakou SK: Mesh related infections after hernia repair surgery. Clin Microbiol Infect 2005; 11: 3–8
Chung L, Tse GH, O’Dwyer PJ: Outcome of patients with chronic mesh infection following abdominal wall hernia repair. Hernia 2014; 18: 701–704
Tomhankar AP, Ravi K, Everitt NJ: Vacuum assisted closure therapy in the treatment of mesh infection after hernia repair. Surgeon 2009; 7: 316–318
Martis G, Damjanovich L: Use of double-layer autologous dermal flap in the treatment of recurrent and/or infected incisional hernias. Presentation of the surgical technique and the results of one-year follow-up – A prospective, consecutive cohort study. Hernia 2016; 20(3): 461–470, DOI:10.1007/s10029-015-1442-x
Muysoms FE, Miserez M, Berrevoet F: Classification of primary and incisional abdominal wall hernias. Hernia 2014; 13: 407–414
Martis G, Damjanovich L: Incisionalis sérvek és diabetes mellitus. Tudunk javítani az eredményeken? Lege Artis Medicinae 2015; 25: 249–256
Schumpelick V: Incisional hernia: an unpleasant complication in surgery. Chirurg 2010; 81: 185
Kohler A, Baldi G: Recurrence after hernia surgery: complication or natural course? Chirurg 2014; 85: 112–116
Poulose BK, Shelton J, Philips S: Epidemiology and cost of ventral hernia repair: making the case for hernia research. Hernia 2012; 16: 179–183
Holihan JL, Alawadi Z, Martindale RG: Adverse events after ventral hernia repair: the vicious cycle of complications. Am J Surg 2015; 221: 478–485
Sanchez VM, Abi-Haidar YE, Itani KM: Mesh infection in ventral incisional hernia repair incidence, contributing factors, and treatment. Surg Infect (Larchmt) 2011; 12: 205–210
Baracs J, Wéber Gy, Schrempf A, Horváth ÖP: Hasfali sérvek műtéti kezelésének korai eredményei (prospektív, randomizált multicentrikus tanulmány 2002–2007). Magy Seb 2005; 58: 256
Wéber Gy, Baracs J, Horváth ÖP: Kedvezőbb műtéti eredmények „onlay” hálóval mint „sublay” helyzetben beültetettel. Varrattal, illetve hálóbeültetéssel történő hasfal-rekonstrukció prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálata – 5 éves utánkövetés eredményei. Magy Seb 2010; 63: 302–311
Hawn MT, Gray SH, Snyder LW: Predictors of mesh explantation after incisional hernia repair. Am J Surg 2011; 202: 28–33
Nicholas J, Slater B, Marion van der Kolk: Biologic grafts for ventral hernia repair: a systematic review. Am J Surg 2013; 205: 220–30
Beale EW, Hoxworth RE, Livingstone EH: The role of biologic mesh in abdominal wall reconstruction: a systematic review of the current literature. Am J Surg 2012; 204: 510–517
Butler CE, Burns NK, Campbell KT: Comparison of cross-linked and non-cross-linked porcine acellular dermal matrices for ventral hernia repair. J Am Coll Surg 2010; 211: 368–376
Primus FE, Harris HW: A critical review of biological mesh in ventral hernia repairs under contaminated conditions. Hernia 2013; 17: 21–30
Kissane NA, Itani KM: A decade of ventral incisional hernia repairs with biologic acellular dermal matrix: what have we learned? Plast Reconstr Surg 2012; 130(5 Suppl2): 194S–202S
Lee L, Mata J, Landry T: A systematic review of synthetic and biological materials for abdominal wall reinforcement in contaminated fields. Surg Endosc 2014; 28: 2531–2546
Blatnik J, Jin J, Rosen M: Abdominal hernia repair with bridging acellular dermal matrix – an expensive hernia sac. Am J Surg 2008; 196: 47–50
Samson TD, Buchel EW, Garvey PB: Repair of infected abdominal wall hernias in obese patients using autologous dermal grafts for reinforcement. Plast Reconstr Surg 2015; 116: 523–527
Ramirez OM, Ruas E, Dellon AL: „Component separation” method for closure of abdominal wall defects: an anatomic and clinical study. Plast Reconstr Surg 1990; 86: 519–526
Nockold’s CL, Hodde JP, Rooney PS: Abdominal wall reconstruction with components separation and mesh reinforcement in complex haernia repair. BMC Surg 2014; 14: 25
De Vries Reilingh TS, van Goor H, Rosman C: „Component separation technique” for the repair of large abdominal wall hernias. J Am Coll Surg 2003; 196: 32–37
Hultman CS, Tong WM, Kittinger BJ: Management of recurrent hernia after component separation: 10-year experience with abdominal wall reconstruction at an academic medical center. Ann Plast Surg 2011; 66: 504–507
Yang F, Ji-Ye L, Rang L, Wen T: Use of acellular dermal matrix combined with a component separation technique for repair of contaminated large ventral hernias: a possible ideal solution for this clinical challenge. Ann Surg 2015; 81: 150–156
Miserez M, Fitzgibbons RJ jr., Schumpelick V: Hernia surgery and contamination: biological mesh and nothing else? Hernia 2013; 17
Han HH, Lim YM, Park SW: Improved skin flap survival in venous ischaemia-reperfusion injury with the use of adipose-derived stem cells. Microsurgery 2015; 36(8), 645–652,
Nockolds CL, Hodde JP, Rooney PS: Abdominal wall reconstruction with components separation and mesh reinforcement in complex hernia repair. BMC Surg 2014; 14: 25
Picazo-Yeste J, Morandeira-Rivas A, Moreno-Sanz C: Multilayer myofascial-mesh repair for giant midline incisional hernias: a novel advantageous combination of old and new techniques. J Gastrointest Surg 2013; 17: 1665–1672
Parameswaran R, Hornby ST, Kingsnorth AN: Medical talc increases the incidence of seroma formation following onlay repair of major abdominal wall hernias. Hernia 2013; 17: 459–463