Pszichológia
Volume/Issue:
Volume 31: Issue 3
Érzelmi fejlődés és a kicsinyítő képzők elsajátítása
Authors:
Péter Bodor Szociálpszichológia Tanszék, ELTE TÁTK, Budapest

Search for other papers by Péter Bodor in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Virág Barcza Finn Nagykövetség, Budapest

Search for other papers by Virág Barcza in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
195–236
Online Publication Date:
01 Sep 2011
Publication Date:
01 Sep 2011
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/pszicho.31.2011.3.2
Keywords:
emotional development; language acquisition; social construtionism; diminutives; longitudinal study;
Keywords (Hungarian):
érzelmi fejlődés; nyelvelsajátítás; társas konstrukcionizmus; kicsinyítő képzők; longitudinális vizsgálat;
Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az érzelmi fejlődés és a nyelvelsajátítás egymással összefonódott folyamatait vizsgálja. Elsőként az érzelmek és az érzelmi fejlődés elemzésére általunk alkalmazott elméleti keret, az érzelmek szociális konstruktivista elképzelése kerül bemutatásra. Ezután ismertetjük, hogy a vonatkozó keretbe miként illeszthető be az érzelmi nyelvhasználat általában, és a diminutívák speciálisan. Az elemzés ezt követően szűkül le az érzelmi nyelvhasználat részeként interpretált morfológiai rendszerre, a kicsinyítő képzők rendszerére. Az elméleti alapvetést követi a tanulmány empirikus része, mely a magyar kicsinyítő képzők elsajátításának longitudinális vizsgálatát mutatja be két gyermek longitudinális adatbázisán, kétévestől hároméves korig. A vizsgált korpuszok bemutatását követő elemzésünkből kitűnik, hogy a két vizsgált gyermek külön-külön utat járt be a diminutív szuffixumok elsajátítása során. A grammatikai produktivitásnak nem volt egyértelműen kimutatható hatása az elsajátítás sorrendjére: az első kicsinyített szavakban mindkét gyermeknél a terméketlen -u, -ó képzők, illetve a termékeny -kA és a részben termékeny -i jelentek meg először, míg a legtermékenyebb -cskA képzőt produkálták utoljára. Eredményeink arra is engednek következtetni, hogy a kicsinyítő képzők szemantikai funkcióknak való egyértelmű megfeleltetése valószínűleg egy viszonylag késői fejlemény: a diminutív szuffixumok kicsinység jelentése egyáltalán nem mutatható ki az általunk elemzett anyagból. A diminutívák használatának érzelmi, pragmatikai szerepe, azaz a szóban forgó dologhoz/személyhez való pozitív érzelmi viszonyulás pragmatikai funkciója is csak a vizsgált időszak vége felé válik egyértelműen kimutathatóvá.

A tanulmányban ismertetett vizsgálódás az érzelmi fejlődés és a nyelvelsajátítás egymással összefonódott folyamatait vizsgálja, s a pszichológia társas konstruktivista szemléletén alapul, melyre a továbbiakban olykor egyszerűen konstruktivista megközelítésként hivatkozunk. Kiindulásként a tanulmány elméleti keretét rögzítendő bemutatjuk az érzelmek társas konstruktivista elméletét (magyarul lásd Harré, 1997; illetve megvitatásához: Kónya, 1997; Kövecses, 1997; Orthmayr, 1997; Pléh, 1997; Pólya, 1997; Bodor, 1997a), majd felvetjük az érzelmi nyelvhasználat kérdését, és ismertetjük az érzelmi nyelvhasználat általunk kidolgozott konstruktivista felfogását. Ezután ismertetjük, hogy a vonatkozó keretbe miként illeszthető be az érzelmi nyelvhasználat általában, és a diminutívák speciálisan. Az elemzés ezt követően szűkül le az érzelmi nyelvhasználat részeként interpretált morfológiai rendszer, a kicsinyítő képzők rendszere elsajátításának feltárására. Az elméleti alapvetést követi a tanulmány empirikus része, mely a magyar kicsinyítő képzők elsajátításának longitudinális vizsgálatát mutatja be két gyermek longitudinális adatbázisán, kétévestől hároméves korig.

  • 1. Austin, J. L. (1962/1973): How to Do Things with Words. Oxford, Oxford University Press.

