A tanulmány alapvetően két kérdést vizsgál empirikusan: mennyiben olvassuk bele magunkat — a személyiségstruktúrát tekintve — olvasmányainkba? Illetve, tetten érhető-e az identitásállapotokra érzékeny élettörténeti epizódok szövegjellemzőiben a transzformatív esztétikai élmény? A munka elméleti és módszertani alapját a narratív pszichológia adja, melynek keretén belül arra teszek kísérletet, hogy az elbeszélő személyiségének integráltságát többfajta szövegtípusban azonosítsam: élettörténeti epizódokban és az identitás problémáját artikuláló művészeti alkotások befogadási jegyzőkönyveiben. Az önéletrajzi epizódok koherenciájának és az elbeszélő én integráltságának összefüggése mára a narratív pszichológia közhelyének számít (ld. Erős és Ehmann, 1996; Pléh, 1998), aművészetbefogadásban pedig Holland tranzaktív elmélete (1975) nyitotta meg a lehetőségét annak, hogy az esztétikai válaszokat az identitás lenyomataként kezeljük. Módszertanilag a szövegfeldolgozás kognitív elméletei nyújtják a legbiztosabb bázist a műalkotásról létrehozott koherens reprezentáció elemzéséhez, így 19 egyetemi hallgató befogadási jegyzőkönyveinek és élettörténeteinek empirikus vizsgálatában a Trabasso és van den Broek (1985) által kidolgozott kauzalitás tipológiát, illetve Graesser, Singer és Trabasso (1994) narratív szövegek megértéséhez szükséges következtetési kategóriáit adaptáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a legmarkánsabb összefüggést a személyes történetek cél- és következménystruktúrája mutatja az értelmezések azonos szövegjellemzőivel. Az alkalmazott módszertan egyben példa arra, hogyan lehet újszerűen adaptálni a narratív élettörténeti kutatásokat mint az én- és identitásállapotok megközelítését és mérését a művészeti befogadás vizsgálatába.
E Andringa M Schreier 2004 How Literature Enters Life Poetics Today.
A Androutsopoulou K Thanopoulou E Economou T Bafiti 2004 Forming criteria for assessing the coherence of clients’ life stories: A narrative study Journal of Family Therapy 26 384 406.
D R Baerger D P McAdams 1999 Life story coherence and its relation to psychological well-being Narrative Inquiry 9 1 69 96.
A Bókay 2004 József Attila poétikái Gondolat Kiadó Budapest.
C Bollas 1993 The aesthetic moment and the search for transformation P L Rudnytsky Transitional Objects and Potential Spaces: Literary Uses of D. W. Winnicott Columbia University Press New York 40 50.
J Bruner 1986 Actual Minds, Possible Words Harvard University Press Cambridge, MA.
M Djikic K Oatley S Zoeterman J B Peterson 2009 On being moved by art: how reading fiction transforms the self Creativity Research Journal 21 1 24 29.
F Erős B Ehmann 1996 Az identitásfejlődés tükröződése az önéletrajzi elbeszélésben F Erős Azonosság és különbözőség Scientia Humana Budapest 96 113.
C R Fletcher S T Chrysler P van den Broek J A Deaton C P Bloom 1995 The role of co-occurrence, coreference, and causality in the coherence of conjoined sentences R F Lorch E J O'Brien Sources of Coherence in Reading Lawrence Erlbaum Associates New Jersey 203 217.
K J Gergen M M Gergen 2001 Anarratívumok és az én mint viszonyrendszer J László B Thomka Narratívák 5. Narratív pszichológia Kijárat Budapest 77 121.
R J Gerrig 1993 Experiencing Narrative Worlds Yale University Press New Haven.
A M Giannini P Bonaiuto 2003 Special image contents, personality features, and aesthetic preferences Empirical Studies of the Arts 21 2 143 154.
S R Goldman A C Graesser P van den Broek 1999 Narrative Comprehension, Causality and Coherence: Essays in Honor of Tom Trabasso Erlbaum Mahwah, NJ 77 93.
O F Gonçalves M R Henriques P P P Machado 2004 Nurturing nature. Cognitive narrative strategies L E Angus J McLeod The Handbook of Narrative and Psychotherapy Michigan Sage 103 117.
A C Graesser M Singer T Trabasso 1994 onstructing inferences during narrative text comprehension Psychological Review 101 3 371 395.
M C Green T C Brock 2000 The role of transportation in the persuasiveness of public narratives Journal of Personality and Social Psychology 79 5 701 721.
T Habermas S Bluck 2002 Getting a life: The emergence of the life story in adolescence Psychological Bulletin 126 5 748 769.
