A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) napjainkban sem tekinthető egyértelmű, a kognitív architektúra fejlődésében jól megragadható fejlődési zavarnak, s így számos vita kereszttüzében áll. Ennek egyik kiemelt területe a szűrés és diagnosztika, illetve ehhez kapcsolódóan a megbízható információforrások szerepe. Tanulmányunkban az ADHD szülői és tanári megítélésének mutatóit vetjük össze az atipikus fejlődés e speciális formájának neuropszichológiai profiljával. Elemzésünkben külön is kiemeljük a különböző megfigyelőktől származó adatok eltérő felhasználási lehetőségeit és korlátait. Eredményeink nem igazolják a kérdőíves szűrés tüneti skáláiból elméleti alapon történő következtetéseket. Adataink szerint a szülők és a tanárok megítélését a végrehajtó funkciók atipikusságból fakadó viselkedéses jegyek jelentős eltérése jellemzi.
1. Achenbach, T. M. (1991): Manual for the Child Behavior Checklist/4-18 and 1991 Profile. Burlington, University of Vermont, Department of Psychiatry.
2. Ardila, A. (2008): On the evolutionary origins of executive functions. Brain and Cognition, 68, 92–99.
3. Barkley, R. A. (1997): Behavioral inhibition, sustained attention, and executive functions: constructing a unifying theory of ADHD. Psychological Bulletin, 121, 65–94.
4. Baron, I. S. (2007): Attention-deficit/hyperactivity disorder: New challenges for definition, diagnosis, and treatment. Neuropsychology Review, 17, 1–3.
5. Bechara, A. (2004): The role of emotion in decision-making: Evidence from neurological patients with orbitofrontal damage. Brain and Cognition, 55, 30–40.
6. Bechara, A., Damasio, A. R., Damasio, H., Anderson, S. W. (1994): Insensitivity to future consequences following damage to human prefrontal cortex. Cognition, 50, 7–15.
7. Biederman, J., Monuteaux, M. C., Greene, R. W., Braaten, E., Doyle, A. E., Faraone, S. V. (2001): Long-term stability of the child behavior checklist in a clinical sample of youth with attention deficit hyperactivity disorder. Journal of Clinical Child Psychology, 30 (4), 492–502.
8. Castellanos, F. X., Sonuga-Barke, E. J. S., Milham, M. P., Tannock, R. (2006): Characterizing cognition in ADHD: Beyond executive dysfunction. Trends in Cognitive Sciences, 10 (3), 117–123.
9. Csépe Valéria (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők. In: Fazekas K., Köllő J., Varga J. (szerk.), Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Budapest, Miniszterelnöki Hivatal.
10. Csépe Valéria , Honbolygó Ferenc, Surányi Zsuzsanna (2007): Tapasztalatok a NEPSY magyar nyelvű változatával. In: Racsmány Mihály (szerk.), A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 148–170.
11. Derks, E. M. T., Hudziak, J. J., Dolan, C. V., Ferdinand, R. F., Boomsma, D. I. (2006): The relations between DISC-IV DSM diagnoses of ADHD and multi-informant CBCL-AP syndrome scores. Comprehensive Psychiatry, 47, 116–122.
12. DSM-IV Revision A DSM-IV módosított szövege (2001), Budapest, Animula.
13. Faraone, S. V. (2005): The scientific foundation for understanding attention-deficit/hyperactivity disorder as a valid psychiatric disorder. European Child and Adolescent Psychiatry, 14 (1), 1–10.
14. Geurts, H. M., van der Oord, S., Crone, A. (2006): Hot and cool aspects of cognitive control in children with ADHD: Decision-making and inhibition. Journal of Abnormal Child Psychology, 34, 813–824.
15. Goswami, U. (2004): Neuroscience and education. British Journal of Educational Psychology, 74, 1–14.
16. Hartman, C. A., Rhee, S. H., Willcut, E. G., Pennington, B. F. (2007): Modeling Rater Disagreement for ADHD: Are Parents or Teachers Biased? Journal of Abnormal Child Psychology, 35, 536–542.
17. Hill, E. L. (2004): Executive dysfunction in autism. Trends in Cognitive Sciences, 8 (1), 26–32.
18. Jonsdottir, S. (2006): ADHD and its Relationship to Comorbidity and Gender. Groningen, Rijksuniversiteit Groningen.
19. Jonsdottir, S., Bouma, A., Sergeant, J. A., Scherder, E. J. A. (2006): Relationships between neuropsychological measures of executive function and behavioural measures of ADHD symptoms and comorbid behaviour. Archives of Clinical Neuropsychology, 21 (5), 383–394.