  • 2. Averill, J. R. (1980): A Constructivist View of Emotion. In: R. Plutchik, H. Kellerman (eds), Emotion: Theory, Research and Experience. Vol. 1. Theories of Emotion. New York, Academic Press, 305–341.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 3. Averill, J. R. (1986): Acquisition of emotions during adulthood. In: Rom Harré (ed.), The Social Construction of Emotions. Oxford, Basil Blackwell, 98–120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. Babarczy, A. (2006): Negation and word order in Hungarian child language. Lingua, 116 (3), 377–392.

  • 5. Bahtyin, M. M. (1926/1985): A szó az életben és a költészetben. Budapest, Európa Könyvkiadó.

  • 6. Berko-Gleason, J., Perlmann, R. Y., Ely, R., Evans, D. W. (1990): The babytalk register: Parent's use of diminutives. In: J. L. Sokolov, C. E. Snow (eds), Handbook of Research in Language Development using CHILDES. Mahwah, NJ, Lawrence Erlbaum, 50–77.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Bodor Péter (1997a): Bevezetés: A lélek mint diszkurzus. Replika, 25, 135–140.

  • 8. Bodor, P. (1997b): On the usage of emotional language: A developmental view of the tip of an iceberg. In: R. Dirven, S. Niemeier (eds), The Language of Emotions. Amsterdam, Benjamins, 195–209.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 9. Bodor Péter (2002): Konstruktivizmus a pszichológiában. BUKSZ Tavasz: 67–74.

  • 10. Bodor, P. (2004a.) On Emotions: Developmental Social Constructionist Account. Budapest, L'Harmattan.

  • 11. Bodor Péter (2004b): Az érzelmi fejlődés diszkurzív megközelítése. In: Győri Miklós (szerk.), Az emberi megismerés kibontakozása. Budapest, Gondolat, 17–40.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 12. Coulter, J. (1979): The Social Construction of Mind. Totowa, NJ, Rowman and Littlefield.

  • 13. van De Weijer, J. (1989): The formation of diminutive names in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica, 39, 353–371.

  • 14. Dressler, W. U., Merlini Barbaresi, L. (1994): Morphopragmatics: Diminutives and Intensifiers in Italian, German, and Other Languages. Berlin, Mouton de Gruyter.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 15. Dressler, W. U., Kiefer, F. (1990): Austro-Hungarian morphopragmatics. In: W. U. Dressler (ed.), Contemporary Morphology. Berlin, de Gruyter, 69–77.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 16. Elman, J. L. (2001): Connectionism and language acquisition. In: M. Tomasello and E. Bates (eds), Language Development –The Essential Readings. Malden Mass, Blackwell, 295–307.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. Ferguson, C. A. (1964): Baby talk in six languages. American Anthropologist, 66, 103–114.

  • 18. Gergen, K. J. (2009): Relational Being – Beyond Self and Community. Oxford University Press.

  • 19. Gordon, S. L. (1989): The socialization of children's emotions: Emotional culture, competence, and exposure. In: Carolyn Saarni and PaulL. Harris (eds), Children's Understanding of Emotion. Cambridge, Cambridge University Press, 319–350.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 20. Harré, R. (1993): Towards an emotionology of local moral orders. Common Knowledge, 2 (3), 12–14.

  • 21. Harré, R. (1997): Érzelem és emlékezet: a második kognitív forradalom. Replika, 25, 141–153.

  • 22. Kaplan, B. (1992): Strife of Systems. Tension between Organismic and Developmental Points of View. Theory & Psychology, 2 (4), 431–443.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 23. Kiefer F . (2003): Alaktan. In: Kiefer F., Siptár P. (szerk.), A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 185–203.

  • 24. Kiefer, F. (2004): Morphopragmatic phenomena in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica, 51, 325–349.

  • 25. Kiefer F. , Ladányi M. (2000): Morfoszintaktikailag semleges képzések. In: Kiefer F. (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan 3. – Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 165–214.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 26. Kónya A. (1997): Az emlékezés klasszikus szemléletének visszatérése. Replika, 26, 141–149.

  • 27. Kövecses Z. (1997): Harre “emocionológiája” és a kognitív nyelvészet érzelemfelfogása. Replika, 25, 163–177.

