A tanulmány bemutatja a tudományos narratív pszichológia és a narratívumokkal foglalkozó más pszichológiai irányzatok – a kognitív történetkutatás, a személyiség-központú történetkutatás, a pszichometriai történetkutatás és a hermenautikai narratív pszichológia – közötti jellemző különbségeket. Rámutat arra, hogy a tudományos narratív pszichológia kizárólag én-elbeszélésekkel, illetve egy csoport múltjára, jelenére vagy jövőjére vonatkozó történetekkel foglalkozik. A történetek nyelvi-kompozíciós tulajdonságaihoz rendeli hozzá az én- vagy a csoportidentitás pszichológiai kategóriáit. Az előzetesen meghatározott és bemért nyelvi alakzatokat nyelvtechnológiai eszközökkel azonosítja és az eredményekkel statisztikai elemzést végez. A pszichológiai jelentés empirikus vizsgálata révén próbál hidat képezni a pszichológia tudományos és hermeneutikai irányzatai között.
1. Bahtyin, M. M. (1976): A szó esztétikája. Budapest, Gondolat.
2. Bal, M. (1985): Narratology: Introduction to the Theory of Narrative. Toronto, University of Toronto Press.
3. Barthes, R. (1977): Image, Music, Text. New York, Hill & Wang.
4. Berelson, B. (1959): Content analysis. In: G. Lindzey (ed.): Handbook of Social Psychology. Vol. 1. 3rd ed. Cambridge, Addison-Wesley, 488–522.
5. Bibó, I. (1986): A Kelet-európai kisállamok nyomorúsága. in: Válogatott tanulmányok. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 185–266.
6. Bigazzi, S., Nencini, A. (2008): How evolutions construct identities: the psycholinguistic model of evolution. In: Vincze O., Bigazzi S. (szerk): Élmény, történet: A történetek élménye. Pszichológiai Horizont 4. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 91–105.
7. Black, J., Galambos, J., Read, S. (1988): Történetek megértése és a társas helyzetek. In: László J. (szerk.): Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából 1. Budapest, Tankönyvkiadó, 241–292.
8. Bobrow, D., Collins, A. (eds.) (1974): Representation and Understanding: Studies in Cognitive Science. New York, Academic Press, 273–309.
9. Brewer, W. F., Lichtenstein, E. H. (1981): Event schemas, story schemas and story grammars. In: Long, J., Baddeley, A. (szerk.): Attention and Performance IX. Hillsdale, NJ, Elbaum, 363–379.
10. Bruner, J. (1986): Actual Minds, Possible Worlds. Cambridge, Harvard University Press.
11. Bruner, J. (1986/2005): Valóságos elmék, lehetséges világok. Budapest, Új Mandátum.
12. Bruner, J. (1987): Life as narrative. Social Research, 54, 11–32.
13. Bruner, J. (1990): Acts of Meaning. Cambridge, MA, Harvard University Press.
14. Bruner, J. (1996): The Culture of Education. Cambridge, MA, Harvard University Press.
15. Bruner, J. (2001): A gondolkodás két formája. In: László J., Thomka B. (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 15–27.
16. Bruner, J., Lucariello, J. (2001): A világ narratív újrateremtése a monológban. In: László J., Thomka B. (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 131–156.
17. Ehmann B . (2002): A szöveg mélyén. Pszichológiai tartalomelemzés. Budapest, Új Mandátum.
18. Ehmann B . (2004): Tartalomelemzési módszerek a szubjektív időélmény vizsgálatára laikus beszélők szövegeiben. Magyar Pszichológiai Szemle, 3, 345–362.
19. Erikson, H. H. (1959): Identity and the life cycle: Selected papers. Psychological Issues, 1 (1), 5–165.
20. Faragó K. (2001): Térirányok, távolságok: Térdinamizmus a regényben. Újvidék, Fórum Könyvkiadó.
21. Ferenczhalmy R. , László J. (2006): Az intencionalitás modul kidolgozása NooJ tartalomelemző programmal. IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, 2006. december 7–8, Szeged, 285–295.
22. Flick, U. (1995): Social representation. In: Smith, J. A., Harré, R., Van Langhove, L. (szerk.): Rethinking Psychology. London, Sage, 70–96.
23. Fülöp É. , László J. (2006): Az elbeszélések érzelmi aspektusának vizsgálata tartalomelemző program segítségével. in: IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, 2006. december 7–8, Szeged. 296–304.
