Az érzelmi intelligencia kutatási területén az egyik legkritikusabb feladat empirikus érvekkel alátámasztani az intelligencia terminus alkalmazásának „létjogosultságát”. E bizonyítás során a legfontosabb feladat igazolni, hogy a képességként mért érzelmi intelligencia független az intelligenciától és személyiségtől, valamint hogy az érzelmi intelligencia tesztekben nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul. Ez utóbbi fejlődési kritériummal kapcsolatban eddig kevés empirikus adat áll rendelkezésre. Jelen vizsgálat a saját érzelmek észlelésének képességét és más személy érzelmeinek észlelési képességét mérő feladatok, illetve az érzelmi információ detektálásának és adekvát alkalmazásának képességét mérő feladatok kapcsán teszteli, hogy a feladatokban nyújtott teljesítmény javul-e az életkor előrehaladásával. A vizsgálatban magyar iskoláskorúak nagy mintája vett részt. Eredményeink szerint az érzelmi intelligencia feladatokban nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul.
1. Bar-On, R. (1997): Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i): Technical Manual. Multi-Health System, Toronto, Canada.
2. Baron-Cohen, S., Wheelwrigth, S., Hill, J. (2001): The “reading in the mind in the eyes” test, revised version: A study with normal adults, and adults with Asperger Syndrome or high-functioning autism. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 42, 241–252.
3. Baron-Cohen, S., Jolliffe, T., Mortimore, C., Robertson, M. (1997): Another advanced test of theory of mind: Evidence from very high functioning adults with autism or Asperger Syndrome. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38, 813–822.
4. Carpara, G. V., Barbaranelli, C., Borgogni, L., Perugini, M. (1993): The “big five questionnaire”: A new questionnaire to assess the five factor model. Personality and Individual Differences, 15 (3), 281–288.
5. Caruso, D. R., Mayer, J. D., Salovey, P. (2002): Relation of an ability measure of emotional intelligence to personality. Journal of Personality Assessment, 79, 306–320.
6. Chiarrochi, J., Chan, A. Y. C., Caputi, P. (2000): A ctitical evaluation of the emotional intelligence construct. Personality and Individual Differences, 28, 539–561.
7. Davies, M., Stankov, L., Roberts, R. D. (1998): Emotional intelligence: In search of an elusive construct. Journal of Personality and Social Psychology, 75, 989–1015.
8. Goleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Budapest, Háttér Kiadó.
9. Goleman, D. (2002): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge 2000 Kft.
10. Mayer, J. D., Salovey, P. (1997): What is emotional intelligence? In: Salovey, P., Sluyter, D. (eds): Emotional Development and Emotional Intelligence. New York, Basic Books, 3–31.
11. Mayer, J. D., Salovey, P., Caruso, D. (1997): The Emotional IQ Test. (CD-ROM) Neddham, MA, Virtual Knowledge.
12. Mayer, J. D., Salovey, P., Caruso, D. R., Sitarenios, G. (2001): Emotional intelligence as a standard intelligence. Emotion, 1, 232–242.
13. Nagy Henriett (2006): Az érzelmi intelligencia kapcsolata az intelligenciával és a személyiséggel. Pszichológia, 26 (3), 247–264.
14. Neubauer, A. C., Freudenthaler, H. H. (2005): Models of emotional intelligence. In: Schulze, R., Roberts, R. D. (eds): Emotional intelligence. An International Handbook. Hogrefe & Huber Publishers, 31–50.
15. Oláh Attila (2005a): SZEMIQ. Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest, HI Press.
16. Oláh Attila (2005b): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei. Budapest, Trefort Kiadó.
17. Oláh Attila, G. Tóth Kinga , Nagy Henriett (2008): ÉIT 10-15 Képes Érzelmi Intelligencia teszt a 10–15 éves korosztály számára. Tesztkézikönyv. http://www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=259.
18. Robert, R. D., Zeidner, M., Matthews, G. (2001): Does emotional intelligence meet traditional standards for an intelligence? Some new data and conclusions. Emotion, 1, 185–211.
19. Salovey, P., Mayer, J. D. (1990): Emotional intelligence. Imagination, Cognition, and Personality, 9, 185–211.
20. Selman, R. (1980): The Growth of Interpersonal Understanding. Development and Clinical Analysis. New York, Academic Press.