Authors:
Eszter RemeteKognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, MTA TTK, Budapest
Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék, Pszichológiai Intézet, ELTE PPK, Budapest

Search for other papers by Eszter Remete in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Ildikó TóthKognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, MTA TTK, Budapest

Search for other papers by Ildikó Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Judit GervaiKognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, MTA TTK, Budapest
Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék, Pszichológiai Intézet, ELTE PPK, Budapest

Search for other papers by Judit Gervai in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Krisztina LakatosKognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, MTA TTK, Budapest

Search for other papers by Krisztina Lakatos in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunk egy szélesebb spektrumú longitudinális kutatás keretében folyt, melynek része a csecsemőkori érzelemszabályozás vizsgálata. Munkánk során csecsemők (N = 52) érzelemszabályozó kapacitását, megküzdési viselkedését, valamint az anyai viselkedést vizsgáltuk a csecsemő 4 és 9 hónapos korában egy mérsékelten stresszkeltő szituációban.

A Tronick-féle fapofa (still-face) helyzet módosított változatát alkalmaztuk, amelyben 5 egymást követő epizód (normál/fapofa/normál/fapofa/normál) közül kettőben az anya „fapofát vesz fel”, vagyis beszünteti az interakciót, arckifejezése semleges, nem néz és nem reagál a csecsemőre.

A fapofa felvételeket saját szerkesztésű, bővített kódrendszerrel elemeztük. Ez a gyermeki mellett az anyai viselkedés egyes, előzetes elemzés alapján kiválasztott elemeit (tekintet iránya, érzelmi állapot, mozgási aktivitás, vokalizáció, tükrözési viselkedés) is tartalmazta, így a szokásosnál szélesebb körű kérdések vizsgálatára is alkalmas. A viselkedéseket az Observer XT 9.0 viselkedéselemző szoftver segítségével folyamatosan rögzítettük.

Megerősítve korábbi kutatási eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy fapofa helyzetben a csecsemők eltérő viselkedésmintázattal reagáltak az egyes vizsgálati szakaszokra. E reakciók mintázata a két életkorban hasonlóan alakult, lehetővé téve az érzelemszabályozó kapacitás vizsgálatát. A három interakciós szakaszban az anyai affektív viselkedés együttjárást mutatott a gyermek érzelmi válaszaival.

Kódrendszerünkkel azonosíthattuk az érzelemszabályozás korai formáit, valamint a csecsemő és anyai viselkedés összefüggését. Az egyes epizódok között megfigyelt gyermeki viselkedések stabilitása erős, vonásszerű jellemzőkre is ráirányították figyelmünket.

  • 1. Adamson, L. B., Frick, J. E. (2003): The Still Face: A History of a Shared Experimental Paradigm. Infancy, 4 (4), 451473.

  • 2. Bertin, E., Striano, T. (2006): The still-face response in newborn, 1.5-, and 3-month-old infants. Infant Behavior & Development, 29(2), 294297.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Braungart-Rieker, J., Garwood, M. M., Powers, B. P., Notaro, P. C. (1998): Infant affect and affect regulation during the still-face paradigm with mothers and fathers: The role of infant characteristics and parental sensitivity. Developmental Psychology, 34 (6), 14281437.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Calkins, S. D. (2002): Does aversive behavior during toddlerhood matter? The effects of difficult temperament on maternal perceptions and behavior. Infant Mental Health Journal, 23, 381402.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Cassidy, J. (1994): Emotion regulation: Influences of attachment relationships. Monographs for the Society for Research in Child Development, 59, 228249.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Cleveland, A., Kobiella, A., Striani, T. (2005): Intention or expression: Four-month-olds’ reactions to a sudden still-face. Infant Behavior and Development, 29 (3), 299307.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Cohn, J. F., Tronick, E. Z. (1983): Three-month-old infants’ reaction to simulated maternal depression. Child Development, 54 (1), 185193.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Cossette, L., Pomerlau, A., Malcuit, G., Kaczorowski, J. (1996): Emotional expressions of female and male infants in a social and a nonsocial context. Sex Roles, 35 (11–12), 693709.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Crockenberg, S. C., Leerkes, E. M. (2000): Infant social and emotional development in family context. In: C. H. Zeanah Jr. (ed.), Handbook of Infant Mental Health, 2nd ed., New York, The Guilford Press, 6090.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Forman, D. R., O'Hara, M. W., Stuart, S., Gorman, L. L., Larsen, K. E., Coy, K. C. (2007): Effective treatment for postpartum depression is not sufficient to improve the developing mother-child relationship. Development and Psychopathology, 19 (2), 585602.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Fuertes, M., Lopes dos Santos, L., Beeghly, M, Tronick, E. Z. (2006): More than maternal sensitivity shapes attachment – Infant coping and temperament. Resilience in Children, 1094, 292296.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Gusella, J. L., Muir, D., Tronick, E. Z. (1988): The effect of manipulating maternal behavior during an interaction in 3-and 6-month-olds’ affect and attention. Child Development, 59 (4), 11111124.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Haley, D. W., Handmaker, N. S., Lowe, J. (2006): Infant stress reactivity and prenatal alcohol exposure. Alcoholism – Clinical and Experimental Research, 30 (12), 20552064.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Haley, D. W., Stansbury, K. (2003): Infant stress and parent responsiveness: regulation of psychology during still-face and reunion. Child Development, 74 (5), 15341546.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Ham, J., Tronick, E. (2006): Infant resilience to the stress of the still-face: infant and maternal psychophysiology are related. Annals of the New York Academic Sciences, 1094, 297302.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Melinder, A., Forbes, D., Tronick, E., Fikke, L., Gredebäck, G. (2010): The development of the still-face effect: Mothers do matter. Infant Behavior and Development, 33 (4), 472481.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Mesman, J., van IJzendoorn, M. H., Bakermans-Kranenburg, M. J. (2009): The many faces of the Still-Face Paradigm: A review and meta-analysis. Developmental Review, 29 (2), 120162.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Moore, G. A., Cohn, J. F., Campbell, S. B. (2001): Infant affective response to mother's still-face at 6 months differentially predict externalizing and internalizing behaviors at 18 months. Developmental Psychology, 37 (5), 706714.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Moore, G. A., Calkins, S. D. (2004): Infants’ vagal regulation in the still-face paradigm is related to dyadic coordination of mother-infant interaction. Developmental Psychology, 40 (6), 10681080.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Muir, D., Lee, K. (2003): The still-face effect: Methodological issues and new applications. Infancy, 4 (4), 483491.