20. Kerr, A., Zelazo, P. D. (2004): Development of “hot” executive function: The childrens gambling task. Brain and Cognition, 55, 148–157.
21. Klein, C., Wendling, K., Huettner, P., Ruder, H., Peper, M. (2006): Intra-subject variability in attention-deficit-hyperactivity disorder. Biological Psychiatry, 60, 1088–1097.
22. Kóbor Andrea , Takács Ádám, Csépe Valéria (2010): A végrehajtó funkciók neuro-pszichometriai perspektívából. Pszichológia, 30 (3), 233–252.
23. Korkman, M. (1999): Applying Luria's diagnostic principles in the neuropsychologycal assesment of children. Neuropsychology Review, 9 (2), 89–105.
24. Korkman, M., Kirk, U., Kemp, S. (1998): NEPSY: A Developmental Neuropsychological Assessment. San Antonio, TX: Psychological Corporation.
25. Mészáros Gergely , Tárnok Zsanett, Oláh Szabina, Gádoros Júlia (2008): Gyermekkori pszichiátriai kórképek frontostriatális érintettségének neuropszichológiai vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 63 (1), 117–141.
26. Nigg, J. T. (2001): Is ADHD a disinhibitory disorder? Psychological Bulletin, 127 (5), 571–598.
27. Öncü, B., Öner, Ö., Öner, P., Erol, N., Aysev, A., Canat, S. (2004): Symptoms defined by parents’ and teachers’ ratings in attention-deficit hyperactivity disorder: Changes with age. The Canadian Journal of Psychiatry, 49 (5), 487–491.
28. Pasini, A., Paloscia, C., Alessandrelli, R., Porfirio, M. C., Curatolo P. (2007): Attention and executive functions profile in drug naive ADHD subtypes. Brain and Development, 29, 400–408.
29. Perner, J., Kain, W., Barchfeld, P. (2002): Executive control and higher-order theory of mind in children at risk of ADHD. Infant and Child Development, 11, 141158–.
30. Rózsa Sándor , Gádoros Júlia, Kő Natasa (1999): A Gyermekviselkedési Kérdőív diagnosztikai megbízhatósága és a több információforráson alapuló jellemzések sajátosságai. Psychiatria Hungarica, 14 (4), 375–392.
31. Sonuga-Barke, E. J. S. (2002): Psychological heterogeneity in AD/HD – a dual pathway model of behaviour and cognition. Behavioural Brain Research, 130, 29–36.
32. Stefanatos, G. A., Baron, I. S. (2007): Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder: A neuropsychological perspective towards DSM-V. Neuropsychology Review, 17, 538.
33. Swanson, J. M. (2003): Role of executive function in ADHD. Journal of Clinical Psychiatry, 64 (14), 35–39.
34. Swanson, J. M., Kinsbourne, M., Nigg, J., Lanphear, B., Stefanatos, G. A., Volkow, N., Taylor, E., Casey, B. J., Castellanos, F. X., Wadhwa, P. D. (2007): Etiologic subtypes of Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder: Brain imaging, molecular genetic and environmental factors and the dopamine hypothesis. Neuropsychology Review, 17, 39–59.
35. Szabó Csilla , Poszet Emese, Veress Anabella (2007): A figyelemzavaros-hiperaktív és tipikusan fejlődő gyermekek kognitív profiljának összehasonlítása. Pszichológia, 27 (4), 311–331.
36. Tárnok Zsanett (2005): Figyelemzavarban a végrehajtó agy. In: Gervai Judit, Kovács Kristóf, Lukács Ágnes, Racsmány Mihály (szerk.), Az ezerarcú elme. Budapest, Akadémiai Kiadó.
37. Tárnok Zsanett , Bognár Emese, Farkas Luca, Aczél Balázs, Gádoros Júlia (2007): A végrehajtó funkciók vizsgálata Tourette-szindrómában és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban. In: Racsmány Mihály (szerk.), A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 191–209.
38. Vargha András (1998): CBCLH Felhasználói Füzet. Budapest, ELTE Általános Pszichológiai Tanszék.
39. Willcut, E. G., Carlson, C. L. (2005): The diagnostic validity of attention-deficit/hyperactivity disorder. Clinical Neuroscience Research, 5, 219–232.
40. Willcutt, E., Doyle, A. E., Nigg, J. T., Faraone, S. V., Pennington, B. F. (2005): Validity of the executive function theory of attention-deficit/hyperactivity disorder: A meta-analytic review. Biological Psychiatry, 57, 1336–1346.