Pszichológia
Volume/Issue:
Volume 32: Issue 2
Csalás és versengés a felsőoktatásban
Authors: Gábor Orosz 1 , 2 , 3 , Miriam Ivett Jánvári 1 , 4 , and János Salamon 5
View More View Less
  • 1 Pszichológiai Intézet, SZTE BTK, Szeged
  • 2 Szocializáció és a Társadalmi Folyamatok Pszichológiája Program, ELTE PPK, Budapest
  • 3 Laboratoire de Psychologie Appliquée, Université de Reims, Reims
  • 4 Pszichológiai Intézeti Tanszék, Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar, Nyíregyháza
  • 5 Ergonómia és Pszichológia Tanszék Munka- és Szervezetpszichológia MA, BME GTK, Budapest
DOI:
https://doi.org/10.1556/pszicho.32.2012.2.5
Page Count:
153–171
Publication Date:
01 Jun 2012
Online Publication Date:
01 Jun 2012
Article Category:
Research Article
Restricted access

Absztrakt

Az iskolai csalás szakirodalma a versengést egy olyan jelenségként tárgyalja, amely egyértelműen pozitív kapcsolatban áll a diákok tisztességtelen viselkedésével. A korábbi felfogással (Anderman és Murdock, 2007) részben szembehelyezkedve kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy differenciálni lehessen a versengésnek az iskolai csalásban játszott szerepét. Ennek érdekében külön megvizsgáltuk az önfejlesztő- és hiperversengéssel kapcsolatos attitűdök (Ryckman és mtsai, 1990, 1996) önbevalláson alapuló iskolai csalás gyakoriságára kifejtett hatását. Az egyetemista és főiskolás (N = 230, F = 84; kor (M) = 21,5 év, SD = 2,44) mintán kapott eredmények azt mutatják, hogy az önfejlesztő versengés dimenziója nem áll összefüggésben a csalással, viszont a hiperversengés skálán elért pontszám gyenge pozitív összefüggést mutat az iskolai csalás gyakoriságával. Azonban tekintetbe véve egyéb változókat, mint például a csalás iránti attitűdök, a hiperversengésnek kis hatása van az iskolai tisztességtelen viselkedés gyakoriságára. Az eredmények alapján az iskolai csalás vizsgálata során érdemes a versengéssel kapcsolatos egyéni tényezőket differenciálni, és szemben a korábbi eredményekkel – legalábbis a magyar felsőoktatás kontextusában – nem érdemes ezeknek a faktoroknak a szerepét felnagyítani.

  • 1. Anderman, E. M., Midgley, C. (2004): Changes in self-reported academic cheating across the transition from middle school to high school. Contemporary Educational Psychology, 29, 499–517.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 2. Anderman, E. M., Murdock, T. (2007): Psychology of Academic Cheating. San Diego, Elsevier.

  • 3. Anderman, E. M., Griesinger, T., Westerfield, G. (1998): Motivation and cheating during early adolescence. Journal of Educational Psychology, 90, 84–93.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. Baty, P. (2000): Copycats roam in an era of the new. Times Higher Education Supplement, 14, July, p. 4.

  • 5. Brickman, W. W. (1961): Ethics, examinations, and education. School and Society, 89, 412–415.

  • 6. Brimble, M., Stevenson-Clarke, P. (2005): Perceptions of the prevalence and seriousness of academic dishonesty in Australian universities. Australian Educational Researcher, 32 (3), 19–44.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Carnevale, P. J., Probst, T. M. (1997): Good news about competitive people. In: W. R. Shardish, S. Fuller (eds.), The Social Psychology of Science. New York, The Guilford Press, 124–161.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 8. Carpenter, D. D., Harding, T. S., Finelli, C. J. (2006): The implications of academic dishonesty in undergraduate engineering on professional ethical behavior. Peer-reviewed proceedings of the 2006 World Environmental and Water Resources Congress. Omaha, NB.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 9. Charlesworth, W. R. (1996): Co-operation and competition: Contributions to an evolutionary and developmental model. International Journal of Behavioral Development, 19 (1), 25–39.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 10. Cizek, G. J. (2003): Detecting and Preventing Classroom Cheating: Promoting Integrity in Assessment. Thousand Oaks CA, Corwin Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 11. Csanádi Andás , Harsányi Sz. Gergő, Szabó Éva (2009): Lezárási Igény Kérdőív: A Need for Closure Scale magyar verziójának tesztelése egyetemista mintán. Alkalmazott Pszichológia, 11 (1–2), 55–81.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 12. F. Lassú Zsuzsa (2004): Barátok és barátnők – együtt és egymás ellen. Budapest, Akadémiai Kiadó.

