Korábbi kutatásokban kimutatták, hogy bizonyos típusú narratív perspektívák (NP) használata a szelf intenzívebb affektív bevonódásával jár. Kutatásunkban a terapeuta és páciens verbális érzelemkifejezését vizsgáltuk a terápiás ülésen, konkrétan a narratív perspektívahasználatban megmutatkozó affektív szelf-bevonódást. Hipotézisünk szerint a páciens és a terapeuta affektív involváltsága a terápiás diskurzusban megvalósuló szerepek és funkciók által meghatározott módon tér el egymástól. Az affektív bevonódás mértékét a narratív perspektíva változók alapján a következő módon mértük: magasabb affektustelítettséget tulajdonítottunk, amennyiben az elbeszélő része az általa elbeszélt történetnek egyes szám első személyű megfogalmazást és jelen időt használ, az elbeszélő belső élményeire fokalizál, konkrét epizódikus emlékeket elevenít fel, és részletgazdag leírást ad az eseményekről. A kvantitatív elemzés egy pszichoanalitikus terápia kezdeti szakaszában (a második hónapban) magnóra vett ülés átírt szövegét használja fel. Hipotézisünknek megfelelően azt találtuk, hogy a terapeuta és a páciens a pszichoterápiás diskurzus szabályainak megfelelően, eltérő módon alkalmazta az affektustelítettebb és kevésbé affektustelített narratív perspektívák használatát. A páciens használatára a szubjektivitás intenzívebb kifejezése volt jellemző a terapeutához képest, ami magasabb szelf-bevonódást mutat. A terapeuta NP használatára pedig az érzelem-telítettebb perspektívák stratégikus használata volt jellemző, s ennek segítségével szabályozni tudta a diskurzust.
1. Alpers, G. W., Wilhelm, F. H., Roth, W. T. (2005): Psychophysiological measures during exposure in driving phobic patients. Journal of Abnormal Psychology, 114, 126–139.
2. Barclay, C. R. (1996): Autobiographical remembering: Narrative constraints on objectified selves. In: D. Rubin (ed.), Remembering Our Past. Cambridge, Cambridge University Press.
3. Baumeister, R. F., Newman, S. L. (1994): How stories make sense of personal experiences: Motives that shape autobiographical narratives. Personality and Social Psychology Bulletin, 20 (6), 676–690.
4. Baumeister, R. F., Stilwell, A., Wotman, S. R. (1990): Victim and perpetrator accounts of interpersonal conflict: Autobiographical narratives about anger. Journal of Personality and Social Psychology, 59 (5), 994–1005.
5. Berán, E., Unoka, Zs. (2004): Construction of self-narrative in psychotherapeutic setting: An analysis of the mutual determination of narrative perspective taken by patient and therapist. In: U. M. Quasthoff, T. Becker (eds), Narrative Interaction. John Benjamins Publishers, 151–169.
6. Berán Eszter , Unoka Zsolt (2005): A narratív perspektívaváltás kölcsönös szabályozása, mint az affektus-reguláció egy módja a pszichoanalitikus helyzetben. In: Pető K. (szerk.), Életciklusok. Budapest, Animula, 113–121.
7. Berán Eszter , Unoka Zsolt (2007): A figyelem irányítása a perspektívaváltás szabályozásával az analitikus helyzetben. Lélekelemzés, 2, 48–63.
8. Berán Eszter (2009): A narratív perspektíva szabályozó szerepe a terápiás diskurzusban. Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógia és Pszichológia Kar.
9. Black, J. B., Turner, T. J., Bower, G. H. (1979): Point of view in narrative comprehension, memory and production. Journal of Verbal Learning and Verbal Behaviour, 18, 187–198.
10. Bucci, W. (1995): The power of the narrative: A multiple code account. In: J. W. Pennebaker (ed.), Emotion, Disclosure and Health. Washington, DC: American Psychological Association, 71–92.
11. Bucci, W. (2001): Pathways of emotional communication. Psychoanalytic Inquiry, 20, 40–70.
12. Chafe, W. (1994): Discourse, Consciousness, and Time. The Flow and Displacement of Conscious Experience in Speaking and Writing. Chicago, The University of Chicago Press.
13. Chafe, W. (1988): Linking intonation units in spoken English. In: J. Haiman, S. A. Thompson (eds), Clause Combining in Grammar and Discourse. Amsterdam, John Benjamins Publishers, 1–27.
14. Conway, M. A. (1992): A structural model f autobiographical memory. In: M. A. Conwey, H. Spinnler, W. A. Wagenaar (eds), Theoretical Perspectives on Autobiographical Memory. Dordrecht, The Nethrelands, Kluwer, Academic Publishers, 167–194.
15. Conway, M. A. (1996): Autobiographical knowledge and autobiographical memories. In: D. C. Rubin (ed.), Remembering Our Past: Studies in Autobiographical Memory. New York, Cambridge University Press, 67–93.
16. Ehmann, B. (2004): Temporal structure of self narratives as a possible diagnostic tool. In: László J., Kállai J., Bereczkey T. (szerk.), A reprezentáció szintjei. Budapest, Gondolat Kiadó.
17. Ekman, P., Friesen, W. (1978): The Facial Action Coding System. Palo Alto, CA: Consulting Psychological Press.
18. Ferrara, K. W. (1994): Therapeutic Ways with Words. Oxford University Press.
19. Fónagy, P., Gergely, Gy., Jurist, E. L., Target, M. (2002): Affect Regulation, Mentalization, and the Development of the Self. New York, Other Press.
20. Gambini, O., Barbieri, V., Scarone, S. (2004): Theory of mind in schizophrenia: First person vs third person perspective. Consciousness and Cognition, 13, 39–46.
21. Genette, G. (1970): Figures I–III. Paris.
22. Genette, G. (1980): Narrative Discourse: An Essay in Method. Ithaca, Cornell University.
23. Gergely, Gy. (2001): The development of understanding of self and agency. In: U. Goshwami (ed.), Handbook of Childhood Cognitive Development. Oxford, Blackwell. Gross, J. J., John, O. P. (1997): Revealing feelings: Facets of emotional expressivity in self-reports, peer ratings, and behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 72, 435–448.
24. Habermas, T. (2006): Who speaks? Who looks? Who feels? Point of view in autobiographical narratives. International Journal of Psychoanalysis, 87, 497–518.
25. Habermas, T., Diel, V. (2010): The emotional impact of loss narratives: Event severity and narrative perspectives. Emotion, 3, 312–23.
26. Jackson, P. L., Brunet, E., Meltzoff, A. N., Decety, J. (2006): Emphaty examined through the neural mechanisms involved in imagining how I feel versus how you feel pain. Neuropsychologia, 44, 752–761.
27. Jones, E. E., Price, P. B. (1998): Interaction structure and change in psychoanalytic psychotherapy. In: Beronstein, R. F., Masling, J. (eds), Empirical Studies of the Therapeutic Hour. American Psychological Association, Washington, D.C., 27–62.
28. Kónya Anikó (2008): Történelem az élettörténetben: ‘56 generációs emlékezete. Megtorlások évszázada. Politikai erőszak a huszadik századi Magyarországon. Nógrád Megyei Levéltár– 1956-os Intézet, Salgótarján–Budapest, 301–312.
29. Kring, A. M., Sloan, D. (2007): The facial expression coding system (FACES): Development, validation, and utility. Psychological Assessment, 19, 210–221.
30. Kring, A. M., Smith, D. A., Neale, J. M. (1994): Individual difference in dispositional expresseveness: Development and validation of the Emotional Expressivity Scale. Journal of Personality and Social Psychology, 66, 934–949.
31. Labov, W., Fanshel, D. (1977): Therapeutic Discourse. Psychotherapy as Conversation. New York, Academic Press.
32. László János (1991): Azonos történet, különböző nézőpontból. Az elbeszélői perspektíva szerepe az irodalmi szövegek feldolgozásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 48 (1), 3–17.
33. László János (2005): A történetek tudománya: bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
34. László, J., Pólya, T. (2002): The role of narrative perspective in cultural-cognitive context. In: C. F. Graumann, W. Kallmeyer (eds), Perspectivity and Perspectivation in Discourse: An introduction. Amsterdam, John Benjamins, 375–387.
35. Luborsky, L. (1977): Measuring a pervasive psychic structure in psychotherapy: The core conflictual relationship theme. In: N. Freedman, S. Grand (eds), Communicative Structures and Psychic Structures. New York, Plenum.
36. McIsaac, H. K., Eich, E. (2002): Vantage point in episodic memory. Psychonomic Bulletin and Review, 9, 146–150.
37. Mergethaler, E. (1996): Emotion-abstraction patterns in verbatim protocols: A new way of describing psychotherapeutic processes. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 64 (6), 1306–1315.
38. Mergenthaler, E. (2002): The therapeutic cycles model (TCM) in psychotherapy research: Theory and measurement. In: P. Fonagy, H. Kächele, R. Kräuse et al., An Open Door Review of Outcome Studies in Psychoanalysis, 2nd Edition. International Psychoanalytical Association, 205–207.
39. Morrow, D. G., Bower, G. H., Greenspan, S. L. (1989): Updating situation models during narrative comprehension. Journal of Memory and Language, 28, 292–312.
40. Morrow, D. G., Greenspan, S. L., Bower, G. H. (1987): Accessibility and situation models in narrative comprehension. Journal of Memory and Language, 26, 165–187.
41. Németh, T. E. (1996): A szóbeli diskurzusok megnyilatkozás példányokra tagolása. Budapest, Akadémia Kiadó.
42. Peräkylä, A., Antaki, C., Vehviläinen, S., Leudar, I. (2008): Conversation Analysis and Psychotherapy. Cambridge University Press.
43. Pólya Tibor (2004): A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. In: Erős F. (szerk.), Az elbeszélés az élmények kulturális és klinikai elemzésében. Magyar Pszichológiai Szemle Könyvtár, Budapest, Akadémia Kiadó, 89–107.
44. Pólya, T., László, J., Forgas, J. P. (2005): Making sense of life stories: The role of narrative perspective in perceiving hidden information about social identity. European Journal of Social Psychology, 35, 785–796.
45. Raes, F., Dirk, H., Decker, A., Eelen, P., Mark, G. W., (2003): Autobiographical memory specificity and affect regulation: An experiemental approach. Emotion, 3 (2), 201–206.
46. Rice, H. D., Rubin, D. C. (2009): I can see it both ways: First and Third person visual perspectives at retrieval. Consciousness and Cognition, 18 (4), 877–890.
47. Robinson, M. D., Clore, G. L. (2002): Belief and feeling: Evidence for an accessibility model of emotional self-report. Psychological Bulletin, 128, 934–960.
48. Sabatinelli, D., Lang, P. J., Bradley, M. M., Flaisch, T. (2006): The neural basis of narrative imagery: Emotion and action. Progress in Brain Research, 156, 93–103.
49. Schiffrin, D. (1981): Tense variation in narrative. Language, 57, 45–62.
50. Sloan, D. M., Kring, A. M. (2007): Measuring changes in emotion during psychotherapy: Conceptual and methodological issues. Clinical Psychology: Science, and Practice, 14, 307–322.
51. Sutin, A. R., Robins, R. W. (2008): When the “I” looks at the “Me”: Autobiographical memory, visual perspective, and the self. Consciousness and Cognition 17, 1386–1397.
52. Tannen, D. (1989): Talking Voices: Repetition, Dialogue, and Imagery in Conversational Discourse. Cambridge, Cambridge University Press.
53. Thomä, H., Kächele, H. (2007): Pszichoanalitikus terápiakutatás. Lélekben Otthon Kiadó.
54. Unoka Zsolt , Berán Eszter (2005): A narratív pozíciók és elkülönítésük szerepe az analitikus intervenciókban. In: Pető K. (szerk.), Életciklusok. Budapest, Animula, 122–133.
55. Unoka Zsolt , Berán Eszter (2006): Figyelemirányítás, mint az analitikus terápia hatótényezője: az analitikus figyelmének hatása a szelf-narratívumok konstrukciós folyamatára. Lélekelemzés, 1, 51–61.
56. Uspenskij, B. (1973): A Poetics of Composition: The Structure of the Artistic Text and Typology of Compositional Form. Berkeley and Los Angeles, University of California Press.
57. Wallerstein, R. S. (2005): Outcome research. In: E. S. Person, A. M. Cooper, G. O. Gabbard (eds), Textbook of Psychoanalysis. Washington D.C., American Psychiatric Publishing Inc.
58. Wallerstein, R. S. (1988): Assessment of structural change in psychoanalytic therapy and research. Journal of the American Psychoanalytic Association, 36, 241–261.
59. Wallerstein, R. S. (1995): Research in psychodynamic therapy. In: H. J. Schwartz, E. Bleiberg, S. H. Weissman, Psychodynamic Concepts in General Psychiatry. Washington, DC, American Psychiatric Press, 431–456.
60. Weiss, J. (1994): The analyst's task: To help the patient to carry out his plan. Contemporary Psychoanalysis, 30, 236–254.
61. Wolfson, N. (1979): The conversational historical present alteration. Language, 55, 168–182.
62. Wolpe, J. (1958): Psychotherapy by Reciprocal Inhibition. Stanford, CA, Stanford University Press.
63. Zubin, D. A., Hewitt, L. E. (1995): The deictic center: A theory of deixis in narrative. In: Dunchan, J. F., Bruder, G. A., Hewitt, L.(eds), Deixis in Narrative: A Cognitive Science Perspective. Hillsdale, NJ: Lawrene Erlbaum Associates, 129–155.