Az Ekman és Friesen (1976, 1978) által összeállított alapérzelmeket kifejező képgyűjtemény méltán az arcfelismeréssel foglalkozó kutatások egyik legközkedveltebb ingeranyaga.
Tanulmányunkban a fent említett képgyűjteményből összeállított standard módszerrel, az Ekman 60 Arc Teszttel végzett hazai kutatási eredményeinkről számolunk be, melynek empirikus hátterét 208 fős (151 nő és 57 férfi) normatív minta alkotja. Kisebb almintákon az érzelmi arcfelismerésre kidolgozott módszer mellett a Big Five Inventory-t, a Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőívet, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a Torontó Alexitímia Skálát, az Érzelmi jelek csoportosítása és a Szempár-tesztet is felvettük.
Az Ekman 60 Arc Teszt skáláinak belső konzisztencia mutatói és teszt-reteszt megbízhatósága összességében jónak mondható, amely eredmények a mérőeszköz reliabilitását támasztják alá. Az Ekman 60 Arc Teszt más önjellemző módszerekkel történő összevetése a módszer érvényességét dicséri, és a képességalapú mérés hasznosságát mutatja.
1. Assogna, F., Pontieri, F. E., Caltagirone, C., Spalletta, G. (2008): The recognition of facial emotion expressions in Parkinson's disease. European Europsychopharmacology, 18 (11), 835–848.
2. Bagby, R. M., Parker, J. D. A., Taylor, G. J. (1994a): The twenty-item Toronto Alexithymia Scale I. Item selection and cross-validation of the factor structure. Journal of Psychosomatic Research, 38, 23–32.
3. Bagby, R. M., Taylor, G. J., Parker, J. D. A. (1994b): The twenty-item Toronto Alexithymia Scale II. Convergent, discriminant, and concurrent validity. Journal of Psychosomatic Research, 38, 33–40.
4. Bar-On, R. (1997): Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i). Technical manual. Toronto, Canada, Multi-Health Systems.
5. Bar-On, R. (2006): The Bar-On model of emotional-social intelligence (ESI). Psicothema, 18, 13–25.
6. Baron-Cohen, S., Jolliffe, T., Mortimore, C., Robertson, M. (1997): Another advanced test of theory of mind: evidence from very high functioning adults with autism or Asperger Syndrome. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38, 813–822.
7. Baron-Cohen, S., Wheelwright, S., Hill, J. (2001): The “reading the mind in the eyes” test, revised version: A study with normal adults, and adults with Asperger Syndrome or high-functioning autism. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 42, 241–252.
8. Beaupreé, M. G., Hess, U. (2005): Cross-cultural emotion recognition among Canadian ethnic groups. Journal of Cross-Cultural Psychology, 36, 355–370.
9. Beck, A. T., Steer, R. A., Brown, G. K. (1996): Manual for the Beck Depression Inventory-II. San Antonio, TX: Psychological Corporation.
10. Begya Orsolya , Varga József (2008): Irritábilis bélszindróma: nehezen emészthető életesemények. Tudományos Diákköri Konferencia, Pécs, 2008. április 3–5. Absztrakt kötet 66. oldal.
11. Biehl, M., Matsumoto, D., Ekman, P., Hearn, V., Heider, K., Kudoh, T., Ton, V. (1997): Matsumoto and Ekman´s Japanese and Caucasian Facial Expressions of Emotion (JACFEE): Reliability Data and Cross-National Differences. Journal of Nonverbal Behavior, 21, (1), 3–21.
12. Caruso, D. R., Mayer, J. D., Salovey, P. (2002): Relation of an ability measure of emotional intelligence to personality. Journal of Personality Assessment, 79 (2), 306–320.
13. Chen, P. Y., Dai, T., Spector, P. E., Jex, S. M. (1997): Relation between negative affectivity and positive affectivity: Effects of judged desirability of scale items and respondents’ social desirability. Journal of Personality Assessment, 69, 183–198.
14. Cohen, J. (1988): Statistical Power Analysis for the Behavioral Sciences (2nd ed.), Lawrence Erlbaum Associates.
15. Cserjési Renáta , Luminet Olivier, Lénárd László (2007): A Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) magyar változata: megbízhatósága és faktorvalidítása egyetemista mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 62 (3), 301–314.
16. Dawda, D., Hart, S. D. (2000): Assessing emotional intelligence: Reliability and validity of the Bar-On Emotional Quotient Inventory (1997; 2000) in university students. Personality and Individual Differences, 28, 797–812.
17. De Haan, M., Nelson, C. A. (1998): Discrimination and categorization of facial expressions of emotion during infancy. In: S. Slater (ed.), Perceptual Development. Hove, UK, Psychology Press, 287–309.
18. Diefendorff, J. M., Croyle, M. H., Gosserand, R. H. (2005): The dimensionality and antecedents of emotional labor strategies. Journal of Vocational Behaviour, 66, 339–357.
19. Ebner, N. C., Riediger, M., Lindenberger, U. (2010): FACES – A database of facial expressions in young, middle-aged, and older women and men. Development and validation. Behavior Research Methods, 42, 351–362.
20. Eisenbeck N . (2009): Az óvszerhasználat vizsgálata fiatal felnőttek körében a személyiségpszichológia tükrében. Szakdolgozat. ELTE PPK, Személyiség-és Egészségpszichológiai Tanszék.
21. Eisinger Andrea , Magi Anna (2011). Bűnelkövető fiatalkorúak érzelem-felismerése és impulzivitása. XX. Országos Pszichológiai Nagygyűlés, Budapest. Előadás. 2011. május 25–27.
22. Ekman, P. (1972): Universals and cultural differences in facial expressions of emotion. In: J. Cole (ed.), Nebraska Symposium on Motivation. 1971, (Vol. 19), Lincoln, NE, University of Nebraska Press, 207–283.
23. Ekman, P. (1980): The Face of Man: Expressions of Universal Emotions in a New Guinea Village. New York, Garland STPM Press.
24. Ekman, P. (1999): Basic Emotions. In: T. Dalgleish, M. Power (eds), Handbook of Cognition and Emotion. Sussex, U.K., John Wiley & Sons, Ltd.
25. Ekman, P. (2002): Origin of photographs in FEEST. In: A. Young, D. Perrett, A. Calder, R. Sprengelmeyer, P. Ekman: Facial Expression of Emotion – Stimuli and Tests (FEEST) Psychology manual v1.0. Thames Valley Company, Bury St Edmunds, England. Section 6, 1–8.
26. Ekman, P., Friesen, W. V. (1976): Pictures of Facial Affect. Palo Alto, CA, Consulting Psychologists Press.
27. Ekman, P., Friesen, W. V. (1978): Facial Action Coding System: Investigator's Guide. Palo Alto, CA, Consulting Psychologists Press.
28. Ekman, P., Friesen, W. V., Hager, J. C. (2002): The Facial Action Coding System. 2nd edition. Salt Lake City – London, Research Nexus eBook – Weidenfeld & Nicolson. Elfenbein, H. A., Ambady, N. (2002a): Is there an in-group advantage in emotion? Psychological Bulletin, 128, 243–249.
29. Elfenbein, H. A., Ambady, N. (2002b): On the universality and cultural specificity of emotion recognition: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 128, 203–235.
30. Farronia, T., Menonb, E., Rigatob, S., Johnsonc, M. H. (2007): The perception of facial expressions in newborns. European Journal of Developmental Psychology, 4 (1), 2–13.
31. Field, T., Woodson, R., Greenberg, R., Cohen, D. (1982): Discrimination and imitation of facial expression by neonates. Science, 218, 179–181.
32. Fredrickson, B. L. (2003): The value of positive emotions: The emerging science of positive psychology is coming to understand why it's good to feel good. American Scientist, 91, 330–336.
33. Froming, K. B., Levy, C. M., Shaffer, S. G., Ekman, P. (2000): Comprehensive Affect Testing System (CATS), © 2000. http://www.psychologysoftware.com/testing_instruments.htm.
34. Gerits, L., Derksen, J. J. L., Verbruggen, A. B., Katzko, M. (2005): Emotional intelligence profiles of nurses caring for people with severe behaviour problems. Personality & Individual Differences, 38 (1), 33–43.
35. Guilford, J. P., O'Sullivan, M. (1976): Four Factor Tests of Social Intelligence. (Behavioral Cognition) Manual of Instructions and Interpretations. Orange, CA, Sheridan Psychological Services, Inc.
36. Gur, R. C., Erwin, R. J., Gur, R. E., Zwil, A. S., Heimberg, C., Kraemer, H. C. (1992): Facial emotion discrimination: II. Behavioral findings in depression. Psychiatry Research, 42 (3), 241–251.
37. Gyepesi Áron (2009): Pszichopátiás személyiségvonások összefüggései az érzelemfelismeréssel, kockázatvállalással és a szociális kooperációval. Szakdolgozat. ELTE PPK.
38. Hale, W. W. (1998): Judgment of facial expressions and depression persistence. Psychiatry Research, 80 (3), 265–274.
39. Izard, C. E. (1971): The Face of Emotion. New York, Appleton-Century-Crofts.
40. Janovics Ferenc (2008): Mutasd az avatarod, megmondom ki vagy: a kasztok iránti preferencia és személyiségjegyek kapcsolatának vizsgálata MMORPG játékosok körében. Személyiség-pszichológiai Műhelymunka. ELTE PPK, Személyiség-és Egészségpszichológiai Tanszék.
