A tanulmány az érzelmi fejlődés és a nyelvelsajátítás egymással összefonódott folyamatait vizsgálja. Elsőként az érzelmek és az érzelmi fejlődés elemzésére általunk alkalmazott elméleti keret, az érzelmek szociális konstruktivista elképzelése kerül bemutatásra. Ezután ismertetjük, hogy a vonatkozó keretbe miként illeszthető be az érzelmi nyelvhasználat általában, és a diminutívák speciálisan. Az elemzés ezt követően szűkül le az érzelmi nyelvhasználat részeként interpretált morfológiai rendszerre, a kicsinyítő képzők rendszerére. Az elméleti alapvetést követi a tanulmány empirikus része, mely a magyar kicsinyítő képzők elsajátításának longitudinális vizsgálatát mutatja be két gyermek longitudinális adatbázisán, kétévestől hároméves korig. A vizsgált korpuszok bemutatását követő elemzésünkből kitűnik, hogy a két vizsgált gyermek külön-külön utat járt be a diminutív szuffixumok elsajátítása során. A grammatikai produktivitásnak nem volt egyértelműen kimutatható hatása az elsajátítás sorrendjére: az első kicsinyített szavakban mindkét gyermeknél a terméketlen -u, -ó képzők, illetve a termékeny -kA és a részben termékeny -i jelentek meg először, míg a legtermékenyebb -cskA képzőt produkálták utoljára. Eredményeink arra is engednek következtetni, hogy a kicsinyítő képzők szemantikai funkcióknak való egyértelmű megfeleltetése valószínűleg egy viszonylag késői fejlemény: a diminutív szuffixumok kicsinység jelentése egyáltalán nem mutatható ki az általunk elemzett anyagból. A diminutívák használatának érzelmi, pragmatikai szerepe, azaz a szóban forgó dologhoz/személyhez való pozitív érzelmi viszonyulás pragmatikai funkciója is csak a vizsgált időszak vége felé válik egyértelműen kimutathatóvá.
A tanulmányban ismertetett vizsgálódás az érzelmi fejlődés és a nyelvelsajátítás egymással összefonódott folyamatait vizsgálja, s a pszichológia társas konstruktivista szemléletén alapul, melyre a továbbiakban olykor egyszerűen konstruktivista megközelítésként hivatkozunk. Kiindulásként a tanulmány elméleti keretét rögzítendő bemutatjuk az érzelmek társas konstruktivista elméletét (magyarul lásd Harré, 1997; illetve megvitatásához: Kónya, 1997; Kövecses, 1997; Orthmayr, 1997; Pléh, 1997; Pólya, 1997; Bodor, 1997a), majd felvetjük az érzelmi nyelvhasználat kérdését, és ismertetjük az érzelmi nyelvhasználat általunk kidolgozott konstruktivista felfogását. Ezután ismertetjük, hogy a vonatkozó keretbe miként illeszthető be az érzelmi nyelvhasználat általában, és a diminutívák speciálisan. Az elemzés ezt követően szűkül le az érzelmi nyelvhasználat részeként interpretált morfológiai rendszer, a kicsinyítő képzők rendszere elsajátításának feltárására. Az elméleti alapvetést követi a tanulmány empirikus része, mely a magyar kicsinyítő képzők elsajátításának longitudinális vizsgálatát mutatja be két gyermek longitudinális adatbázisán, kétévestől hároméves korig.
1. Austin, J. L. (1962/1973): How to Do Things with Words. Oxford, Oxford University Press.
2. Averill, J. R. (1980): A Constructivist View of Emotion. In: R. Plutchik, H. Kellerman (eds), Emotion: Theory, Research and Experience. Vol. 1. Theories of Emotion. New York, Academic Press, 305–341.
3. Averill, J. R. (1986): Acquisition of emotions during adulthood. In: Rom Harré (ed.), The Social Construction of Emotions. Oxford, Basil Blackwell, 98–120.
4. Babarczy, A. (2006): Negation and word order in Hungarian child language. Lingua, 116 (3), 377–392.
5. Bahtyin, M. M. (1926/1985): A szó az életben és a költészetben. Budapest, Európa Könyvkiadó.
6. Berko-Gleason, J., Perlmann, R. Y., Ely, R., Evans, D. W. (1990): The babytalk register: Parent's use of diminutives. In: J. L. Sokolov, C. E. Snow (eds), Handbook of Research in Language Development using CHILDES. Mahwah, NJ, Lawrence Erlbaum, 50–77.
7. Bodor Péter (1997a): Bevezetés: A lélek mint diszkurzus. Replika, 25, 135–140.
8. Bodor, P. (1997b): On the usage of emotional language: A developmental view of the tip of an iceberg. In: R. Dirven, S. Niemeier (eds), The Language of Emotions. Amsterdam, Benjamins, 195–209.
9. Bodor Péter (2002): Konstruktivizmus a pszichológiában. BUKSZ Tavasz: 67–74.
10. Bodor, P. (2004a.) On Emotions: Developmental Social Constructionist Account. Budapest, L'Harmattan.
11. Bodor Péter (2004b): Az érzelmi fejlődés diszkurzív megközelítése. In: Győri Miklós (szerk.), Az emberi megismerés kibontakozása. Budapest, Gondolat, 17–40.
12. Coulter, J. (1979): The Social Construction of Mind. Totowa, NJ, Rowman and Littlefield.
13. van De Weijer, J. (1989): The formation of diminutive names in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica, 39, 353–371.
14. Dressler, W. U., Merlini Barbaresi, L. (1994): Morphopragmatics: Diminutives and Intensifiers in Italian, German, and Other Languages. Berlin, Mouton de Gruyter.