  • 28. Ladányi M. (2004): Szinkrón összefüggések – elméleti, funkcionális és történeti magyarázatok (megjegyzések a –ka/-ke és –cska/-cske főnévképzőről). In: Ladányi M., Dér Cs., Hattyár H. (szerk.), “…még onnét is eljutni túlra…” – Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 52–63.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 29. Meisel, J. M. (1995): Parameters in Acquisition. In: P. Fletcher, B. MacWhinney (eds), The Handbook of Child Language. Cambridge, MA, Blackwell, 10–36.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 30. MacWhinney, B. (1974): How Hungarian Children Learn to Speak. Unpublished doctoral dissertation, University of California, Berkeley.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 31. MacWhinney, B. (2000): The CHILDES Project: Tools for analyzing talk, Vol. 2, The Database. Mahwah, NJ, Erlbaum.

  • 32. Navracsis J . (2000): A kétnyelvű gyermek. Budapest, Corvina.

  • 33. Nelson, K. (1996): Language in Cognitive Development: The Emergence of the Mediated Mind. Cambridge, Cambridge University Press.

  • 34. Ninio, A., Snow, C. E. (1996): Pragmatic Development. Boulder, Westview Press.

  • 35. Ochs, E. (1986): From feelings to grammar: A Samoan case study. In: B. Schieffelin and E. Ochs (eds), Language Socialization across Cultures. Cambridge, Cambridge University Press, 251–273.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 36. Ochs, E., Schieffelin, B. (1989): Language has a heart. Text, 9 (1), 7–25.

  • 37. Orthmayr I . (1997): Rom Harré diszkurziv filozófiája. Replika, 25, 153–163.

  • 38. Péter Mihály (1991): A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, Tankönyvkiadó.

  • 39. Piaget, J. (1947/2001): The Psychology of Intelligence. London, Routledge.

  • 40. Pléh Cs. , Vinkler Zs., Kálmán L. (1996): Early morphology of spatial expressions in Hungarian children: A childes study. Acta Linguistica Hungarica, 40, 129–142.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 41. Pléh Csaba (1997): Narratív vagy diszkurzív megújulást? Replika, 26, 121–131.

  • 42. Pólya T. (1997): Pszichológia az egyénen “kívül”. Replika, 26, 131–141.

  • 43. Pöchträger, M. A., Bodó, Cs., Dressler, W. U., Schweiger, T. (1998): On some inflectional properties of the agglutinating type illustrated from Finnish, Hungarian and Turkish inflection. Wiener linguistische Gazette, 62–63, 57–92.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 44. Sarbin, T. R. (1986): Emotion and act: Roles and rhetoric In: Rom Harré (ed.), The Social Construction of Emotion. Oxford, Basil Blackwell.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 45. Sarbin, T. R. (1989): Emotions as situated actions. In: L. Cirillo, B. Kaplan, S. Wapner (eds), Emotions in Human Development. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum, 77–101.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 46. Savickienė, I., Dressler, W. (2007): Introduction. In: Savickienė, I., Dressler, W. (eds), The Acquisition of Diminutives: A Cross-linguistic Perspective. Amsterdam, John Benjamins, 1–13.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 47. Savickienė, I., Dressler, W. U., Barcza, V., Bodor, P., Ketrez, N., Korecky-Kröll, K., Palmovic, M., Stephany, U., Thomadaki, E. (2007): Diminutives as pioneers of derivational and inflectional development – A crosslinguistic perspective. In: S. Laaha, S. Gillis (eds), Typological Perspectives on the Acquisition of Noun and Verb Morphology. Antwerpen Papers in Linguistics, 112, Antwerpen University, Antwerpen, 81–93.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 48. Schütz, A. (1967): The Phenomenology of the Social World. Evanston, IL, Northwestern University Press.

  • 49. Werner, H., Kaplan, B. (1963): Symbol Formation. New York, Wiley.

  • 50. Wittgenstein, L. (1992): Filozófiai vizsgálódások. Budapest, Atlantisz.

  • Collapse
  • Expand
Cover Pszichológia
Pszichológia
Print ISSN:
0230-0508
Online ISSN:
2060-2782

Pszichológia
Language Hungarian
Year of
Foundation		 1981
Publication
Programme		 ceased
Founder Természettudományi Kutatóközpont -- Research Centre for Natural Sciences
Founder's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary Magyar Tudósok Körútja 2.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0230-0508 (Print)
ISSN 2060-2782 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 13 0 0
Aug 2024 11 1 1
Sep 2024 30 0 0
Oct 2024 41 1 2
Nov 2024 61 0 0
Dec 2024 66 0 0
Jan 2025 16 0 0