A Rosai–Dorfman-betegség egy ritka, benignus, non-Langerhans sejtes histiocytosis, melyet masszív lymphadenoptahiaval járó sinus histiocytosisként is neveznek. Klasszikus formája a noduláris, azonban extranodalis manifesztáció is előfordul. Esetünkben egy 58 éves nőbeteget a bal emlő belső-felső quadránsának megfelelően kialakult többszörös, livid kután csomó, valamint ugyanezen quadránsban tapintható rezisztencia miatt vizsgáltunk. A klinikai megjelenés alapján emlőcarcinoma kután metasztázisára gondoltunk. A bőrelváltozások egyikéből vett excisionalis biopszia és az emlőben tapintható csomóból vett core biopszia vizsgálati eredményei ellenére a Rosai–Dorfman-betegség diagnózisát csak a sebészi excisiót követően a végleges szövettani vizsgálat adta.
A Rosai–Dorfman-betegség ritka extranodalis megjelenési formája az emlőben kialakuló forma. Ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos.
Abla O, Jacobsen E, Picarsic J, Krenova Z, Jaffe R, Emile J-F, et al. Consensusrecommendationsforthediagnosis and clinical management of Rosai-Dorfman-Destombesdisease. Blood 2018; 131: 2877–2890.
Delaney EE, Larkin A, MacMaster S, Sakhdari A, DeBenedectis CM. Rosai-DorfmanDisease of the breast. Cureus 2017; 9: e1153.
Paulli M, Bergamaschi G, Tonon L, Viglio A, Rosso R, Facchetti F, et al. Evidencefor a polyclonalnature of thecellinfiltratein sinus histiocytosiswithmassivelymphadenopathy (Rosai-Dorfmandisease). Br J Haematol 1995; 91: 415–418.
Liu M, Li X, Li Y, Wang Z, Cheng L, Song X, et al. Rosai-Dorfmandiseasewithfeatures of IgG4-related diseaseinthebreast: Casesreport and literaturereview. AsianPac J AllergyImmunol 2018; 36: 51–57.
Iancu G, Gica N, Mustata LM, Panaitescu AM, Vasile D, Peltecu G. Rosai-Dorfman Disease: breast involvement-case report and literature review. Medicina (Kaunas) 2021; 57: 1167.
Goyal G, Ravindran A, Young JR, Shah MV, Bennani NN, Patnaik MM, et al. Clinicopathologicalfeatures, treatmentapproaches, and outcomesinRosai-Dorfmandisease. Haematologica 2020; 105: 348–357.