A végrehajtó funkciók (VF) rendszerének egészét feltárni kívánó mérést és diagnosztikai alkalmazást jelentős bizonytalanság kíséri. A problémák lényegének megismerésére irányuló kutatásunk során egy, a gyakorlatban számos országban elterjedten használt fejlődés-neuropszichológiai eljárást, a NEPSY-I tesztbattériát használtuk. A NEPSY-I tesztcsomagnak a figyelmi-végrehajtó funkciók feltérképezésére kialakított feladatai mellett – kritériumvaliditási megfontolásokból – használtuk még a magyar standarddal rendelkező CBCL kérdőívet és a meleg végrehajtó funkciók tesztelésében alkalmazott Iowa szerencsejáték feladatot (Iowa Gambling Test = IGT). Az 55 fős ADHD-rizikócsoportból és tipikusan fejlődő gyermekekből álló mintán kapott eredmények azt igazolták, hogy – a szakirodalmi adatoknak megfelelően – legjobban a NEPSY-I folyamatos teljesítmény tesztje (Continuous Performance Test = CPT) képes a VF tipikus és atipikus fejlődésének árnyalt megkülönböztetésére. A teszteredmények együttes értelmezésében leginkább a Sonuga-Barke-féle kétutas modell bizonyult használhatónak, tekintve, hogy a modell predikcióival részben egybecsengő következtetéseket tesz lehetővé.
1. Achenbach, T. M. (1991): Manual for the Child Behavior Checklist/4-18 and 1991 Profile. Burlington, University of Vermont, Department of Psychiatry.
2. Aczél Balázs (2004): A végrehajtó működés károsodásának vizsgálata hiperaktív (ADHD) gyerekeken a Rey-féle komplex ábrateszt segítségével. Tudomány és Lélek, 7 (10), 3–29.
3. Ardila, A. (2008): On the evolutionary origins of executive functions. Brain and Cognition, 68, 92–99.
4. Barkley, R. A. (1997): Behavioral inhibition, sustained attention, and executive functions: constructing a unifying theory of ADHD. Psychological Bulletin, 121 (1), 65–94.
5. Bechara, A., Damasio, A. R., Damasio, H., Anderson, S. W. (1994): Insensitivity to future consequences following damage to human prefrontal cortex. Cognition, 50, 7–15.
6. Bishop, D. V. M., Aamodt-Leeper, G., Creswell, C., McGurk, R., Skuse, D. H. (2001): Individual differences in cognitive planning on the Tower of Hanoi task: Neuropsychological maturity or measurement error? Journal of Child Psychology and Psychiatry, 42(4), 551–556.
7. Burgess, P. W., Quayle, A., Frith, C. D. (2001): Brain regions involved in prospective memory as determined by positron emission tomography. Neuropsychologia, 39, 545–555.
8. Castellanos, F. X., Sonuga-Barke, E. J. S., Milham, M. P., Tannock, R. (2006): Characterizing cognition in ADHD: beyond executive dysfunction. Trends in Cognitive Sciences, 10 (3), 117–123.
9. Csépe Valéria (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Budapest, Gondolat Kiadó.
10. Csépe Valéria , Honbolygó Ferenc, Surányi Zsuzsanna (2007): Tapasztalatok a NEPSY magyar nyelvű változatával. In: Racsmány Mihály (szerk.), A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei.Budapest, Akadémiai Kiadó, 148–170.
11. Delis, D. C., Kaplan, E. (2001): Delis-Kaplan Executive Function System (D-KEFS). San Antonio, The Psychological Corp.
12. Eiraldi, R. B., Power, T. J., Karustis, J. L., Goldstein, S. G. (2000): Assessing ADHD and comorbid disorders in children: The child behavior checklist and the devereux scales of mental disorders. Journal of Clinical Child Psychology, 29 (1), 3–16.
13. Emslie, H., Wilson, F. C., Burden, V., Nimmo-Smith, I., Wilson, B. A. (2003): Behavioural Assessment of the Dysexecutive Syndrome in Children (BADS-C). London, Harcourt Assessment.
14. F. Földi Rita (2004): Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. Magyar Pszichológiai Szemle, 59(1), 19–40.
15. Friedman, N. P., Miyake, A. (2004): The relations among inhibition and interference control functions: A latent-variable analysis. Journal of Experimental Psychology: General, 133(1), 101–135.