41. John, O. P., Donahue, E. M., Kentle, R. L. (1991): The “Big Five” Inventory –Versions 4a and 54. Berkeley: University of California, Berkeley, Institute of Personality and Social Research.
42. John, O. P., Srivastava, S. (1999): The Big-five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical perspectives. In: L. A. Pervin, O. P. John (eds), Handbook of Personality: Theory and Research, 2, New York, Guilford Press, 102–138.
43. Joiner, T. E., Pettit, J. W., Perez, M., Burns, A. B., Gencoz, T., Gencoz, F. (2001): Can positive emotion influence problem-solving attitudes among suicidal adults? Professional Psychology: Research and Practice, 32, 507–512.
44. Józsa Levente (2010): Az Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív (FFMQ) adaptálása magyar mintán. Szakdolgozat. ELTE PPK, Személyiség-és Egészségpszichológiai Tanszék.
45. Kohler, C. G., Turner, T. H., Bilker, W. B., Brensinger, C. M., Siegel, S. J., Kanes, S. J., Gur, R. E., Gur, R. C. (2003): Facial emotion recognition in schizophrenia: Intensity effects and error pattern. American Journal of Psychiatry, 160, 1768–1774.
46. Kohler, C. G., Walker, J. B., Martin, E. A., Healey, K. M., Moberg, P. J. (2010): Facial emotion perception in schizophrenia: A meta-analytic review. Schizophrenia Bulletin, 36 (5), 1009–1019.
47. Kooiman, C. G., Spinhovena, P., Trijsburgc, R. W. (2002): The assessment of alexithymia: A critical review of the literature and a psychometric study of the Toronto Alexithymia Scale-20. Journal of Psychosomatic Research, 53, 1083–1090.
48. Kopp Mária , Fóris Nóra (1995): A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Budapest, Végeken Kiadó.
49. Kopp Mária , Skrabski Árpád, Czakó László (1990): Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken, 1 (2), 4–24.
50. Kosson, D. S., Suchy, Y., Mayer, A. R., Libby, J. (2002): Facial affect recognition in criminal psychopaths. Emotion, 2, 398–411.
51. Kökönyei Gyöngyi (2008): Érzelemszabályozás krónikus fájdalomban. Doktori disszertáció. Budapest, ELTE PPK.
52. Kun Bernadette , Balázs Hedvig, Demetrovics Zsolt (2007): Szerhasználat és érzelmi intelligencia összefüggései elterelésben résztvevő és egyetemista kontroll csoport esetén. Az előadás elhangzott a Magyar Addiktológiai Társaság VI. Országos kongresszusán. Siófok, 2007. november 22–24. Programfüzet, 12. oldal.
53. Lang, P. J., Bradley, M. M., Cuthbert, B. N. (1995): International Affective Picture System (IAPS): Technical manual and affective ratings. Gainesville: University of Florida, Center for Research in Psychophysiology.
54. Lang, P. J., Bradley, M. M., Cuthbert, B. N. (2005): International Affective Picture System (IAPS): Affective Ratings of Pictures and Instruction Manual. Technical Report A-6. Gainesville, FL, University of Florida.
55. Leppanen, J. M., Milders, M., Bell, J. S., Terriere, E., Hietanen, J. K. (2004): Depression biases the recognition of emotionally neutral faces. Psychiatry Research, 128 (2), 123–133.
56. Linden, W., Wen, F., Paulhus, D. L. (1995): Measuring alexithymia: reliability, validity, and prevalence. In: J. Butcher, C. Spielberger (eds), Advances in Personality Assessment. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum Associates.
57. Lyons, M. J., Budynek, J., Akamatsu, S. (1999): Automatic classification of single facial images. IEEE Transactions on Pattern Analysis and Machine Intelligence, 21 (12), 1357–1362.
58. Magi, Anna (2011): Assessing psychopathy in an incarcerated sample. Thesis, ELTE PPK.
59. Mayer, J. D., Gaschake, Y. N., Braverman, D. L., Evans, T. W. (1992): Mood. congruent judgment is a general effect. Journal of Personality and Social Psychology, 63 (1), 119–132.
60. Mayer, J. D., Caruso, D. R., Salovey, P. (2000): Emotional intelligence meets traditional standards for an intelligence. Intelligence, 27 (4), 267–298.
61. Matsumoto, D., Ekman, P. (1988): Japanese and Caucasian facial expressions of emotion (JACFEE) and neutral faces (JACNeuf) [Slides & Brochure]. San Francisco, San Francisco State University.
62. Mehrabian, A. (1998): Comparison of the PAD and PANAS as models for describing emotions and for differentiating anxiety from depression. Journal of Psychopathology and Behavioural Assessment, 19, 331–357.
63. Mirk Zsófia (2011): A szülői bánásmód és az érzelmi intelligencia összefüggései iskolás gyermekeknél. Szakdolgozat. ELTE PPK.
