View More View Less
  • 1 Pedagógiai és Pszichológiai Kar, ELTE, Budapest
Restricted access

Absztrakt

Az emlékfelidézés serkentésére kisgyermekek körében gyakran alkalmazott módszer a rajzoltatás, holott kevéssé feltárt még a rajzolás eseményfelidézésre gyakorolt hatása: több emléket nyerhetünk-e a rajzolás segítségével, és vajon növekszik-e a téves emlékek keletkezésének valószínűsége? Vizsgálatunk középpontjában az a kérdés áll, hogy az eseményt követő azonnali eseményfelidézés (verbális vagy rajzos) hogyan hat a későbbi emlékezésre és a félrevezető kérdésekkel szembeni ellenállásra (befolyásolhatóság mértékére) óvodáskorú gyermekeknél. Továbbá az eseményt felépítő történetelemek jellege (szorosan a cselekményszálba illeszkedő vagy esetleges elem, illetve cselekvéses vagy perceptuális tartalmú) szerepet játszik-e az emlékfelidézés pontosságában? A kapott eredmények fényében látható, hogy a csoportok közötti árnyaltabb különbségek az irányított felidézésben érhetők tetten. Úgy tűnik, hogy a rajzi támpontok inkább a fiatalabb, 3–4 éves gyerekeknek jelentenek segítséget a történet perceptuális összetevőinek irányított felidézésében. A cselekményszálba illeszkedő (tematikus) információk általában erőteljesebbek és biztosabban előhívhatók rajzolással és szóbeli felidézéssel is, a gyerekek mégis meglehetősen befolyásolhatók ezekben, különösen az idősebb, 5–6 éves korosztály. A gyerekek feltehetően csak kevés történetelemet őriznek meg (ha megőriznek egyáltalán) a nem tematikus kategóriák mentén, ezért a sugalmazott információ idegennek tűnik számukra, és könnyebben utasítják el, mint azt a sugalmazást, amelyhez hasonlót őriznek, és amely ezáltal elbizonytalanodáshoz, a források keveredéséhez vezethet. További érdekes eredmény, hogy a gyerekek befolyásolhatóbbak a cselekvéses, semmint az azt kiegészítő perceptuális történetelemek tekintetében.

  • 1. Barsalou, L. W. (1988): The content and organisation of autobiographical memories. In: Neisser, U., Winograd, E. (eds.), Remembering Reconsidered: Ecological and Traditional Approches to the Study of Memory. New York, Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Bruck, M., Ceci, S. J. (1995): Amicus brief for the case of State of New Jersey v. Michaels presented by committee of concerned social scientists. Psychology, Public, Policy, and Law, 1, 272322.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Bruck, M., Ceci, S. (1997): The suggestibility of young children. Current Directions in Psychological Science, 6, 7579.

  • 4. Bruck, M., Ceci, S. (1999): The suggestibility of children's memory. Annual Review of Psychology, 50, 419439.

  • 5. Bruck, M., Ceci, S. (2004): Forensic developmental psychology. Current Directions in Psychological Science, 13, 229232.

  • 6. Bruck, M., Ceci, S. J., Melnyk, L. (1997): External and internal sources of variation in the creation of false reports in children. Learning and Individual Differences, 9, 289316.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Bruck, M., Melynk, L., Ceci, S. J. (2000): Draw it again Sam: The effect of drawing on children's suggestibility and source monitoring ability. Journal of Experimental Child Psychology, 77, 169196.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Butler, S., Gross, J., Hayne, H. (1995): The effect of drawing on memory performance in young children. Developmental Psychology, 31, 597608.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Ceci, S. J., Bruck, M. (1993): The suggestibility of the child witness: A historical review and synthesis. Psychological Bulletin, 113, 403439.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Ceci, S. J., Huffman, M. L. C., Smith, E. (1994): Repeatedly thinking about a non-event: Source misattributions among preschoolers. Consciousness and Cognition, 3, 388407.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Ceci, S. J., Ross, D. F., Toglia, M. P. (1987): Suggestibility of children's memory: Psycholegal implications. Journal of Experimental Child Psychology: General, 116, 3849.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Csibra, G., Gergely, Gy. (1998): The teleological origins of mentalistic action explanations: A develpomental hypothesis. Developmental Science, 1,255259.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Davidson, L. E., Thomas, G. V. (2001): Effects of drawing on children's item recall. Journal of Experimental Child Psychology, 78, 155177.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Driessnack, M. (2005): Children's drawings as facilitators of communication: A meta-analysis. Journal of Pediatric Nursing, 20, 415423.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Garven, S., Wood, J. M., Malpass, R. S., Shaw, J. S. (1998): More than suggestion: The effect of interviewing techniques from the McMartin Preschool Case. Journal of Applied Psychology, 83, 347359.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Gathercole, S. E. (1998): The development of memory. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 39, 327.

