View More View Less
  • 1 Kognitív Tudományi Tanszék, BME GTK, 1111, Budapest, Stoczek utca 2.
  • 2 Invictus-Games Ltd., 4032, Debrecen, Kartács utca 9.
Restricted access

Absztrakt

A kontingenciát, és ezen keresztül a viselkedés hatékonyságának észlelését, két különböző folytonos változó határozza meg. A kapcsoltság (c) azt mutatja meg, hogy mekkora valószínűséggel vezet egy adott E 1 előzmény bármilyen releváns következményhez. A konzisztencia (cy) értéke azt jelzi, hogy egy adott E 1 előzmény mekkora valószínűséggel vezet egy adott E 2 következményhez. Hipotézisünk az, hogy a viselkedés észlelt hatékonyságát egyaránt csökkenti az, ha a kapcsoltság és a konzisztencia értékét csökkentjük, mert ezek együtt határozzák meg az észlelt kontingenciát, és ezen keresztül a viselkedés észlelt hatékonyságát is. Kísérletünkben a kapcsoltság és konzisztencia értékét egymástól függetlenül variáltuk. A résztvevők (n = 136) egy olyan szoftvert használtak, amiben két gombot nyomhattak meg, a képernyőn pedig két ábrát láthattak megjelenni: a bal oldalon egy piros négyszöget, míg a jobb oldalon egy zöld négyszöget. A feladatuk az volt, hogy hozzanak létre folytonos piros-zöld felvillanás sorozatot. Az 50. gombnyomást követően a résztvevőknek arra kellett válaszolniuk, hogy létre tudták-e hozni a kívánt ábrasorozatot. Ha a kapcsoltság és konzisztencia értéke is magas volt, a kísérleti személyek összefüggést feltételeztek a gombnyomás és a felvillanások közt, vagyis hatékonynak észlelték viselkedésüket. Ha a két mutató valamelyike alacsony értéket vett fel, szignifikánsan kevesebb kísérleti személy észlelte viselkedését hatékonynak, az eredmények tehát igazolták a hipotézist. Úgy tűnik, hogy a kapcsoltság és konzisztencia együttesen határozzák meg az észlelt kontingencia nagyságát, és ezen keresztül a viselkedés hatékonyságának érzetét. Az eredmények alapján egzakt formában is megadható, hogy a kapcsoltság (c), valamint a konzisztencia (cy) mutató alapján mekkora valószínűséggel fogja valaki hatékonynak megélni viselkedését az adott helyzetben. Eszerint: e = c × cy, ahol e azt jelzi, hogy az adott személy mekkora valószínűséggel gondolja majd az adott viselkedést hatékonynak, c a kapcsoltság értéke, cy pedig a konzisztenciáé.

  • 1. Allan, L. G. (1980): A note on measurement of contingency between two binary variables in judgement tasks. Bulletin of the Psychonomic Society, 15, 147149.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Beckers, T., De Houwer, J., Pineńo, O., Miller, R. R. (2005): Outcome additivity and outcome maximality influence cue competition in human causal learning. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 31, 238249.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Cheng, P. W. (1997): From covariation to causation: A causal power theory. Psychological Review, 104, 367405.

  • 4. Cheng, P. W., Novick, L. R. (1992): Covariation in natural causal induction. Psychological Review, 99, 365382.

  • 5. De Houwer, J. (2002): Forward blocking depends on retrospective inferences about the presence of the blocked cue during the elemental phase. Memory & Cognition, 30, 2433.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Dickinson, A., Burke, J. (1996): Within-compound associations mediate the retrospective revaluation of causality judgements. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 49B, 6080.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Kamin, L. J. (1968): “Attention-like” processes in classical conditioning. In: M. R. Jones (ed.), Miami Symposium on the Prediction of Behavior: Aversive Stimulation. Miami, FL: University of Miami Press, 931.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Lovibond, P. F., Been, S., Mitchell, C. J., Bouton, M. E., Frohardt, R. (2003): Forward and backward blocking of causal judgment is enhanced by additivity of the effect magnitude. Memory & Cognition, 31, 133142.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Mackintosh, N. J. (1975): A theory of attention: Variations in the associability of stimuli with reinforcement. Psychological Review, 82, 276298.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Mitchell, C. J., Lovibond, P. F. (2002): Backward and forward blocking in human electrodermal conditioning: Blocking requires an assumption of outcome additivity. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 55B, 311329.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Mitchell, C. J., Lovibond, P. F., Condoleon, M. (2005): Evidence for deductive reasoning in blocking of causal judgments. Learning and Motivation, 36, 7787.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Pearce, J. M., Hall, G. (1980): A model for Pavlovian learning: Variations in the effectiveness of conditioned but not of unconditioned stimuli. Psychological Review, 87, 532552.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Pineńo, O., Miller, R. R. (2007): Comparing associative, statistical, and inferential reasoning accounts of human contingency learning. The Quarterly Journal of Experimental Psychology, 60, 310329.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Rescorla, R. A., Wagner, A. R. (1972): A theory of Pavlovian conditioning: Variations in the effectiveness of reinforcement and nonreinforcement. In: A. H. Black, W. F. Prokasy (eds), Classical Conditioning II: Current Research and Theory. New York, Appleton-Century-Crofts, 6499.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Shanks, D. R. (2007): Associationism and cognition: Human contingency learning at 25. The Quarterly Journal of Experimental Psychology, 60, 291309.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Shanks, D. R., Holyoak, K. J., Medin, D. L. (1996): Causal Learning: The Psychology of Learning and Motivation, Vol. 34, New York, Academic Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Spellman, B. A. (1996): Acting as intuitive scientists: Contingency judgments are made while controlling for alternative potential causes. Psychological Science, 7, 337342.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Tarabulsy, G. M., Tessier, R., Kappas, A. (1996): Contingency detection and the contingent organization of behavior in interactions: Implications for socioemotional development in infancy. Psychological Bulletin, 120, 2541.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Tauzin Tibor (2010): A társas életmód hatása a mesterséges nyelvtan tanulásra embernél és állatoknál. Magyar Pszichológiai Szemle, 65, 417440.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Thorndike, E. L. (1931): Human Learning. New York, Century.

  • 21. Van Hamme, L. J., Wasserman, E. A. (1994): Cue competition in causality judgments: The role of non-presentation of compound stimulus elements. Learning and Motivation, 25, 127151.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Wagner, A. R. (1981): SOP: A model of automatic memory processing in animal behavior. In: N. E. Spear, R. R. Miller (eds), Information Processing in Animals: Memory Mechanisms. Hellsdale, NJ: Lawrence Elbaum Associates, Inc., 547.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Wasserman, E. A. (1990): Detecting response–outcome relations: Toward an understanding of the causal texture of the environment. In: G. H. Bower (ed.), The Psychology of Learning and Motivation. San Diego, CA, Academic Press, 2782.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Watson, J. S. (1972): Smiling, cooing, and “the game”. Merrill-Palmer Quarterly, 18, 323339.

  • 25. Watson, J. S. (1979): Perception of contingency as a determinant of social responsiveness. In: E. Thoman (ed.), The Origins of Social Responsiveness. Hillsdale, NJ, Erlbaum, 3364.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation