Az emlékfelidézés serkentésére kisgyermekek körében gyakran alkalmazott módszer a rajzoltatás, holott kevéssé feltárt még a rajzolás eseményfelidézésre gyakorolt hatása: több emléket nyerhetünk-e a rajzolás segítségével, és vajon növekszik-e a téves emlékek keletkezésének valószínűsége? Vizsgálatunk középpontjában az a kérdés áll, hogy az eseményt követő azonnali eseményfelidézés (verbális vagy rajzos) hogyan hat a későbbi emlékezésre és a félrevezető kérdésekkel szembeni ellenállásra (befolyásolhatóság mértékére) óvodáskorú gyermekeknél. Továbbá az eseményt felépítő történetelemek jellege (szorosan a cselekményszálba illeszkedő vagy esetleges elem, illetve cselekvéses vagy perceptuális tartalmú) szerepet játszik-e az emlékfelidézés pontosságában? A kapott eredmények fényében látható, hogy a csoportok közötti árnyaltabb különbségek az irányított felidézésben érhetők tetten. Úgy tűnik, hogy a rajzi támpontok inkább a fiatalabb, 3–4 éves gyerekeknek jelentenek segítséget a történet perceptuális összetevőinek irányított felidézésében. A cselekményszálba illeszkedő (tematikus) információk általában erőteljesebbek és biztosabban előhívhatók rajzolással és szóbeli felidézéssel is, a gyerekek mégis meglehetősen befolyásolhatók ezekben, különösen az idősebb, 5–6 éves korosztály. A gyerekek feltehetően csak kevés történetelemet őriznek meg (ha megőriznek egyáltalán) a nem tematikus kategóriák mentén, ezért a sugalmazott információ idegennek tűnik számukra, és könnyebben utasítják el, mint azt a sugalmazást, amelyhez hasonlót őriznek, és amely ezáltal elbizonytalanodáshoz, a források keveredéséhez vezethet. További érdekes eredmény, hogy a gyerekek befolyásolhatóbbak a cselekvéses, semmint az azt kiegészítő perceptuális történetelemek tekintetében.
1. Barsalou, L. W. (1988): The content and organisation of autobiographical memories. In: Neisser, U., Winograd, E. (eds.), Remembering Reconsidered: Ecological and Traditional Approches to the Study of Memory. New York, Cambridge University Press.
2. Bruck, M., Ceci, S. J. (1995): Amicus brief for the case of State of New Jersey v. Michaels presented by committee of concerned social scientists. Psychology, Public, Policy, and Law, 1, 272–322.
3. Bruck, M., Ceci, S. (1997): The suggestibility of young children. Current Directions in Psychological Science, 6, 75–79.
4. Bruck, M., Ceci, S. (1999): The suggestibility of children's memory. Annual Review of Psychology, 50, 419–439.
5. Bruck, M., Ceci, S. (2004): Forensic developmental psychology. Current Directions in Psychological Science, 13, 229–232.
6. Bruck, M., Ceci, S. J., Melnyk, L. (1997): External and internal sources of variation in the creation of false reports in children. Learning and Individual Differences, 9, 289–316.
7. Bruck, M., Melynk, L., Ceci, S. J. (2000): Draw it again Sam: The effect of drawing on children's suggestibility and source monitoring ability. Journal of Experimental Child Psychology, 77, 169–196.
8. Butler, S., Gross, J., Hayne, H. (1995): The effect of drawing on memory performance in young children. Developmental Psychology, 31, 597–608.
9. Ceci, S. J., Bruck, M. (1993): The suggestibility of the child witness: A historical review and synthesis. Psychological Bulletin, 113, 403–439.
10. Ceci, S. J., Huffman, M. L. C., Smith, E. (1994): Repeatedly thinking about a non-event: Source misattributions among preschoolers. Consciousness and Cognition, 3, 388–407.
11. Ceci, S. J., Ross, D. F., Toglia, M. P. (1987): Suggestibility of children's memory: Psycholegal implications. Journal of Experimental Child Psychology: General, 116, 38–49.
12. Csibra, G., Gergely, Gy. (1998): The teleological origins of mentalistic action explanations: A develpomental hypothesis. Developmental Science, 1,255–259.
13. Davidson, L. E., Thomas, G. V. (2001): Effects of drawing on children's item recall. Journal of Experimental Child Psychology, 78, 155–177.
14. Driessnack, M. (2005): Children's drawings as facilitators of communication: A meta-analysis. Journal of Pediatric Nursing, 20, 415–423.