24. Fülöp É. , László J. (2008): A csoportközi viszonyok történeti dimenziójának hatása a csoportközi érzelmekre. A Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Nyíregyháza, május 22–24.
25. Gottschalk, L. A., Gleser, G. C. (1969): The Measurement of Psychological States through the Content Analysis of Verbal Behavior. Berkeley, Los Angeles, London, University of California Press.
26. Hardy, B. (1968): Towards a poetics of fiction: An approach through narrative. Novel, 2, 5–14.
27. Hargitai, R. (2004): A narratív pszichológia hozzájárulása Szondi Lipót sorsanalíziséhez. Magyar Pszichológiai Szemle, 3, 455–466.
28. Hayek, F. A. (1967): Studies in Philosophy, Politics and Economics. London, Routledge and Kegan Paul.
29. Holsti, O. R. (1968): Content analysis. In: Lindzey, G., Aronson, E. (eds.): Handbook of Social Psychology. Reading, MA, Addison-Wesley, 596–693.
30. Hoshmand, L. T. (2005): Narratology, cultural psychology, and counselling research. Journal of Counseling Psychology, 52 (2), 178–186.
31. Kashima, Y. (2004): Culture, communicaion, and entitativity: A social psychological investigation of social reality. In: Yzerbit, V., Judd, C. M. and Cornelle, O. (eds.): The Psychology of Group Perception: Perveived Variability, Entitativity and Essentialism. Philadelphia, Psychology Press, 257–273.
32. Labov, W., Waletzky, J. (1967): Narrative analysis: Oral version of personal experience. In: Helm, J. (szerk.): Essays on the Verbal and Visual Arts. Seattle, American Ethnological Society, 12–44.
33. László J. (2005): A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont 3. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
34. László, J. (2008): The Science of Stories. London, Routledge.
35. László J. , Ehmann B., Péley, B., Pólya T. (2000): A narratív pszichológiai tartalomelemzés: elméleti alapvetés és első eredmények. Pszichológia, 4, 367–390.
36. László, J., Ehmann, B., Péley, B., Pólya, T. (2002): Narrative psychology and narrative psychological content analysis. In: László, J., Stainton Rogers, W. (eds.): Narrative Approaches in Social Psychology. Budapest, New Mandate, 9–25.
37. Leyens, J. Ph., Paladino, M. P., Rodriguez, R. T., Vaes, J., Demoulin, S., Rodriguez, A. P., Gaunt, R. (2000): The emotional side of prejudice: The attribution of secondary emotions to ingroups and outgroups. Personality and Social Psychology Review, 4, 186–197.
38. Mandler, G. (1984): Mind and Body: Psychology of Emotion and Stress.
39. Martindale, C., West, A. N. (2002): Quantitative hermeneutics. In: Louwers, M., van Peer, W. (eds.): Thematics. Interdisciplinary Studies. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins, 377–395.
40. McAdams, D. P. (1985): Power, Intimacy, and the Life Story: Personological Inquiries into Identity. New York, Guilford Press.
41. McAdams, D. P. (2001): A történet jelentése az irodalomban és az életben. In: László J., Thomka B. (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 157–175.
42. McClelland, D. C., Atkinson, J. W., Clark, R. A., Lowell, E. L. (1953): The Achievement Motive. New York, Appleton-Century-Crofts.
43. Mérei F. (1984): Lélektani napló I. Az utalás lélektana. Budapest, Művelődéskutató Intézet.
44. Neisser, U. (ed.) (1982): Memory Observed. New York, Freeman.
45. Péley B. (2002): Rítus és történet. Beavatás és kábítószeres létezésmód. Budapest, Új Mandátum.
46. Péley, B. (2008): A pszichoterápiák hatékonyságának vizsgálata. In: Vincze O., Bigazzi S. (szerk): Élmény, történet: A történetek élménye. Pszichológiai Horizont 4. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 152–168.
47. Pennebaker, J. W. (1993): Putting stress into words: Health, linguistis and therapeutic implications. Behavior Re. Ther., 31 (6), 539–548.
48. Pennebaker, J. W. (1997): Writing about emotional experiences as a therapeutic process. Psychological Science, 8 (3), 162–166.
49. Pennebaker, J. W. (2001): A stressz szavakba öntése: egészségi, nyelvészeti és terápiás implikációk. In: László J., Thomka B. (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat, 189–205.