16. Friedman, N. P., Miyake, A., Corley, R. P., Young, S. E., DeFries, J. C., Hewitt, J. K. (2006): Not all executive functions are related to intelligence. Psychological Science, 17 (2), 172–179.
17. Friedman, N. P., Haberstick, B. C., Willcutt, E. G., Miyake, A., Young, S. E., Corley, R. P., Hewitt, J. K. (2007): Greater attention problems during childhood predict poorer executive functioning in late adolescence. Psychological Science, 18 (10), 893–900.
18. Geurts, H. M., van der Oord, S., Crone, A. (2006): Hot and cool aspects of cognitive control in children with ADHD: Decision-making and inhibition. Journal of Abnormal Child Psychology, 34, 813–824.
19. Győri Miklós (2008): Viselkedéskontroll és megismerés: a végrehajtó működések. In: Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.), Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest, Osiris, 322–335.
20. Hill, E. L. (2004): Executive dysfunction in autism. Trends in Cognitive Sciences, 8 (1), 26–32.
21. Hughes, C., Russell, J., Robbins, T. W. (1994): Evidence for executive dysfunction in autism. Neuropsychologia, 32 (4), 477–492.
22. Hurks, P. P. M., Hendriksen, J. G. M., Vles, J. S. H., Kalff, A. C., Feron, F. J. M., Kroes, M., van Zeben, T. M. C. B., Steyaert, J., Jollesa, J. (2004): Verbal fluency over time as a measure of automatic and controlled processing in children with ADHD. Brain and Cognition, 55, 535–544.
23. Jonsdottir, S., Bouma, A., Sergeant, J. A., Scherder, E. J. A. (2006): Relationships between neuropsychological measures of executive function and behavioural measures of ADHD symptoms and comorbid behaviour. Archives of Clinical Neuropsychology, 21 (5), 383–394.
24. Kerr, A., Zelazo, P. D. (2004): Development of “hot” executive function: The children's gambling task. Brain and Cognition, 55, 148–157.
25. Kónya Anikó , Verseghi Anna, Rey, T. (2000): A Rey-tesztek hazai tapasztalatai. Magyar Pszichológiai Szemle, 55(4), 545–557.
26. Korkman, M., Kirk, U., Kemp, S. (1998): NEPSY: A Developmental Neuropsychological Assessment Manual. San Antonio, The Psychological Corporation.
27. Lehto, J. E., Juujärvi, P., Kooistra, L., Pulkkinen, L. (2003): Dimensions of executive functioning: Evidence from children. British Journal of Developmental Psychology, 21, 59–80.
28. Maia, T. V., McClelland, J. L. (2005): The somatic marker hypothesis: still many questions but no answers. Trends in Cognitive Sciences, 9(4), 162–164.
29. Mészáros Andrea , Németh Dezső, Kónya Anikó (2006): Szó-fluencia és lexikális szerveződés. Betű- és kategória fluencia közti disszociáció tipikusan fejlődő és diszlexiás tanulóknál. Poszter a Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Nagygyűlésén, Budapest, 2006, május 25–27.
30. Mészáros Gergely , Tárnok Zsanett, Oláh Szabina, Gádoros Júlia (2008): Gyermekkori pszichiátriai kórképek frontostriatális érintettségének neuropszichológiai vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 63 (1), 117–141.
31. Miyake, A., Friedman, N. P. Emerson, M. J., Witzki, A. H., Howerter, A. (2000): The unity and diversity of executive functions and their contributions to complex “Frontal Lobe” tasks: A latent variable analysis. Cognitive Psychology, 41, 49–100.
32. Négyessy László (2003): Munkamemória a prefrontális kéregben. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.), Kognitív idegtudomány.Budapest, Osiris, 436–458.
33. Nigg, J. T. (2001): Is ADHD a disinhibitory disorder? Psychological Bulletin 127(5), 571–598.
34. Nigg, J. T. (2005): Neuropsychologic theory and findings in attention-deficit/hyperactivity disorder: The state of the field and salient challenges for the coming decade. Biological Psychiatry, 57, 1424–1435.
35. Oberauer, K., Süß, H-M., Wilhelm, O., Wittmann, W. W. (2008): Intelligence, 36, 641–652.
36. Pennington, B. F., Ozonoff, S. (1996): Executive functions and developmental psychopathology. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 37(1), 51–87.