64. Montagne, B., Kessels, R. P., Kammers, M. P., Kingma, E., de Haan, E. H., Roos, R. A., Middelkoop, H. A. (2006): Perception of emotional facial expressions at different intensities in early-symptomatic Huntington's disease. Eurpean Neurology, 55 (3), 151–154.
65. Nagy Henriett (2010): A képességalapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikus elemzése. Bölcsészdoktori disszertáció. Személyiség-és Egészségpszichológiai Program.
66. Nowicki, S. Jr., Carton, J. (1993): The measurement of emotional intensity from facial expressions: The DANVA FACES 2. Journal of Social Psychology, 133, 749–750.
67. Nowicki, S., Duke, M. P. (2000): Nonverbal receptivity: The Diagnostic Analysis of Nonverbal Accuracy (DANVA). In: J. A. Hall, F. Bernieri (eds), Interpersonal Sensitivity: Theory and Measurement. Mahawah, NJ, Erlbaum.
68. Nowicki, S. Jr., Glanville, D., Demertzis, L. (1998): A test of the recognition of emotion in the facial expressions of African-American adults. Journal of Black Psychology, 24, 333–345.
69. Parr, L. A., Hopkins, W. D., de Waal, F. B. M. (1998): The perception of facial expressions in chimpanzees (Pan troglodytes). Evolution of Communication, 2, 1–23.
70. Persad, S. M., Polivy, J. (1993): Differences between depressed and nondepressed individuals in the recognition of and response to facial emotional cues. Journal of Abnormal Psychology, 102, 358–368.
71. Prkachin, G. C., Casey, C., Prkachin, K. M. (2009): Alexithymia and perception of facial expressions of emotion. Personality and Individual Differences, 46, 412–417.
72. Roy, S., Roy, C., Éthier-Majcher, C., Fortin, I., Belin, P., Gosselin, F. (2007): A dynamic facial expression database. Journal of Vision, 7 (9), 947.
73. Rózsa Sándor , Kő Natasa (2007): A mindennapos testi problémák tünetpercepciós modellje. In: Demetrovics Zsolt, Kökönyei Gyöngyi, Oláh Attila (szerk.), Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Budapest, Trefort Kiadó, 111–133.
74. Rózsa Sándor , Paksi Borbála, Kun Bernadette, Vargáné Csobor Lujza, Demetrovics Zsolt (2007): Érzelmi intelligencia és pszichoaktív szerhasználat zalaegerszegi középiskolások reprezentatív mintájában. Az előadás elhangzott a Magyar Addiktológiai Társaság VI. Országos kongresszusán. Siófok, 2007. november 22–24. Programfüzet, 12. oldal.
75. Rózsa Sándor , Szádóczky Erika, Füredi János (2001): A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16 (4), 379–397.
76. Russell, J. A. (1979): Affective space is bipolar. Journal of Personality and Social Psychology, 37, 345–356.
77. Surguladze, S., Brammer, M. J., Keedwell, P., Giampietro, V., Young, A. W., Travis, M. J., Williams, S. C. R., Phillips, M. L. (2005): A differential pattern of neural response toward sad versus happy facial expressions in major depressive disorder. Biological Psychiatry, 57 (3), 201–209.
78. Tottenham, N., Borscheid, A., Ellertsen, K., Marcus, D. J., Nelson, C. A. (2002): Categorization of facial expressions in children and adults: Establishing a larger stimulus set. Journal of Cognitive Neuroscience, 14, S74.
79. Tottenham, N., Tanaka, J., Leon, A. C., McCarry, T., Nurse, M., Hare, T. A., Marcus, D. J., Westerlund, A., Casey, B. J., Nelson, C. A. (2009): The NimStim set of facial expressions: judgments from untrained research participants. Psychiatry Research, 168 (3), 242–249.
80. Unoka, Zsolt, Fogd, Dóra, Füzy, Melinda, Csukly, Gábor (2011): Misreading the facial signs: Specific impairments and error patterns in recognition of facial emotions with negative valence in borderline personality disorder. Psychiatry Research, 189 (3), 419–425.
81. Van Rooy, D. L., Viswesvaran, C. (2004): Emotional intelligence: A metaanalytic investigation of predictive validity and nomological net. Journal of Vocational Behavior, 65, 71–95.
82. Wallhoff, F. (2006): Facial Expressions and Emotion Database. www.mmk.ei.tum.de/~waf/fgnet/feedtum.html. Technische Universität München.
83. Watson, D., Clark, L. A., Tellegen, A. (1988): Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS Scales. Journal of Personality and Social Psychology, 47, 1063–1070.
84. Woodworth, R. S., Schlosberg, H. (1954): Experimental Psychology: Revised Edition. New York, Henry Holt.