15. Garven, S., Wood, J. M., Malpass, R. S., Shaw, J. S. (1998): More than suggestion: The effect of interviewing techniques from the McMartin Preschool Case. Journal of Applied Psychology, 83, 347–359.
16. Gathercole, S. E. (1998): The development of memory. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 39, 3–27.
17. Gross, J., Hayne, H. (1997): The development of children's drawing: Implications for clinical and legal interviews. Paper presented at the Biennial Meeting of the Society for Research in Child Development, Washington, DC. (idézi Gross és Hayne, 1998).
18. Gross, J., Hayne, H. (1998): Drawing facilitates children's verbal reports of emotionally laden events. Journal of Experimental Psychology, Applied, 4, 163–179.
19. Gross, J., Hayne, H. (1999): Drawing facilitates children's verbal reports after long delays. Journal of Experimental Psychology, Applied, 5, 265–283.
20. Imhoff, M., Baker-Ward, L. (1999): Effects of developmentally appropriate language and interviewer suportiveness. Journal of Applied Developmental Psychology, 20, 407–29.
21. Király Ildikó (2002): Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban. Budapest, Gondolat Kiadói Kör.
22. Koriat, A., Goldsmith, M., Schneider, W., Nakash-Dura, M. (2001): The credibility of children's testimony: Can children control the accuracy of their memory reports? Journal of Experimental Child Psychology, 79, 405–437.
23. Leippe, M., Romanczyk, A., Manion, A. P. (1991): Eyewitness memory for a touching experience: Accuracy differences between child and adult witnesses. Journal of Applied Psychology, 76, 367–379.
24. Loftus, E., Scooler, J., Wagenaar, W. (1985): The fate of memory: Comment on McCloskey & Zaragoza. Journal of Experimental Psychology: General, 114, 375–380.
25. McCloskey, M., Zaragoza, M. (1985): Misleading postevent information and memory for events: Arguments and EVIDENCE against memory imapairement hypotheses. Journal of Experimental Psychology, General, 114, 1–16.
26. Mérei Ferenc , Binét Ágnes (1972): Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó.
27. Nelson, K., Fivush, R. (2000): Socialization of memory. In: Tulving, E., Craik, F. I. M. (eds.), The Oxford Handbook of Memory. New York, Oxford University Press.
28. Nelson, K., Fivush, R. (2004): The emergence of autobiografical memory: A social cultural developmental theory. Psychological Rewiew, 111.
29. Perner, J. (2000): Memory and theory of mind. In: Tulving, E., Craik, F. I. M. (eds.), The Oxford Handbook of Memory. New York: Oxford University Press.
30. Pillemer, D. B., Picariello, M. L., Pruett, J. C. (1994): Very long-term memories of a salient preschool event. Applied Cognitive Pschology, 8, 95–106.
31. Roberts, K. P. (2002): Children's ability to distinguish between memories from multiple sources: Implications for the quality and accuracy of eyewitness statements. Developmental Review, 22, 403–435.
32. Roebers, C. M., Schneider, W. (2005): Individual differences in young children's suggestibility: Relations to event memory, language abilities, working memory and executive functioning. Cognitive Development, 20, 427–447.
33. Salmon, K., Pipe, M. E. (2000): Recalling an event one year later: The impact of props, drawing and a prior interview. Applied Cognitive Pscychology, 14, 99–120.
34. Schacter, D. L. (2002): Az emlékezet hét bűne. Budapest, HVG Könyvek, 169–179.
35. Schneider, W. (2002): Memory development in childhood, In: Goswami, U. (ed.), Blackwell Handbook of Childhood Cognitive Development. Blackwell, 236–256.
36. Scullin, M. H., Bonner, K. (2006): Theory of mind, inhibitory control and preschool-age children's suggestibility in different interviewing contexts. Journal of Experimental Child Pschology, 93, 120–138.
37. Sussman, A. L. (2001): Reality monitoring of performed and imagined interactive events: Developmental and contextual effects. Journal of Experimental Psychology, 79, 115–138.
38. Sutherland, R., Hayne, H. (2001): Age-related changes in the misinformation effect. Journal of Experimental Child Psychology, 79, 388–404.
39. Weinle, C. A. (2002): Facilitating children's emotional expression through drawing: Focus on children of divorce. Unpublished Dissertation. The University of Toledo, Toledo, O. H. (idézi: Driessnack, 2005).
40. Wesson, M., Salmon, K. (2001): Drawing and showing: Helping children to report emotionally laden events. Applied Cognitive Psychology, 15, 301–320.