View More View Less
  • 1 Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
  • 2 Bölcsészettudományi Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
  • 3 Pszichológiai Kutatóintézet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
  • 4 Nyelvtudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
  • 5 Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Debreceni Egyetem, Debrecen
Restricted access

Absztrakt

Kutatásunkban a beágyazott mondatok esetében vizsgáltuk a prozódiai jellemzők és a szintaxis interakcióját. A két vizsgálatból álló kutatás első, produkciós kísérletében a beágyazott mondatokra vonatkozó általános intonációs kontúrral foglalkoztunk, a második, percepciós kísérlet pedig azt vizsgálta, hogy az intonációs kontúr sértése mennyiben befolyásolja a mondatok elfogadhatóságát, valamint a sértett és nem sértett intonációs kontúrral rendelkező mondatok megkülönböztethetőségét.

Eredményeink szerint a beágyazott mondatrész általános intonációs kontúrjára az emelkedő dallamív jellemző. A percepciós vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a részt vevő személyek a természetes intonációjú mondatokat szignifikánsan elfogadhatóbbnak találták, mint a sértett intonációjú (ereszkedő dallamívű) mondatokat. A diszkriminációs kísérlet eredményei arra utaltak, hogy az azonosság megítélése a sértett intonációjú mondatok esetében nehezebb volt, mint az eredeti intonációjú mondatoknál. Ezenkívül sikerült azt is kimutatnunk, hogy az eredeti és sértett intonációs kontúrú mondatok különbözőségének megítélése jóval nehezebb volt, mint az azonosság megállapítása.

A két vizsgálat eredményeiből arra következtethetünk, hogy a beágyazott mondatok feldolgozásakor a prozódiai jellemzők azok, amelyek alapvető fontosságúak. Az intonációs kontúr és a mondat szintaktikai szerkezetének ellentmondása esetén a mondatfeldolgozás jelentősen nehezül.

  • 1. Botinis, A., Granström, B., Möbius B. (2001): Developments and paradigms in intonation research. Speech Communication, 33, 26396.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Boersma, P., Weenink, D. (2009): Praat: doing phonetics by computer (version 5.1.04).

  • 3. Bolinger, D. (1978): Intonation Across Languages. In: Greenberg, J. H. (ed.), Universals of Human Language. 2. Phonology. Stanford, Stanford University Press, 471524.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Cutler, A., Ladd, R. D. (1983): Prosody: Models and Measurements. Berlin–Heidelberg–New York–Tokyo, Springer-Verlag.

  • 5. Cutler, A. (1999): Comprehending spoken language: A blueprint of the listener. In: C. Brown, P. Hagoort (eds.), Neurocognition of Language. Oxford, Oxford University Press, 123166.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Fodor, J. D. (1998): Learning to parse? Journal of Psycholinguistic Research, 27, 285319.

  • 7. Frazier, L., Clifton, Ch. Jr., Carlson, K. (2004): Don't break, or do: Prosodic boundary preferences. Lingua, 114, 327.

  • 8. Fujisaki, H. (1983): Dynamic characteristics of voice fundamental frequency in speech and singing. In: MacNeilage, Peter (ed.), The Production of Speech. New York, Springer, 3955.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Gee, J., Grosjean, F. (1983): Performance structure: A psycholinguistic and linguistic appraisal. Cognitive Psychology, 15, 411458.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Gósy Mária (1979): Akusztikai paraméterek és nyelvi funkció a beszéddallam és a nyomaték percepciójában. Magyar Fonetikai Füzetek, 4, 118137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Gósy Mária (2004): Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris, 164227.

  • 12. Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris.

  • 13. Gronnum, N. (1992): The Groundworks of Danish Intonation: An Introduction. Museum Tusculanum Press, Copenhagen.

  • 14. Jakab Zoltán (2007): Pszichofizika. In: Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.), Általános pszichológia 1. Észlelés és figyelem. Budapest, Osiris Kiadó, 6190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Kohler, K. J. (1991): Prosody in speech synthesis: The interplay between basic research and TTS application. Journal of Phonetics, 19, 121138.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Ladd, D. R. (1983): Phonological features of intonational peaks. Language, 59, 721759.

  • 17. Magyar Nemzeti Szövegtár. http://corpus.nytud.hu/mnsz.

  • 18. Möbius, B., Pitzold, M., Hess, W. (1993): Analysis and synthesis of German F0 contours by means of Fujisaki's model. Speech Communication, 13, 5361.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Noteboom, S. (1999): The prosody speech: Melody ang rhythm. In: Hardcastle and Laver (eds.), Handbook of Phonetic Sciences. Oxford, Blackwell, 640674.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Olaszy Gábor (2002): A magyar kérdés dallamformáinak és intenzitásszerkezetének fonetikai vizsgálata. Beszédkutatás 2002, 8399.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Olaszy Gábor (2005): Prozódiai szerkezetek jellemzése a hírfelolvasásban, a mesemondásban, a novella- és a reklámok felolvasásában. In: Gósy Mária (szerk.), Beszédkutatás 2005, 2150.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Owren, M. J. (2008): GSU Praat Tools: Scripts for modifying and analyzing sounds using Praat acoustics software. Behavior Research Methods, 40, 822829.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Pierrehumbert, J. B. (1980): The Phonology and Phonetics of English Intonation. PhD Dissertation, MIT, MA (Published in 1988 by IULC).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Reichel, U. D. (2006): Data-driven extraction of intonation contour classes. in: Proceedings of the 6th ISCA Workshop in Speech Synthesis. Bonn, 240245.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Selkirk, E. O. (1984): Phonology and Syntax: The Relation Between Sound and Structure. Cambridge, MA, MIT Press.

  • 26. Shafiro, V., Kharkhurin, A. V. (2008): The role of native-language phonology in the auditory word identification and visual word recognition of Russian–English bilinguals. Journal of Psycholinguistic Research, 38, 93110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 27. Steinhauer, K. (2003): Electrophysiological correlates of prosody and punctuation. Brain and Language, 86, 142164.

  • 28. Steinhauer, K., Alter, K., Friederici, A. D. (1999): Brain potentials indicate immediate use of prosodic cues in natural speech processing. Nature Neuroscience, 2, 191196.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 29. Swerts, M., Geluykens, R. (1994): Prosody as a marker of information flow in spoken discourse. Languager and Speech, 37, 2143.

  • 30. Taylor, P. (2000): Analysis and synthesis of intonation using the Tilt Model. Journal of the Acoustucal Society of America, 107, 16971714.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 31. T'Hart, J., Collier, R., Cohen, A. (1990): A Perceptual Study of Intonation. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 32. Varga László (1994): A hanglejtés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 468549.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 33. Varga László (2001): A magyar intonációs frázis és annak kettébontása. In: Barkó-Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Budapest, Osiris Kiadó, 304323.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 34. Wales, R., Taylor, S. (1987): Intonation cues to questions and statements: How are they perceived? Language and Speech, 30, 199211.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 35. Watson, D., Gibson, E. (2004): The relationship between intonational phrasing and syntactic structure in language production. Language and Cognitive Processes, 19, 713755.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation