Tanulmányunkban bemutatjuk a Spirituális Transzcendencia Skála (STS, Piedmont, 1999, 2004a) magyar változatának elméleti hátterét és pszichometriai jellemzőit. Két, összesen 803 fős, segítő foglalkozásúakból (hitéleti végzettségűek, pszichoterapeuták és egyéb segítő foglalkozásúak) és nem segítő foglalkozású felnőttekből álló mintában a 23 tételes STS három alskálája, az ima/meditáció által érzett beteljesülés, az univerzalitás és az összekötöttség elfogadható pszichometriai jellemzőket mutatott. Az adatoknak az elméletileg várható, illetve az amerikai mintán mért empirikus komponensstruktúrához való illeszkedése a közepestől a kiválóig terjedt. A tanulmány javaslatot tesz a teszt rövidített, kilenctételes változatára is, mely alskálánként három tételből áll. A validitást tekintve a spiritualitás változói viszonylag függetlenek voltak a személyiség NEO-PI-R kérdőívvel mért öt alapdimenziójától, és az elvárt módon álltak összefüggésben a Kritika Utáni Vallásosság Skála által mért alapvető vallási attitűdökkel. A tanulmány végül leíró adatokat közöl mind az eredeti, mind pedig a rövidített skálára. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a spiritualitás az emberi tapasztalat önállóan is érvényes területe. Egyúttal igazolják, hogy az STS magyar változata jól alkalmazható az egyéni különbségek tanulmányozásában.
1. Allport, G. (1950): The Individual and His Religion: A Psychological Interpretation. New York, McMillan.
2. Allport, G. W., Ross, J. M. (1967): Personal religious orientation and prejudice. Journal of Personality and Social Psychology, 5, 432–443.
3. Bartlett, S. J., Piedmont, R., Bilderback, A., Matsumoto, A. K., Bathon, J. M. (2003): Spirituality, well-being, and quality of life in people with rheumatoid arthritis. Arthritis Care and Research, 49, 778–783.
4. Benkő A. (2006): Hit, vallás, spiritualitás. In: Tőzsér E. (szerk.), Istenhit mint erőforrás. Budapest, Új Ember Kiadó, 9–40.
5. Bucher, A. (2007): Psychologie der Spiritualität. Handbuch. Weinheim, Basel, Beltz Verlag.
6. Cloninger, C. R., Svrakic, D. M., Pryzbeck, T. R. (1993): A psychological model of temperament and character. Archives of General Psychiatry, 50, 975–990.
7. Corveleyn, J., Hutsebaut, D. (Eds) (1994): Belief and Unbelief: Psychological Perspectives. International Series in the Psychology of Religion, 3.
8. Costa, P. T., McCrae, R. R. (1992): Revised NEO Personality Inventory (NEO-PI-R) and NEO Five-Factor Inventory (NEO-FFI) Professional Manual. Odessa, Psychological Assessment Resources.
9. Csirszka J . (1993): Az emberi személyiség vázlata. Budapest, Árbóc.
10. Diessner, R., Lewis, G. (2007): Further validation of the Gratitude, Resentment, and Appreciation Test (GRAT). The Journal of Social Psychology, 147, 445–447.
11. Diessner, R., Solom, R. C., Frost, N. K., Parsons, L., Davidson, J. (2008): Engagement with beauty: Appreciating natural, artistic, and moral beauty. The Journal of Psychology, 142, 303–329.
12. Elkins, D. N. (2005): A humanistic approach to spirituality oriented psychotherapy. In: L. Sperry, E. P. Shafranske (eds), Spiritually Oriented Psychotherapy. Washington, APA, 131–151.
13. Emmons, R. A. (2000): Is spirituality an intelligence? Motivation, cognition, and the psychology of ultimate concern. The International Journal for the Psychology of Religion, 10, 3–26.
14. Emmons, R. A. (2003): The psychology of ultimate concerns: Motivation and spirituality in personality. New York, Guilford Press.
15. Emmons, R. A., Crumpler, C. A. (1999): Religion and spirituality? The role of sanctification and the concept of God. International Journal for the Psychology and Religion, 9, 17–24.
16. Freud, S. (1927/1991): Egy illúzió jövője. Budapest, Párbeszéd.
17. Golden, J., Piedmont, R. L., Ciarocchi, J. W., Rodgerson, T. (2004): Spirituality and burnout: An incremental validity study. Journal of Psychology and Theology, 32, 115–125.
18. Gorsuch, R. L. (2002): Integrating Psychology and Spirituality? Praeger Publishers, Westport.
19. Greenway, A. P., Phelan, M., Turnbull, S., Milne, L. C. (2007): Religious coping strategies and spiritual transcendence. Mental Health, Religion and Culture, 10, 325–333.
20. Happold, F. C. (1990): Misticism. London, Penguin Books.
21. Hayton, J. C., Allen, D. G., Scarpello, V. (2004): Factor retention decisions in exploratory factor analysis: A tutorial on parallel analysis. Organizational Research Methods, 7, 191–205.
22. Helminiak, D. A. (1996): A scientific spirituality: The interface of psychology and theology. International Journal for the Psychology of Religion, 6, 1–19.
23. Hood, R. W. (1975): The construction and preliminary validation of a measure of reported mystical experience. Journal for the Scientific Study of Religion, 14, 29–41.
24. Hood, R. W., Spilka, B., Hunsberger, B., Gorsuch, R. (1996): The Psychology of Religion. London, Guilford Press.
25. Hood, R. W., Williams, W. P. (2000): An empirical test of the unity thesis: The structure of mistical descriptions in various faith samples. Journal of Christianity and Psychology, 19, 222–224.
26. Horváth-Szabó K. (2003): Hazai vizsgálatok a Kritika utáni Vallásosság Skálával. Magyar Pszichológiai Szemle, 58, 127–152.
27. Horváth-Szabó K. (2007): Vallás és emberi magatartás. Piliscsaba, PPKE BTK.
28. Horváth-Szabó K. , Harmatta J., Tomcsányi T. (2009): Teisztikus és humanisztikus spiritualitás. Pszichoterápia, 18, 173–179.
29. Hutsebaut, D. (1996): Post-Critical Belief: A new approach to the religious attitude problem. Journal of Empirical Theology, 9, 48–66.
30. James, W. (1890): The Principles of Psychology. Cambridge, Harvard University Press.
31. Kneezel, T. K., Emmons, R. A. (2006): Personality and spiritual development. In: E. Roelkepartain, P. King, L. Wagner, P. Benson (eds), The Handbook of Spiritual Development in Childhood and Adolescence. London, Sage, 266–278.
32. Kulcsár Zsuzsanna (szerk.) (2007): A spiritualitás mint a személyiség hatodik dimenziója. Trefort Kiadó.
33. Leach, M. M., Lark, R. (2004): Does spirituality add to personality in the study of trait forgiveness? Personality and Individual Differences, 37, 147–156.
34. Martos T. , Kézdy, A., Robu M., Urbán Sz., Horváth-Szabó K. (2009): Újabb adatok a Kritika Utáni Vallásosság Skála alkalmazásához – elmélet és módszertan. Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 643–669.
35. McCrae, R. R., Costa, P. T. Jr. (2003): Personality in Adulthood. New York, London, Guilford Press.
36. McCullough, M. E., Emmons, R. A., Tsang, J. (2002): The grateful disposition: A conceptual and empirical topography. Journal of Personality and Social Psychology, 82, 112–127.
37. McCullough, M. E., Tsang, J., Emmons, R. A. (2004): Gratitude in intermediate affective terrain: Links of grateful moods to individual differences and daily emotional experience. Journal of Personality and Social Psychology, 86, 295–309.
38. Miller, W. R., Thoresen, C. E. (2003): Spirituality, religion, and health: An emerging research field. American Psychologist, 58, 24–35.
39. Muller, J., Creed, P., Francis, L. (2004): Does spirituality mediate the relationship between environmental stressors and psychological wellbeing in distressed unemployed people? Australian Journal of Career Development, 13, 44–54.
40. Nagy B . (2009): A spiritualitás szerepe a krónikus betegségekkel való megküzdésben. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 21–46.
41. Nagy J . (2007): Faktoranalitikus személyiségtaxonómiák. In: Gyöngyössiné K. E., Oláh A. (szerk.), Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 110–145.
42. Paloutzian, R. F., Park, C. L. (2005): Integrative themes in the current science of the psychology of religion. In: R. F. Paloutzian, C. L. Park (eds), Handbook of the Psychology of Religion and Spirituality. New York, Guilford Press, 3–20.