T Habermas C de Silveira 2008 The development of global coherence in life narratives across adolescence: Temporal, causal, and thematic aspects Developmental Psychology 44 3 707 721.
N N Holland 1975 Five Readers Reading Yale University Press New Haven and London.
N N Holland 2009 Literature and the Brain The PsyArt Foundation Cambridge, MA.
A Kanismaki 2002 A múlt nélküli ember [Filmdráma] Budapest Film Finnország.
W Kintsch T van Dijk 1978 Toward a model of text comprehension and production Psychological Review 85 5 363 394.
D Kuiken P Campbell P Sopcak 2012 The experiencing questionnaire: Locating exceptional reading moments Scientific Study of Literature 2 2 243 272.
00. FQS. Forum: Qualitative Social Research 2001 2 1.
D Kuiken D S Miall S Sikora 2004 Forms of self-implication in literary reading Poetics Today 25 2 171 203.
J László 1998 Szerep, forgatókönyv, narratívum. Szociálpszichológia Tanulmányok Scientia Humana Budapest.
J László 2008 Narratív pszichológia Pszichológia 28 4 301 317.
J László 2011 A tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzés és a pszichológiai tartalomelemzés hagyományai Pszichológia 31 1 3 15.
J László S F Larsen 1990 Kulturális ismeretek és személyes élmények szerepe az irodalom megértésében Pszichológia 10 4 485 508.
J László T Pólya 1998 A narratív perspektíva szerepe kognitív-kulturális kontextusban J é László T Pólya Élettörténet és megismerés. Tanulmányok Pataki Ferenc tiszteletére Scientia Humana Budapest 72 86.
S O Lesser 1962 Fiction and the Unconscious Vintage Books New York.
M S MacNealy R J Kreuz 1996 Foreword M S MacNealy R J Kreuz Empirical Approaches to Literature and Aesthetics Ablex Piblishing Corporation Norwood, NJ 5 20.
J P Magliano 1999 Revealing inference processes during text comprehension S R Goldman A C Graesser P van den Broek Narrative Comprehension, Causality and Coherence: Essays in Honor of Tom Trabasso Erlbaum Mahwah, NJ 55 75.
R A Mar K Oatley 2008 The function of fiction is the abstraction and simulation of social experience Perspectives on Psychological Science 3 173 192.
D P McAdams 1995 What do we know when we know a person? Journal of Personality 63 3 365 396.
O Papp 2005 A befogadási tér változásai József Attila Füst című versének értelmezése során Thalassa 2–3 81 106.
O Papp 2006 Az irodalmi mű mint átmeneti tárgy Lélekelemzés 30 37.
O Papp A Bókay T Tényi 2005 Avers mint identitásmodell (József Attila újrateremtő befogadása). Konferencia-előadás “Tanítani”: József Attila-olvasatok az irodalomórán.
O Papp-Zipernovszky 2012 A személyiségkoherencia és az esztétikai válasz összefüggései: A művészetbefogadás pszichoanalitikus és narratív pszichológiai vizsgálata Doktori értekezés.
O Papp-Zipernovszky A B Kovács 2010 Self-readings: The artistic experience on the crossroads between psychoanalysis and narrative theory F Pereira Proceedings of the 26th International Conference on Literature and Psychoanalysis 39 47.
C Pléh 1986 A történetszerkezet és az emlékezeti sémák Akadémiai Kiadó Budapest.
C Pléh 1998 A narratívumok mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei Cs Pléh Hagyomány és újítás a pszichológiában Balassi Kiadó Budapest 365 385.
T Proulx S J Heine K D Vohs 2010 When is the unfamiliar the uncanny? Meaning affirmation after exposure to absurdist literature, humor, and art Personality and Social Psychology Bulletin 36 817 829.
G J Rose 1991 Abstract art and emotion: Expressive form and the sense of wholeness Journal of the American Psychoanalytic Association 39 131 156.
R C Schank 1986 Explanation Patterns: Understanding Mechanically and Creatively Erlbaum Hillsdale, NJ.
C Shrodes 1949 Bibliotherapy: A Theoretical And Clinical-experimental Study Doktori Disszertáció.
M Szabolcsi 2005 József Attila élete és pályája, 2 Kossuth Kiadó Budapest.
T Trabasso P van den Broek 1985 Causal thinking and the representation of narrative events Journal of Memory and Language 24 5 612 630.
P Van den Broek K Risden E Husebye-Hartmann 1995 The role of reader's standards for coherence in the generation of inferences during reading R F Lorch E J O'Brien Sources of Coherence in Reading Lawrence Erlbaum Associates New Jersey 353 373.
R A Zwaan G A Radvansky 1998 Situation models in language comprehension and memory Psychological Bulletin 123 2 162 185.