A tudományos narratív pszichológia módszere, amint az a jelen folyóiratszámban közölt tanulmányokból is kitűnik, a tartalomelemzés (László, Ehmann, Péley, Pólya, 2000; Ehmann, 2002; László, 2005; 2008a). Az elbeszélésekkel foglalkozó kutatások, amiket gyűjtőnéven narratív pszichológiának nevezünk, s amelynek irányzataitól saját felfogásunkat a „tudományos” jelzővel különböztetjük meg, többnyire ugyancsak a tartalomelemzés módszerét alkalmazzák. Ez a kettősség félreértéseket szülhet, ezért ebben a tanulmányban kísérletet teszünk arra, hogy a narratív pszichológiai tartalomelemzés sajátosságait a tartalomelemzés más formáihoz képest meghatározzuk. Más oldalról egy ilyen fogalmi és módszertani tisztázási kísérlet azért is időszerű, mert a tartalomelemzési módszerekkel foglalkozó kutatók nehezen értik meg, hogy miben rejlik az az elméleti és módszertani újítás, ami a narratív pszichológiai tartalomelemzést a tartalomelemzés más formáitól megkülönbözteti és egy új pszichológiai megközelítés alapvető eljárásává teszi. Tekintettel arra, hogy napjainkban a tartalomelemzés különböző formáit, így a narratív pszichológiai tartalomelemzést is számítógépes támogatással végzik, a tartalomelemzés formáinak különböző nyelvtechnológiai igényeire és lehetőségeire is kitérünk. Azt sem kerülhetjük meg, hogy a tartalomelemzés különböző formái mögött meghúzódó ismeretelméleti előfeltevésekkel foglalkozzunk.
1. Breakwell, G. M. (1986): Coping with Threatened Identities. New York, Methuen.
2. Csertő, István, László, János (2010): Psychological analysis of interpersonal and intergroup evaluation in narratives. Abstract from the 9th Alps Adria Psychology Conference. Review of Psychology, 17 (2), 151.
3. Ehmann Bea (2002): A szöveg mélyén. Pszichológiai tartalomelemzés. Budapest, Új Mandátum.
4. Ehmann, Bea, Garami, Vera (2010): Narrative Psychological Content Analysis with NooJ: Linguistic Markers of Time Experience in Self-Reports. In: T. Váradi, J. Kuti, M. Silberztein (eds), (2010), Applications of Finite-State Language Processing – Selected Papers from the 2008 International NooJ Conference. Cambridge Scolars Publishing, 186–196.
5. Erikson, H. H. (1959): Identity and the life cycle: Selected papers. Psychological Issues, 1 (1), 5–165.
6. Ferenczhalmy Réka , Szalai Katalin, László János (2011): Lásd füzetünkben 35–46. old.
7. Firth, J. R. (1957): Papers in Linguistics 1934–1951. London, Oxford University Press.
8. Frye, N. (1998): A kritika anatómiája. Budapest, Helikon.
9. Fülöp Éva , László János (2010a): Érzelmek a valós csoportközi konfliktusokban: a csoportközi érzelmek történelmi lehorgonyzása. Magyar Pszichológiai Szemle, sajtó alatt.
10. Fülöp, Éva, László, János (2010b): How to apply emotions to real life intergroup conflicts? Group-related emotions are historically anchored. Abstract from the 9th Alps Adria Psychology Conference. Review of Psychology, 17 (2), 152.
11. Gergen, K. J., Gergen, M. M. (2001): A narratívumok és az én mint viszonyrendszer. In: László János, Thomka B. (szerk.), Narratív Pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 77–120.
12. Gottschalk, L. A., Gleser, G. C. (1969): The Measurement of Psychological States through the Content Analysis of Verbal Behavior. Berkeley, Los Angeles, London, University of California Press.
13. Hargitai Rita , Naszódi Mátyás, Kis Balázs, Nagy László, Bóna Adrien, László János (2005): A depresszív dinamika nyelvi jegyei az én-elbeszélésekben. A LAS-Vertikum tagadás és szelf-referencia modulja. Pszichológia, 25 (2), 181–199.
14. Hayek, F. A. (1967): Studies in Philosophy, Politics and Economics. London, Routledge and Kegan Paul.
15. Hogenraad, R., Daubies, C., Bestgen, Y. (1995): A general theory and method of computer aided text analysis: The PROTAN System (PROTocol ANalyzer), Version of March 2, 1995. Computer program, Louvain-la-Neuve (Belgium), Psychology, Catholic University. http://www.psor.ucl.ac.be/protan/protanae.html.
16. Hogenraad, R., McKenzie, D. P., Péladeau, N. (2003): Force and influence in content analysis: The production of new social knowledge. Quality and Quantity, 37, 221–238.
17. Iker, H. P., Klein, R. H. (1974): WORDS: A computer system for the analysis of content. Behavior Research Methods and Instrumentation, 6, 430–438.
18. László János (2005): A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont; Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 261.
19. László, János (2008a): The Science of Stories: An Introduction to Narrative Psychology. London and New York, Routledge, 228.
20. László János (2008b): Narratív pszichológia. Pszichológia, 28 (4), 301–317.
21. László János , Ehmann Bea, Imre Orsolya (2002): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. Pszichológia, 22 (2), 147–161.