15. Dressler, W. U., Kiefer, F. (1990): Austro-Hungarian morphopragmatics. In: W. U. Dressler (ed.), Contemporary Morphology. Berlin, de Gruyter, 69–77.
16. Elman, J. L. (2001): Connectionism and language acquisition. In: M. Tomasello and E. Bates (eds), Language Development –The Essential Readings. Malden Mass, Blackwell, 295–307.
17. Ferguson, C. A. (1964): Baby talk in six languages. American Anthropologist, 66, 103–114.
18. Gergen, K. J. (2009): Relational Being – Beyond Self and Community. Oxford University Press.
19. Gordon, S. L. (1989): The socialization of children's emotions: Emotional culture, competence, and exposure. In: Carolyn Saarni and PaulL. Harris (eds), Children's Understanding of Emotion. Cambridge, Cambridge University Press, 319–350.
20. Harré, R. (1993): Towards an emotionology of local moral orders. Common Knowledge, 2 (3), 12–14.
21. Harré, R. (1997): Érzelem és emlékezet: a második kognitív forradalom. Replika, 25, 141–153.
22. Kaplan, B. (1992): Strife of Systems. Tension between Organismic and Developmental Points of View. Theory & Psychology, 2 (4), 431–443.
23. Kiefer F . (2003): Alaktan. In: Kiefer F., Siptár P. (szerk.), A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 185–203.
24. Kiefer, F. (2004): Morphopragmatic phenomena in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica, 51, 325–349.
25. Kiefer F. , Ladányi M. (2000): Morfoszintaktikailag semleges képzések. In: Kiefer F. (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. – Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 165–214.
26. Kónya A. (1997): Az emlékezés klasszikus szemléletének visszatérése. Replika, 26, 141–149.
27. Kövecses Z. (1997): Harre “emocionológiája” és a kognitív nyelvészet érzelemfelfogása. Replika, 25, 163–177.
28. Ladányi M. (2004): Szinkrón összefüggések – elméleti, funkcionális és történeti magyarázatok (megjegyzések a –ka/-ke és –cska/-cske főnévképzőről). In: Ladányi M., Dér Cs., Hattyár H. (szerk.), “…még onnét is eljutni túlra…” – Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 52–63.
29. Meisel, J. M. (1995): Parameters in Acquisition. In: P. Fletcher, B. MacWhinney (eds), The Handbook of Child Language. Cambridge, MA, Blackwell, 10–36.
30. MacWhinney, B. (1974): How Hungarian Children Learn to Speak. Unpublished doctoral dissertation, University of California, Berkeley.
31. MacWhinney, B. (2000): The CHILDES Project: Tools for analyzing talk, Vol. 2, The Database. Mahwah, NJ, Erlbaum.
32. Navracsis J . (2000): A kétnyelvű gyermek. Budapest, Corvina.
33. Nelson, K. (1996): Language in Cognitive Development: The Emergence of the Mediated Mind. Cambridge, Cambridge University Press.
34. Ninio, A., Snow, C. E. (1996): Pragmatic Development. Boulder, Westview Press.
35. Ochs, E. (1986): From feelings to grammar: A Samoan case study. In: B. Schieffelin and E. Ochs (eds), Language Socialization across Cultures. Cambridge, Cambridge University Press, 251–273.
36. Ochs, E., Schieffelin, B. (1989): Language has a heart. Text, 9 (1), 7–25.
37. Orthmayr I . (1997): Rom Harré diszkurziv filozófiája. Replika, 25, 153–163.
38. Péter Mihály (1991): A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, Tankönyvkiadó.
39. Piaget, J. (1947/2001): The Psychology of Intelligence. London, Routledge.
40. Pléh Cs. , Vinkler Zs., Kálmán L. (1996): Early morphology of spatial expressions in Hungarian children: A childes study. Acta Linguistica Hungarica, 40, 129–142.
41. Pléh Csaba (1997): Narratív vagy diszkurzív megújulást? Replika, 26, 121–131.
42. Pólya T. (1997): Pszichológia az egyénen “kívül”. Replika, 26, 131–141.
43. Pöchträger, M. A., Bodó, Cs., Dressler, W. U., Schweiger, T. (1998): On some inflectional properties of the agglutinating type illustrated from Finnish, Hungarian and Turkish inflection. Wiener linguistische Gazette, 62–63, 57–92.
44. Sarbin, T. R. (1986): Emotion and act: Roles and rhetoric In: Rom Harré (ed.), The Social Construction of Emotion. Oxford, Basil Blackwell.
45. Sarbin, T. R. (1989): Emotions as situated actions. In: L. Cirillo, B. Kaplan, S. Wapner (eds), Emotions in Human Development. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum, 77–101.
46. Savickienė, I., Dressler, W. (2007): Introduction. In: Savickienė, I., Dressler, W. (eds), The Acquisition of Diminutives: A Cross-linguistic Perspective. Amsterdam, John Benjamins, 1–13.
47. Savickienė, I., Dressler, W. U., Barcza, V., Bodor, P., Ketrez, N., Korecky-Kröll, K., Palmovic, M., Stephany, U., Thomadaki, E. (2007): Diminutives as pioneers of derivational and inflectional development – A crosslinguistic perspective. In: S. Laaha, S. Gillis (eds), Typological Perspectives on the Acquisition of Noun and Verb Morphology. Antwerpen Papers in Linguistics, 112, Antwerpen University, Antwerpen, 81–93.
48. Schütz, A. (1967): The Phenomenology of the Social World. Evanston, IL, Northwestern University Press.
49. Werner, H., Kaplan, B. (1963): Symbol Formation. New York, Wiley.
50. Wittgenstein, L. (1992): Filozófiai vizsgálódások. Budapest, Atlantisz.