50. Pennebaker, J. W., Seagal, J. (1999): Forming a story: The health benefits of narrative. Journal of Clinical Psychology, 55, 1243–1254.
51. Pennebaker, J. W., Francis, M. E., Booth, R. J. (2001): Linguistic Inquiry and Word Count (LIWC): LIWC. NJ, Erlbaum, Mahway.
52. Pléh Cs. (1996): A narratívumok mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei. Holmi, 8 (2), 265–282.
53. Pohárnok M. (2004): A térben való mozgás narratív dimenziójának vizsgálata borderline és depressziós betegek élettörténeti epizódjaiban. Magyar Pszichológiai Szemle, 3, 441–454.
54. Pólya T. (2004): A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. In: Erős F. (szerk.): Az elbeszélés az élmények kulturális és klinikai elemzésében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 89–107.
55. Pólya T. (2007): Identitás az elbeszélésben (Szöveg és lélek 10.) Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
56. Pólya T. (2008): A narratív értékelés hatása a szubjektív élmény észlelt minőségére. In: Vincze O., Bigazzi S. (szerk): Élmény, történet: A történetek élménye. Pszichológiai Horizont 4. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 106–120.
57. Pólya, T., László, J., Forgas, J. P. (2005): Making sense of life stories: The role of narrative perspective in communicating hidden information about social identity and personality. European Journal of Social Psychology, 35, 785–796.
58. Propp, V. (1999): A mese morfológiája. Budapest, Osiris.
59. Ricoeur, P. (1984–1987): Time and narrative. Vols. I–III. Chicago, University of Chicago Press.
60. Rubin, D. C. (ed.) (1986): Autobiographical Memory. Cambridge, Cambridge University Press.
61. Rumelhart, D. A. (1975): Notes on a schema for stories. In: Bobgrow, D. G., Collins, A. (eds.): Representation and Understanding. Studies in Cognitive Science. New York, Academic Press, 211–236.
62. Sarbin, T. R. (ed.) (1986): Narrative Psychology. The Storied Nature of Human Existence. New York, Praeger.
63. Sarbin, T. R. (2001): Az elbeszélés mint a lélektan tő-metaforája. In: László J., Thomka B. (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 59–76.
64. Schafer, R. (1980): Narration in the psychoanalytic dialogue. Critical Inquiry, 7, 29–53.
65. Sklovszkij, V. (1917/1965): Art as technique. In: Lemon, L. T., Reis, M. J. (eds.): Russian Formalist Criticism. Lincoln, NE, University of Nebraska Press, 5–24.
66. Snow, C. P. (1993): The Two Cultures. New York, Cambridge University Press.
67. Spence, D. P. (1981/2001): Az elbeszélő hagyomány. In: László J., Thomka B. (szerk.): Narratív pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 121–130.
68. Stephenson, G. M., László, J., Ehmann, B., Lefever, R. M. H., Lefever, R. (1997): Diaires of significant events: Socio-linguistic correlates of therapeutic outcomes in patients with addiction problems. Journal of Community & Applied Social Psychology, 7, 389–411.
69. Sternberg, M. (1978): Expositional Modes and Ordering in Fiction. Baltimore, Johns Hopkins University Press.
70. Stone, P. J., Dunphy, D. C., Smith, M. S., Ogilvie, D. M. (1966): The General Inquirer: Avcomputer Approach to Content Analysis. Cambridge, MA, MIT Press.
71. Szalai K. , László J. (2006): Az aktivitás-passzivitás modul kidolgozása NOOJ tartalomelemző programmal. in: IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, 2006. december 7–8, Szeged, 330–338.
72. Szalai K. , László J. (2008): Az aktív és passzív igék gyakorisága történelmi narratívumokban. Történelemkönyvek szövegeinek narratív pszichológiai vizsgálata NooJ programmal. A Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Nyíregyháza, 2008. május 22–24.
73. Thorndyke, P. W. (1977): Text and context: explorations in the semantics and pragmatics of discourse. Journal of Pragmatics, 1, 211–232.
74. Todorov, T. (1977): The Poetics of Prose. Ithaca, Cornell University Press.
75. Uszpenszkij, B. (1984): A kompozíció poétikája. Budapest, Európa.
76. Vincze O . (2007): Mentális kifejezések jelentősége a perspektíva-felvételben a csoportidentitás tükrében. V. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, december 7–8. 250–258.