43. Pargament, K. I. (1997): The Psychology of Religion and Coping: Theory, Research, Practice. New York, Guilford Press.
44. Pargament, K. I., Ano, G. G., Wachholtz, A. B. (2005): The religious dimension of coping. In: R. F. Paloutzian, C. L. Park (eds), Handbook of the Psychology of Religion and Spirituality. New York, Guilford Press, 479–495.
45. Piedmont, R. L. (1999): Does spirituality represent the sixth factor of personality? Spiritual transcendence and the Five-Factor Model. Journal of Personality, 67, 985–1013.
46. Piedmont, R. L. (2004a): Assessment of Spirituality and Religious Sentiments (ASPIRES). Technical Manual. Columbia, Author.
47. Piedmont, R. L. (2004b): Spiritual transcendence as a predictor of psychosocial outcome from an outpatient substance abuse program. Psychology of Addictive Behaviors, 18, 213–222.
48. Piedmont, R. L. (2005): The role of personality in understanding religious and spiritual constructs. In: R. F. Paloutzian, C. L. Park (eds), Handbook of the Psychology of Religion and Spirituality. New York, Guilford Press, 253–273.
49. Piedmont, R. L. (2007): Cross-cultural generalizability of the Spiritual Transcendence Scale to the Philippines: Spirituality as a human universal. Mental Health, Religion and Culture, 10, 89–108.
50. Piedmont, R. L., Leach, M. M. (2002): Cross-cultural generalizability of the Spiritual Transcendence Scale in India: Spirituality as a universal aspect of human experience. American Behavioral Scientist, 45, 1888–1901.
51. Piedmont, R. L., Werdel, M., Fernando, M. M. (2009): The utility of the Assessment of Spirituality and Religious Sentiments (Aspires) Scale with Christians and Buddhists in Sri Lanka. Research in the Social Scientific Study of Religion, 20, 131–143.
52. Rícan, P., Lukavský, J., Janosová, P., Stochl, J. (2010): Spirituality of American and Czech students – a cross-cultural comparison. Studia Psychologica, 52, 243–251.
53. Richards, P. S., Bergin, A. E. (2002): A Spiritual Strategy for Counseling and Psychotherapy. Washington, APA.
54. Rizutto, A.- M. (1996): Psychonanalytic treatment and the religious person. In: E. P. Schafranske (ed.), Religion and the Clinical Practice of Psychologie. Washington, DC, American Psychological Association, 409–431.
55. Rowatt, W. C., Powers, C., Targhetta, V., Comer, J., Kennedy, S., Labouff, J. (2006): Development and initial validation of an implicit measure of humility relative to arrogance. Journal of Positive Psychology, 1, 198–211.
56. Salsman, J. M., Brown, T. L., Brechting, E. H., Carlson, C. R. (2005): The link between religion and spirituality and psychological adjustment: The mediating role of optimism and social support. Personality and Social Psychology Bulletin, 31, 522–535.
57. Saroglou, V., Buxant, C., Tilquin, J. (2008): Positive emotions as leading to religion and spirituality.
58. Journal of Positive Psychology, 3, 165–173.
59. Stace, W. T. (1960): Misticism and Philosophy. Philadelphia, Lippicot.
60. Szirmák Zs. , Nagy J. (2002): The Hungarian adaptation of the NEO Personality Inventory Revised Form S. On the reliability and validity of the first translation (NEOPIR-H1), and some item corrections for the final version (NEOPIR-H2). Progress report. PAR.
61. Tomcsányi T. , Ittzés, A., Horváth-Szabó, K., Martos T., Szabó T. (2010): A spiritualitás és a vallásosság kutatásának kulcskérdései és a Piedmont-féle Spiritualitási és Vallási Érzület Mérőskála. Psychiatria Hungarica, 25, 110–120.
62. Vargha A . (2007): A ROPstat statisztikai menürendszere. Kézikönyv. www.ropstat.com. Letöltve: 2010. május 17.
63. Vergote, A, Tamayo, A (1981): The Parental Figures and the Representation of God. A Psychological and Cross-cultural Study. The Hague, Paris, New York, Mouton Publishers.
64. Wong, P. T. P. (1998): Spirituality, meaning and succesful aging. In: P. T. P. Wong, P. S. Fry (eds), The Human Quest for Meaning. A Handbook of Psychological Research and Clinical Applications. London, Erlbaum, 359–394.