  • 21. Muir, D. W. (2002): Adult communications with infants through touch: The forgotten sense. Human Development, 45, 9599.

  • 22. Murray, L., Trevarthen, C. (1985): Emotional regulation of interactions between two-month-olds and their mothers. In: T. M. Field, N. A. Fox (eds.), Social Perception in Infants. Norwood, NJ: Ablex.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Noldus (2010): The Observer® XT Reference Manual, Version 9.0. Noldus Information Technology b. v., Wageningen. The Netherlands.

  • 24. Remete Eszter (2009): Érzelemkifejezések elemzése anya–csecsemő interakcióban, “fapofa” helyzetben. ELTE PPK, Szakdolgozat.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Rothbart, M. K., Derryberry, D. (1981): Development of individual differences in temperament. In: M. E. Lamb, A. L. Brown (eds.), Advances in Developmental Psychology, Vol. 1, 3786, Hillsdale, NJ: Erlbaum.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Striano, T., Liszkowski, U. (2005): Sensitivity to the context of facial expression in the still face at 3-, 6-, and 9-months of age. Infant Behavior & Development, 28 (1), 1019.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 27. Tarabulsy, G. M., Provost, M. A., Deslandes, J., St-Laurent, D., Moss, E., Lemelin, J. P. (2003): Individual differences in infant still-face response at 6 months. Infant Behavior & Development, 26 (3), 421438.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 28. Toda, S., Fogel, A. (1993): Infant response to the still-face situation at 3 and 6 months. Developmental Psychology, 29 (3), 532538.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 29. Tronick, E. Z. (2003): Things still to be done on the still-face effect. Infancy, 4 (4), 475482.

  • 30. Tronick, E. Z., Als, H., Adamson, L.., Wise, S., Brazelton, T. B. (1978): Infant's response to entrapment between contradictory messages in face-to-face interaction. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 17, 113.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 31. Weinberg, M. K., Tronick E. Z. (1994): Beyond the face: An empirical study of infant affective configurations of facial, vocal, gestural, and regulatory behaviors. Child Development, 65 (5), 15031511.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 32. Weinberg, M. K., Tronick, E. Z. (1996): Infant affective reactions to the resumption of maternal interaction after the still-face. Child Development, 67 (3), 905914.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 33. Yato, Y., Kawai, M., Negayama, K., Sogon, S., Tomiwa, K., Yamamoto, H. (2008): Infant responses to maternal still-face at 4 and 9 months. Infant Behavior Development, 30 (4), 570577.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
  • Top

Pszichológia
Language Hungarian
Year of
Foundation
1981
Publication
Programme
ceased
Founder Természettudományi Kutatóközpont -- Research Centre for Natural Sciences
Founder's
Address
H-1117 Budapest, Hungary Magyar Tudósok Körútja 2.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0230-0508 (Print)
ISSN 2060-2782 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2022 5 0 0
Apr 2022 6 1 1
May 2022 0 1 1
Jun 2022 2 1 1
Jul 2022 1 0 0
Aug 2022 0 0 0
Sep 2022 0 0 0