A csecsemőkori megismerés kutatói hosszú ideig a tárgyakra irányuló érzelmeknek csak a személyközpontú értelmezésével foglalkoztak. Ez a megközelítés az érzelmet az adott személy tárggyal kapcsolatos egyedi, személyspecifikus viszonyaként reprezentálja. Feltételezésünk szerint azonban a kommunikatív helyzetekben megjelenített referenciális érzelemkifejezések esetében egy tárgyközpontú értelmezés érvényesül, amely a kifejezett érzelem valenciatartalmát a tárgyra vonatkoztatja és a tárgy saját tulajdonságaként kezeli. Kísérletsorozatunkban azt vizsgáltuk, hogy másféléves korban 1) működik-e a tárgyközpontú megközelítés és 2) mi szabályozza a tárgyközpontú és személyközpontú értelmezés szelektív alkalmazását. Kérdéseinkre a Természetes Pedagógiai elmélet Univerzalitás hipotézisének (Gergely és Csibra, 2006; Csibra és Gergely, 2007a) operacionalizálásával kerestük a választ. Támogatást nyert az a feltételezés, hogy 18 hónapos korban osztenzív-kommunikatív jegyek jelenléte előhívja a referenciális érzelemkifejezések tárgyközpontú értelmezését, hiányukban viszont a személyközpontú interpretáció érvényesül, amely az érzelemkifejezést az adott személy tárggyal kapcsolatos specifikus viszonyaként reprezentálja. Kísérletsorozatunk rávilágít arra a fontos fejlődési eredményre, hogy 18 hónapos korban mind a tárgyközpontú, mind a személyközpontú interpretáció működik, illetve a Természetes Pedagógia elképzeléseinek megfelelően – az osztenzív-kommunikatív jegyek jelenlététől függően – történik a két értelmezési szisztéma rugalmas és szelektív alkalmazása.
1. Baron-Cohen, S. (1989): Joint attention deficits in autism: Towards a cognitive analysis. Development and Psychopathology, 1, 185–189.
2. Bateson, M. C. (1979): ‘The epigenesis of conversational interaction’: A personal account of research development. In: Bullowa, M. (ed.), Before Speech: The Beginning of Interpersonal Communication. New York, Cambridge University Press, 63–77.
3. Csibra, G., Gergely, Gy. (2006): Social learning and social cogniton: The case for pedagogy. In: Munakata, Y., Johnson, M. H. (eds.), Processes of Change in Brain and Cognitive Development. Attention and Performance XXI. Oxford: Oxford University Press, 249–274.
4. Csibra Gergely , Gergely György (2007a): Társas tanulás és társas megismerés. A pedagógia szerepe. In: Csibra, G., Gergely, Gy. (szerk.), Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Pszichológiai Szemle Könyvtár, 11. Budapest, Akadémiai Kiadó, 5–33.
5. Csibra Gergely , Gergely György (szerk.) (2007b): Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest, Akadémiai Kiadó.
6. Dennett, D. (1987): The Intentional Stance. Cambridge, MA, MIT Press/Bradford Books.
7. Feinman, S., Roberts, D., Hsieh, K. F., Sawyer, D., Swanson, D. (1992): A critical review of social referencing in infancy In: Feinman, S. (ed.), Social Referencing and the Social Construction of Reality in Infancy. New York – London, Plenum Press, 15–54.
8. Gergely, Gy., Csibra, G. (2006): Sylvia's recipe: The role of imitation and pedagogy in the transmission of human culture. In: Enfield, N. J., Levinson, S. C. (eds.), Roots of Human Sociality: Culture, Cognition, and Human Interaction. Oxford, Berg Publishers, 229–255.
9. Gergely, Gy., Egyed, K., Király, I. (2007a): On pedagogy. Developmental Science, 10 (1), 139–146.
10. Gergely György , Egyed Katalin, Király Ildikó (2007b): A természetes pedagógiáról. In: Csibra, G., Gergely, Gy. (szerk.), Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Pszichológiai Szemle Könyvtár, 11. Budapest, Akadémiai Kiadó, 107–125.
11. Gómez, J. C. (1996): Non-human primate theories of (non-human primate) minds: Some issues concerning the origins of mind-reading. In: Carruthers, P., Smith, P. K. (eds.), Theories of Theories of Mind. Cambridge University Press, 330–343.
12. Leslie, A., Roth, D. (1993): What autism teaches us about metarepresentation. In: Baron-Cohen, S., Tager-Flusberg, H., Cohen, D. J. (eds.), Understanding Other Minds. Oxford University Press, 83–112.
13. Perner, J. (1991): Understanding the Representational Mind. Cambridge, MA, MIT Press.
14. Phillips, A. T., Wellman, H. M., Spelke, E. S. (2002): Infants’ ability to connect gaze and emotional expression to intentional action. Cognition, 85, 53–78.
15. Repacholi, B. (1998): Infants’ Use of attentional cues to identify the referent of another person's emotional expression. Developmental Psychology, 34 (5), 1017–1025.
16. Repacholi, B., Gopnik, A. (1997): Early reasoning about desires: Evidence from 14- and 18-month-olds. Developmental Psychology, 33 (1), 12–21.
17. Sodian, B., Thoermer, C. (2004): Infants’ understanding of looking, pointing, and reaching as cues to goal-directed action. Journal of Cognition and Development, 5 (3), 289–316.
18. Sperber, D., Wilson, D. (1986): Relevance: Communication and Cognition. Cambridge, MA, Harvard University Press.
19. Stern, D. N. (1995): Self/other differentiation in the domain of intimate socio-affective interaction: Some considerations. In: Rochat, P. (ed.), The Self in Infancy: Theory and Research. Amsterdam, Elsevier, 419–429.
20. Tomasello, M. (2002): Gondolkodás és kultúra. Budapest, Osiris Kiadó.
21. Trevarthen, C. (1979): Communication and cooperation in early infancy: A description of primary intersubjectivity. In: Bullowa, M. (ed.), Before Speech. New York, Cambridge University Press, 321–347.
22. Trevarthen, C. (1998): The concept and foundations of infant intersubjectivity. In: Braten, S. (ed.), Intersubjective Communication and Emotion in Early Ontogeny. Cambridge, Cambridge University Press, 15–47.
23. Woodruff, D., Premack, G. (1978): Does the chimpanzee have a theory of mind? Behavioral and Brain Sciences, 4, 515–526.