A történelmi regények, miként a történelmi elbeszélések általában, egy nemzet identitásképzésének és az identitás fenntartásának fontos eszközei (László, 2005; Liu és László, 2007). Korábbi kutatásainkban magyar történelmi regények identitáskonstrukciós és identitásközvetítő funkcióját vizsgáltuk a pozitív identitás közvetítése (Vincze és László, 2001), az értékmintázatok (László, Vincze és Kőváriné, 2003), a megküzdési minták (Vincze és László, 2004), valamint az empátiás stratégiák (László és Somogyvári, 2008; Somogyvári és László, 2010) szempontjából. Jelen vizsgálatunk ezt a kutatási szálat folytatja, ezúttal a magyar nemzeti identitás érzelmi oldalára összpontosítva. A valós történelmi eseményekhez kapcsolódó csoportalapú érzelmekre irányuló kísérletünkben (Fülöp, 2008; László és Fülöp, 2010) a magyar csoport jellegzetes érzelmi mintázatát mutattuk ki. Történelmi konfliktushelyzetekben a magyarok jellemző érzelmei a félelem, a remény, a lelkesedés, a csalódás és a szomorúság voltak. Hasonló eredményeket kaptunk általános és középiskolás történelemtankönyvek tartalomelemzésével (Fülöp, 2008). A magyarok legjellemzőbb érzelmei a tankönyvekben a félelem, a remény, a lelkesedés és a szomorúság voltak, melyek a nekik tulajdonított összes érzelemválasznak több mint harmadát tették ki. Eredményeinket a kulturális (Markus és Kitayama, 1991; Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999) és társadalmi érzelemelméletekre (de Rivera, 1992; Bar-Tal, 2001; Jarimovicz és Bar-Tal, 2006; Bar-Tal, Halperin és de Rivera, 2007) támaszkodva a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmával magyaráztuk, vagyis azt feltételeztük, hogy az egyéni élettörténetekhez hasonlóan a nemzeti-etnikai csoportok történetének is van pályája – a kollektív emlékezetben megőrzött, pozitívan vagy negatívan értékelt eseményeknek a lefutása –, amelyhez sajátos érzelmi mintázat kapcsolódik. Az ismétlődő érzelmi élmények beépülnek a nemzeti csoport reakciókészletébe és visszatérnek, amennyiben a csoport hasonló szituációba kerül. Egy nemzet érzelmi irányultsága tehát – legalábbis a történelmileg releváns csoportközi események tekintetében – magából a nemzetnek a történelméből ered.
Jelen vizsgálatban négy, a magyar nemzeti történelem alakulásában jelentős állomást elbeszélő történelmi regényt elemeztünk az érzelmi megnyilvánulások szempontjából. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon azok a magyar történelmi pályához kötődő érzelmi mintázatok, melyeket történelemkönyvekben és kísérletileg előállított történelmi szövegeken kaptunk, megjelennek-e történelmi témájú irodalmi alkotásokban, s vajon a műfaji sajátosságok miként befolyásolják az érzelmek megjelenését. Eredményeink részben megerősítik a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modelljét, ugyanakkor a regényekben hangsúlyosabb személyközi érzelmek tovább árnyalják a modellt. A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmát Bibó István nemzeti pszichopatológiájára, illetve a modern traumaelméletekre támaszkodva egy dinamikus magyarázattal egészítjük ki.
1. Bibó István (2004): A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. in: Válogatott tanulmányok. Budapest, Magvető Kiadó.
2. Bar-Tal, D. (2001): Why does fear override hope in societies engulfed by intractable conflict, as it does in the Israeli society? Political Psychology, 22, 601–627.
3. Bar-Tal, D., Halperin, E., de Rivera, J., (2007): Collective emotions in conflict situations: Societal implications. Journal of Social Issues, 63 (2), 441–460.
4. De Rivera, J. (1992): Emotional climate: Social structure and emotional dynamics. In: K. T. Strongman (ed.), International Review of Studies on Emotion (2). New York, John Wiley, 199–218.
5. Doosje, B., Branscombe, N. R., Spears, R., Manstead, A. S. R. (1998): Guilty by association: When one's group has a negative history. Journal of Personality and Social Psychology, 75, 872–886.
6. Fülöp Éva (2008): Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben. In: Erős F. (szerk.), Megismerés, reprezentáció, értelmezés, 10 éves a PTE Pszichológiai Doktori Iskolája. 99–114.