22. László János , Ehmann Bea, Péley Bernadette, Pólya Tibor (2000): A narratív pszichológiai tartalomelemzés: elméleti alapvetés és első eredmények. Pszichológia, 4, 367–390.
23. László, János, Ehmann, Bea, Péley, Bernadette, Pólya, Tibor (2002): Narrative psychology and narrative psychological content analysis. In: János László, W. Stainton Rogers (eds), Narrative Approaches in Social Psychology. Budapest, New Mandate, 9–25.
24. László, János, Ehmann, Bea, Pólya, Tibor, Péley, Bernadette (2007): Narrative psychology as science. Empirical Text and Culture Research, 3, 1–13.
25. Lyons, J. (1977): Semantics (Vol. 2). Cambridge, Cambridge University Press.
26. Maass, A., Ceccarelli, R., Rudin, S. (1996): Linguistic intergroup bias: Evidence for in-group-protective motivation. Journal of Personality and Social Psychology, 71, 512–526.
27. Maass, A., Milesi, A., Zabbini, S., Stahlberg, D. (1995): The linquistic intergroup bias: Differential expectancies or in-group protection? Journal of Personality and Social Psychology, 68, 116–126.
28. Marcia, J. E. (1966): Development and validation of egoidentity status. Journal of Personality and Social Psychology, 5, 551–558.
29. Marcia, J. E. (1980): Identity in adolescence. In: J. Adelson (ed.), Handbook of Adolescent Psychology. New York, Wiley.
30. Martindale, C. (1975): Romantic Progression. The Psychology of Literary History. New York, John Wiley.
31. Martindale, C., West, A. N. (2002): Quantitative hermeneutics. In: M. Louwers, W. van Peer (eds), Thematics. Interdisciplinary Studies. Amsterdam, Philadelphia, John Benjamins, 377–395.
32. McAdams, D. P. (1985): Power, Intimacy, and the Life Story: Personological Inquiries into Identity. New York, Guilford Press.
33. McAdams, D. P. (2001): A történet jelentése az irodalomban és az életben. In: László J., Thomka B. (szerk.), Narratív Pszichológia. Narratívák 5. Budapest, Kijárat Kiadó, 157–175.
34. NARRCAT: http://narrativpszichologia.pte.hu.
35. NooJ : http://corpus.nytud.hu/nooj/.
36. Péladeau, N. (1998): WordStat. Content Analysis Module for SIMSTAT. User's Guide (Version 3.0, 21 December 2000). Montreal: Provalis Research. (www.simstat.com).
37. Péley Bernadette (1999): Rítus és történet. Budapest, Új Mandátum.
38. Pennebaker, J. W., Francis, M. E., Booth, R. J. (2001): Linguistic Inquiry and Word Count (LIWC): LIWC. Mahwah, NJ, Erlbaum.
39. Pennebaker, J. W., Lay, T. C. (2002): Language use and personality during crises: Analyses of Mayor Rudolph Giuliani's press conferences. Journal of Research in Personality, 36 (3), 271–282.
40. Pohárnok Melinda , Nagy László, Bóna Adrien, Naszódi Mátyás, Kis Balázs, László János (2005): A kapcsolati mozgások számítógépes nyelvészeti vizsgálata élettörténeti narratívumokban. A LAS-Vertikum közelítés-távolítás modulja. Pszichológia, 25 (2), 157–169.
41. Pólya Tibor (2007): Identitás az elbeszélésben. Budapest, Új mandátum.
42. Snow, C. P. (1993): The Two Cultures. New York, Cambridge University Press.
43. Sternberg, M. (1978): Expositional Modes and Ordering in Fiction. Baltimore, Johns Hopkins University Press.
44. Stone, P. J. (1997): Thematic text analysis: New agendas for analyzing text content. In: C. W. Roberts (ed.), Text Analysis for the Social Science. Methods for Darwing Statistical Inferences from Texts and Transcripts. Mahwah, NJ, Erlbaum, 35–54.
45. Stone, P. J., Dunphy, D. C., Smith, M. S., Ogilvie, D. M. (1966): The General Inquirer: A Computer Approach to Content Analysis. Cambridge, MA, MIT Press.
46. Tajfel, H. (1981): Human Groups and Social Categories: Studies in Social Psychology. Cambridge, Cambridge University Press.
47. Trunbull, W. (1994): Thematic structure of descriptions of violent events influences perceptions of responsibility: A thematic structure effect. Journal of Language and Social Psychology, 13 (2), 132–157.
48. Turner, J. C., Hogg, M. A., Oakes, P. J., Reicher, S. D., Whetherell, M. (1987): Rediscovering the Social Group: A Self-categorization Theory. Oxford, Blackwell.
49. Van Dijk, T. A. (1979): Relevance assignment in discourse comprehension. Discourse Processes, 2, 113–126.
50. Vincze Orsolya , László János (2010): A narratív perspektíva szerepe a történelemkönyvekben. Magyar Pszichológiai Szemle, 65 (4), 571–595.
51. Weber, R. P. (1983): Measurement models for content analysis. Quality & Quality, 17, 127–149.
52. Weinreich, P., Saunderson, W. (2003): Analysing Identity. Cross-cultural, Societal and Clinical Contexts. London, New York, Routledge.
53. Weintraub, W. (1981): Verbal Behavior: Adaptation and Psychopathology. New York, Springer.