37. Perner, J., Kain, W., Barchfeld, P. (2002): Executive control and higher-order theory of mind in children at risk of ADHD. Infant and Child Development, 11, 141–158.
38. Pottinger, L. S. (2001): Identifying AD/HD Subtypes Using the Cognitive Assessment System and the NEPSY. Dissertation Prepared for the Degree of PhD. University of North Texas.
39. Racsmány Mihály (2003): Az emlékezet kognitív neuropszichológiája. In: Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.), Kognitív idegtudomány.Budapest, Osiris, 459–482.
40. Rózsa Sándor , Gádoros Júlia, Kő Natasa (1999): A Gyermekviselkedési Kérdőív diagnosztikai megbízhatósága és a több információforráson alapuló jellemzések sajátosságai. Psychatria Hungarica, 14 (4), 375–392.
41. Sergeant, J. A., Geurts, H., Oosterlaan, J. (2002): How specific is a deficit of executive functioning for Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder? Behavioural Brain Research, 130, 3–28.
42. Sonuga-Barke, E. J. S. (2002): Psychological heterogeneity in AD/HD – a dual pathway model of behaviour and cognition. Behavioural Brain Research, 130, 29–36.
43. St. Clair-Thompson, H. L., Gathercole, S. E. (2006): Executive functions and achievements in school: Shifting, updating, inhibition, and working memory. The Quarterly Journal of Experimental Psychology, 59 (4), 745–759.
44. Strauss, E., Sherman, E. M. S., Spreen, O. (2006): A Compendium of Neuropsychological Tests: Administration, Norms, and Commentary. Third Edition. New York, Oxford University Press.
45. Swanson, J. M. (2003): Role of executive function in ADHD. Journal of Clinical Psychiatry, 64 (14), 35–39.
46. Szabó Csilla , Poszet Emese, Veress Anabella (2007): A figyelemzavaros-hiperaktív és tipikusan fejlődő gyermekek kognitív profiljának összehasonlítása. Pszichológia, 27 (4), 311–332.
47. Szerémi Andrea , Tárnok Zsanett, Farkas Luca, Dótzi József, Gádoros Júlia (2005): A kisgyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar neurokognitív tünetei. Psychiatria Hungarica, 20 (4), 299–311.
48. Takács Ádám , Kóbor Andrea, Csépe Valéria (2010): Zavarok a diagnózisban? A figyelmi atipikusság “intuitív diagnosztikája” és neuropszichológiai profilja. Pszichológia 30(3), 253–271.
49. Tárnok Zsanett (2005): Figyelemzavarban a végrehajtó agy. In: Gervain Judit, Kovács Kristóf, Lukács Ágnes, Racsmány Mihály (szerk.), Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára.Budapest, Akadémiai Kiadó, 389–411.
50. Tárnok Zsanett , Barsi Péter, Gádoros Júlia, Halász Péter (2006): Végrehajtó funkciók zavara frontális károsodásokban és frontális epilepsziában. Ideggyógyászati Szemle, 59 (7–8), 269–280.
51. Tárnok Zsanett , Bognár Emese, Farkas Luca, Aczél Balázs, Gádoros Júlia (2007): A végrehajtó funkciók vizsgálata Tourette-szindrómában és figyelemhiányos hiperktivitás-zavarban. In: Racsmány Mihály (szerk.), A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest Akadémiai Kiadó, 191–210.
52. Vargha András (1998): CBCLH Felhasználói füzet. Budapest, ELTE, Általános Pszichológiai Tanszék.
53. Willcutt, E., Doyle, A. E., Nigg, J. T., Faraone, S. V., Pennington, B. F. (2005): Validity of the executive function theory of attention-deficit/hyperactivity disorder: A meta-analytic review. Biological Psychatry, 57, 1336–1346.
54. Wilson, B. A., Alderman, N., Burgess, P. W., Emslie, H. C., Evans, J. J. (1996): The Behavioural Assessment of the Dysexecutive Syndrome. Flempton, Bury St Edmunds, Thames Valley Test Company.
55. Zelazo, P. D., Müller, U. (2002): Executive functions in typical and atypical development. In: Goswami, U. (ed.), Handbook of Childhood Cognitive Development. Oxford, Blackwell, 445–469.