7. Fülöp Éva , László János (2006): Az elbeszélések érzelmi aspektusának vizsgálata tartalomelemző program segítségével. in: IV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia konferenciakötete. Szeged, Juhász Nyomda, 296–304.
8. Harth, N. S., Kessler, T., Leach, C. W. (2008): Advantaged group's emotional reactions to intergroup inequality: The dynamics of pride, guilt, and sympathy. Personality and Social Psychology Bulletin, 34, 115–129.
9. Jarymovicz, M., Bar-Tal, D. (2006): The dominance of fear over hope in the life of individuals and collectives. European Journal of Social Psychology, 36, 367–392.
10. László János (2005): A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.
11. László János (2008): Narratív pszichológia. Pszichológia, 28 (4), 301–317.
12. László, János, Fülöp, Éva (2010): How to apply group-related emotions to real life inter-group conflicts? Emotions are historically anchored. (közlésre benyújtva).
13. László, János, Somogyváry, Ildikó (2008): Narrative empathy and inter-group relations. In: Zyngier, S., Bortolussi, M., Chesnokova, A., Auracher, J. (eds), Directions in Empirical Literary Studies: In Honor of Willie van Peer. Amsterdam, John Benjamins, 113–125.
14. László, János, Vincze, Orsolya, Kőváriné Somogyvári, Ildikó (2003): Representation of national identity in successful historical novels. Empirical Studies of the Arts, 21 (1), 69–80.
15. Liu, J. H., László, János (2007): A narrative theory of history and identity. Social identity, social representations, society and the individual. In: G. Moloney, I. Walker (eds), Social Representations and History. Palgrave-Macmillan, 85–107.
16. Leyens, J. P., Paladino, P. M., Rodriguez-Torres, R., Vaes, J., Demoulin, S., Rodriguez-Perez, A., Gaunt, R. (2000): The emotional side of prejudice: The attribution of secondary emotions to ingroups and outgroups. Personality and Social Psychology Review, 14 (2), 186–197.
17. Markus, H., Kitayama, S. (1991): Culture and the self: Implications for cognition, emotion, and motivation. Psychological Review, 98, 224–253.
18. Rosenberg, S., Jones, R. (1972): A method for investigating and representing a person's implicit theory of personality: Theodor Dreiser's view of people. Journal of Personality and Social Psychology, 22 (3), 372–386.
19. Rozin, P., Lowery, L., Imada, S., Haidt, J. (1999): The CAD triad hypothesis: A mapping between three moral emotions (contempt, anger, disgust) and three moral codes (community, autonomy, divinity). Journal of Personality & Social Psychology, 76, 574–586.
20. Silberztein, M. (2003): NooJ Manual: a Linguistic Annotation System for Corpus Processing. http://www.nooj4nlp.net.
21. Smith, E. R. (1993): Social identity and social emotions: Toward new conceptualizations of prejudice. In: D. M. Mackie, D. L. Hamilton (eds), Affect, Cognition, and Stereotyping: Interactive Processes in Group Perception. San Diego, Academic Press, 297–315.
22. Somogyvári Ildikó , László János (2010): A kategoriális empátia hatásai történelmi novella befogadására. Magyar Pszichológiai Szemle (közlésre benyújtva).
23. Tajfel, H. (ed.) (1978): Differentiation between Social Groups. London, Academic Press.
24. Tajfel, H., Turner, J. C. (1979): An integrative theory of intergroup conflict. In: W. G. Austin, S. Worchel (eds), The Social Psychology of Intergroup Relations. Monterey, CA, Brooks-Cole, 33–47.
25. Turner, J. C., Hogg, M. A., Oakes, P. J., Reicher, S. D., Wetherell, M. S. (1987): Rediscovering the Social Group: A Self-categorization Theory. Oxford, UK, Blackwell.
26. Vincze Orsolya , László János (2001): Az újdonság varázsa és a történet öröme. In: Pléh Csaba, László János, Oláh A., (szerk.), Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Tanulmányok Barkóczi Ilona 75. születésnapjára. Budapest, Eötvös Kiadó, 105–116.
27. Vincze Orsolya , László János (2004): Megküzdési formák Jókai Mór Erdély aranykora című regényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 59 (3), 109–122.