  • 13. Fülöp Márta (1995): A versengésre vonatkozó tudományos nézetek III. A versengés a szociálpszichológiai elméletek tükrében. Pszichológia, 4, 435–474.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 14. Fülöp, M. (1999): Students’ perception of the role of competition in their respective countries: Hungary, Japan, USA. In: A. Ross (ed.), Young Citizens in Europe. London, University of North London, 195–219.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 15. Fülöp, M. (2001): Teachers’ perception of the role of competition in their respective countries: Hungary, Japan and USA. Children's Social and Economic Understanding, 4 (3), 142–159.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 16. Fülöp Márta (2002): A versengés kulturális tükörben. In: Halász L., Marton M., Czigler I. (szerk.), Az általánostól a különösig. Budapest, Books-in-Print, 337–356.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. Fülöp, M. (2004): Competition as a culturally constructed concept. In: C. Baillie, E. Dunn, Y. Zheng (eds.), Travelling Facts. The Social Construction, Distribution, and Accumulation of Knowledge. Frankfurt/New York, Campus Verlag, 124–148.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 18. Fülöp Márta (2006): Egyéni és csoportos versengés a szervezetekben. In: Mészáros Aranka (szerk.), A munkahely szociálpszichológiai jelentésvilága. Miskolc, Z-Press Kiadó, 194-232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 19. Fülöp Márta (2008a): Paradigmaváltás a versengéskutatásban. Pszichológia, 28(2), 113–140.

  • 20. Fülöp, M. (2008b): Happy and unhappy competitors: what makes the difference? 4th European Congress of Positive Psychology, 11, Croatia, Opatija.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 21. Fülöp Márta (2009): Az együttműködő versengő állampolgár nevelése: osztálytermi megfigyelések. Iskolakultúra, 3–4, 41–59.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 22. Fülöp, M., Berkics, M. (2003): Socialisation for coping with competition, winning and losing in two societies: Hungary and the UK. In: A. Ross (ed.), A Europe of Many Cultures. London, CICE Publication, 263–273.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 23. Fülöp Márta , Berkics Mihály (2007): A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés mintázatai serdülőkorban. Pszichológia, 3, 194–220.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 24. Graves, S. M. (2008): Student cheating habits: A predictor of workplace deviance. Journal of Diversity Management, 3 (1), 15–22.