  • 17. Gross, J., Hayne, H. (1997): The development of children's drawing: Implications for clinical and legal interviews. Paper presented at the Biennial Meeting of the Society for Research in Child Development, Washington, DC. (idézi Gross és Hayne, 1998).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Gross, J., Hayne, H. (1998): Drawing facilitates children's verbal reports of emotionally laden events. Journal of Experimental Psychology, Applied, 4, 163179.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Gross, J., Hayne, H. (1999): Drawing facilitates children's verbal reports after long delays. Journal of Experimental Psychology, Applied, 5, 265283.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Imhoff, M., Baker-Ward, L. (1999): Effects of developmentally appropriate language and interviewer suportiveness. Journal of Applied Developmental Psychology, 20, 40729.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Király Ildikó (2002): Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban. Budapest, Gondolat Kiadói Kör.

  • 22. Koriat, A., Goldsmith, M., Schneider, W., Nakash-Dura, M. (2001): The credibility of children's testimony: Can children control the accuracy of their memory reports? Journal of Experimental Child Psychology, 79, 405437.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Leippe, M., Romanczyk, A., Manion, A. P. (1991): Eyewitness memory for a touching experience: Accuracy differences between child and adult witnesses. Journal of Applied Psychology, 76, 367379.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Loftus, E., Scooler, J., Wagenaar, W. (1985): The fate of memory: Comment on McCloskey & Zaragoza. Journal of Experimental Psychology: General, 114, 375380.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. McCloskey, M., Zaragoza, M. (1985): Misleading postevent information and memory for events: Arguments and EVIDENCE against memory imapairement hypotheses. Journal of Experimental Psychology, General, 114, 116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Mérei Ferenc , Binét Ágnes (1972): Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó.

  • 27. Nelson, K., Fivush, R. (2000): Socialization of memory. In: Tulving, E., Craik, F. I. M. (eds.), The Oxford Handbook of Memory. New York, Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 28. Nelson, K., Fivush, R. (2004): The emergence of autobiografical memory: A social cultural developmental theory. Psychological Rewiew, 111.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 29. Perner, J. (2000): Memory and theory of mind. In: Tulving, E., Craik, F. I. M. (eds.), The Oxford Handbook of Memory. New York: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 30. Pillemer, D. B., Picariello, M. L., Pruett, J. C. (1994): Very long-term memories of a salient preschool event. Applied Cognitive Pschology, 8, 95106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 31. Roberts, K. P. (2002): Children's ability to distinguish between memories from multiple sources: Implications for the quality and accuracy of eyewitness statements. Developmental Review, 22, 403435.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 32. Roebers, C. M., Schneider, W. (2005): Individual differences in young children's suggestibility: Relations to event memory, language abilities, working memory and executive functioning. Cognitive Development, 20, 427447.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 33. Salmon, K., Pipe, M. E. (2000): Recalling an event one year later: The impact of props, drawing and a prior interview. Applied Cognitive Pscychology, 14, 99120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 34. Schacter, D. L. (2002): Az emlékezet hét bűne. Budapest, HVG Könyvek, 169179.

  • 35. Schneider, W. (2002): Memory development in childhood, In: Goswami, U. (ed.), Blackwell Handbook of Childhood Cognitive Development. Blackwell, 236256.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 36. Scullin, M. H., Bonner, K. (2006): Theory of mind, inhibitory control and preschool-age children's suggestibility in different interviewing contexts. Journal of Experimental Child Pschology, 93, 120138.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 37. Sussman, A. L. (2001): Reality monitoring of performed and imagined interactive events: Developmental and contextual effects. Journal of Experimental Psychology, 79, 115138.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 38. Sutherland, R., Hayne, H. (2001): Age-related changes in the misinformation effect. Journal of Experimental Child Psychology, 79, 388404.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 39. Weinle, C. A. (2002): Facilitating children's emotional expression through drawing: Focus on children of divorce. Unpublished Dissertation. The University of Toledo, Toledo, O. H. (idézi: Driessnack, 2005).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 40. Wesson, M., Salmon, K. (2001): Drawing and showing: Helping children to report emotionally laden events. Applied Cognitive Psychology, 15, 301320.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation