A kognitív nyelvészet egy alapvető elképzelése, hogy az emberi jelentésalkotást két kulcsfontosságú tényező határozza meg: a testesültség és a környezet. Míg a testi tapasztalatok, amelyek az elvont fogalmak értelmezését és kifejezését motiválják, az emberi jelentésalkotás egy közel univerzális szintjét adják, a társadalmi és kulturális környezet specifikus konceptualizációt produkál. Kutatásomban a szégyen érzelemfogalmat vizsgálom, és azt nézem, hogyan értelmezik azt az individualista amerikai és a kollektivista japán társadalmakban. A szégyen érzelmi folyamatot metonimikusan és metaforikusan leíró amerikai angol és japán nyelvi kifejezések elemzése egyrészt alátámasztja a kutatás alapgondolatát, miszerint a két társadalomtípus jellemvonásai, valamint az amerikai és japán kultúra sajátosságai miatt eltérő prototipikus kognitív (vagy népi) modell keretében történhet a szégyen értelmezése. Másrészt illusztrálja a testesültség konceptualizációban betöltött fontos szerepét: az amerikai és a japán szégyenértelmezés hasonlóságai egyértelműen a testi tapasztalatokból fakadnak. A kutatás célja, hogy bemutassa, az emberi jelentésalkotásról csak akkor kaphatunk teljesebb képet, ha annak az univerzális és a kontextusspecifikus aspektusait is figyelembe vesszük.
1. Barsalou, L. W. (1999): Perceptual Symbol Systems. Behavioral and Brain Sciences, 22 (4), 577–660.
2. Carr, M. (1992): Chinese “Face” in Japanese and English (Part 1). The Review of Liberal Arts, 84, 39–77.
3. COCA. Corpus of Contemporary American English. http://www.americancorpus.org/.
4. Corpus Architect. http://ca.sketchengine.co.uk.
5. Ekman, P., Rosenberg, E. (1997): What the Face Reveals. Oxford, Oxford University Press.
6. Feldman, J. (2006): From Molecule to Metaphor. A Neural Theory of Language. Cambridge, The MIT Press.
7. Geertz, C. (1988): Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In: Vári András (vál.), Misszionáriusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 13–61.
8. Gibbs, R. W. (2006): Embodiment and Cognitive Science. Cambridge, Cambridge University Press.
9. Harré, R., Parrott, W. (1996): The Emotion, Social, Cultural, and Biological Dimension. London, Sage Publications.
10. Ho, D. (1974): Face, Social Expectations, and Conflict Avoidance. Readings in Cross-cultural Psychology. Hong Kong, Hong Kong University Press.
11. Hofstede, G. (2004): Epidialogue. In: H. Vinken, J. Soeters, P. Ester (eds), Comparing Cultures: Dimensions of Culture in a Comparative Perspective. Leiden, Brill, 270–278.
12. Kövecses, Zoltán (2000): Metaphor and Emotion. Cambridge, Cambridge University Press.
13. Kövecses, Zoltán (2005): Metaphor in Culture: Universality and Variation. Cambridge, Cambridge University Press.
14. Kövecses, Zoltán (2006): Language, Mind, and Culture: A Practical Introduction. Oxford, Oxford University Press.
15. Kövecses Zoltán , Benczes Réka (2010): Kognitív nyelvészet. Budapest, Akadémiai Kiadó.
16. Lakoff, G. (2008): The neural theory of metaphor. In: R. Gibbs (ed.), The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. Cambridge, Cambridge University Press.
17. Lakoff, G., Kövecses, Z. (1987): The Cognitive Model of Anger Inherent in American English. Cultural Models in Language and Thought. Cambridge, Cambridge University Press.
18. Lewis, H. B. (1971): Shame and Guilt in Neurosis. New York, International University Press.
19. Lewis, M. (1992): Shame: The Exposed Self. New York, The Free Press.
20. Luka, B. J., Nucz, E., Bova, P., Katsman, A. (2010): Do Emotion Words Prime Figurative Meanings? An Investigation of Anger, Fear, Happiness, and Sadness. Conference Papers: Fourth International Conference in Cognitive Science, Tousk, Russia.
21. Lutz, C. (1988): Unnatural Emotions: Everyday Sentiments on a Micronesian Atoll & Their Challenge to Western Theory. Chicago, The University of Chicago Press.
22. Micugi, Sz. (2007): Aikido és a természet harmóniája. Budapest, Szenzár Kiadó.
23. Parkinson, B., Fischer., A., Manstead, A. S. R. (2005): Emotion in Social Relations: Cultural, Group, and Interpersonal Processes. New York, Psychology Press.
24. Pragglejaz Group (2007): MIP: A method for identifying metaphorically used words in discourse. in: Metaphor and Symbol, 22 (1), 1–39.
25. Rosch, E. (1978): Principles of Categorization. Hillsdale, NJ, Erlbaum.
26. Tangorin japán-angol szövegtár. http://tangorin.com/.
27. Wilson, N. L., Gibbs, R. W. Jr. (2007): Real and imagined body movement primes metaphor comprehension. Cognitive Science, 31 (4), 721–731.
28. Yu, N. (2009): From Body to Meaning to Culture. Amsterdam, John Benjamins Publishing Company.