Jelen írás a kétféle magyar igaragozás terminusainak problémáival foglalkozik. Az első rész áttekinti a különböző nyelvészeti elméletek igeragozással kapcsolatos álláspontját. A hagyományos leíró nyelvtanok a tárgy határozottságát emelik ki döntő kritériumként annak ellenére, hogy ezzel nem minden nyelvi tényt lehet megmagyarázni. Nem csak a nyelvi jelenség, hanem maga az elnevezés is problematikus, hiszen mind az alanyi–tárgyas ragozás mind az általános (határozatlan)–határozott ragozás használatban van. A tanulmány második részében hat általános iskolai nyelvtankönyv elemzésére kerül sor. A szakirodalom ellentmondásai ezekben a tankönyvekben is tükröződnek: az igeragozás definíciói gyakran pontatlanok, félreérthetők. Ez is igazolja, hogy az anyanyelvi nevelésben is szükség lenne a terminológiai elemzésekre.