  • 25. Hawley, P. H. (2011): The role of competition and cooperation in shaping personality: An evolutionary perspective on social dominance, machiavellianism, and children's social development. In: D. M. Buss, P. H. Hawley (eds.), The Dvolution of Personality and Individual Differences. New York, Oxford University Press, 61–85.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 26. Hetherington, E. M., Feldman, S. E. (1964): College cheating as a function of subject and situational variables. Journal of Educational Psychology, 55 (4), 212–218.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 27. Kruglanski, A. W., Webster, D. M., Klem, A. (1993): Motivated resistance and opennes to persuasion in the presence or absence of prior information. Journal of Personality and Social Psychology, 65 (5), 861–876.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 28. Kulik, B. W., O'Fallon, M. J., Salimath, M. S. (2008): Do competitive environments lead to the rise and spread of unethical behavior? Parallels from enron. Journal of Business Ethics, 59, 375–413.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 29. Lawson, R. (2004): Is classroom cheating related to business students propensity to cheat in the “real world”? Journal of Business Ethics 49(2), 189–199.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 30. Lim, V. K. G., See, S. K. B. (2001): Attitudes toward, and intentions to report, academic cheating among students in Singapore. Ethics and Behavior, 11 (3), 261–274.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 31. McCabe, D. L., Treviño, L. K. (1997): Individual and contextual influences on academic dishonesty: A multicampus investigation. Research in Higher Education, 38, 379–396.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 32. McCabe, D. L., Treviño, L. K., Butterfield K.D. (2001): Cheating in Academic Institutions: A Decade of Research. Ethics and Behavios, 11 (3), 219–232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 33. Newstead, S. E., Franklyn-Stokes, A., Armstead, P. (1996): Individual differences in student cheating. Journal of Educational Psychology, 88, 229–241.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 34. Nonis, S., Swift, C. O. (2001): An examination of the relationship between academic dishonesty and workplace dishonesty: A multicampus investigation. Journal of Education for Business, 77 (2), 69–77.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 35. Orosz Gábor (2008): Magyar és francia egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Pszichológia, 28 (2), 165–194.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 36. Orosz Gábor (2009): Csalás a felsőoktatásban. Francia és magyar közgazdász hallgatók összehasonlító vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(1), 253–284.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 37. Orosz, G. (2010): Social Representation of Competition, Fraud and Academic Cheating of French and Hungarian Citizens (Unpublised doctoral dissertation). Reims, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Université de Reims Champagne Ardenne.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 38. Paulhus, D. L. (1984): Two-component models of socially desirable responding. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 598–609.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 39. Ryckman, M. R., Kaczor, L. M., Gold, J. A. (1996): Construction of a personal development competitive attitude scale. Journal of Personality Assessment, 66 (2), 374–385.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 40. Ryckman, M. R., Hammer, M., Kaczor, L. M., Gold, J. A. (1990): Construction of a hypercompetitive attitude scale. Journal of Personality Assessment, 55 (3–4), 630–639.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 41. Schwieren, C., Weichselbaumer, D. (2010): Does competition enhance performance or cheating? A laboratory experiment. Journal of Economic Psychology, 31(3), 241–253.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 42. Sims, R. L. (1993): The relationship between academic dishonesty and unethical business practices. Journal of Education for Business, 68 (4), 207–211.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 43. Smith, C. P., Ryan, E. R., Diggins, D. R. (1972): Moral decision making: Cheating on examinations. Journal of Personality, 40, 640–660.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 44. Tauer, J. M., Harackiewicz, J. M. (2004): The effects of cooperation and competition on intrinsic motivation and performance. Journal of Personality and Social Psychology, 86, 849–861.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 45. Taylor, L., Pogrebin, M., Dodge, M. (2002): Advanced placement-advanced pressures: Academic dishonesty among elite high school students. Educational Studies, 33, 403–421.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 46. Tjosvold, D., Johnson, D. W., Johnson, R., Sun, H. (2006): Competitive motives and strategies in organizations: Understanding constructive interpersonal competition. Group Dynamics: Theory, Research, & Practice, 10, 87–99.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 47. Whitley, B. E. (1998): Factors associated with cheating among college students: A Review. Research in Higher Education, 39 (3), 235–274.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 48. Whitley, B. E. Jr., Nelson, A. B., Jones, C. J. (1999): Gender differences in cheating attitudes and classroom cheating behavior: A meta-analysis. Sex Roles, 41, 657–680.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
Cover Pszichológia
Pszichológia
Print ISSN:
0230-0508
Online ISSN:
2060-2782
Keywords:
iskolai csalás; hiperversengés; önfejlesztő versengés; academic cheating; hypercompetition; personal-developmental competition; individual differences

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 8 0 0
Sep 2020 4 0 1
Oct 2020 8 0 0
Nov 2020 4 15 8
Dec 2020 9 0 0
Jan 2021 4 0 0
Feb 2021 0 0 0