Magyar Terminológia
Volume/Issue:
Volume 2: Issue 2
Etalonok a magyar színterminusok meghatározásában
Authors:
Ágota Fóris Károli Gáspár Református Egyetem, H-1088, Budapest, Reviczky u. 4.

Search for other papers by Ágota Fóris in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Eszter B. Papp Pécsi Tudományegyetem, H-7623, Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b.

Search for other papers by Eszter B. Papp in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
197–212
Online Publication Date:
31 Dec 2009
Publication Date:
01 Dec 2009
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/materm.2.2009.2.3
Keywords:
színterminus; alapszínnév; prototípus-elmélet; etalon; kvalitatív mérés; colour terms; basic colour term; prototype theory; reference standard; qualitative measurement
Restricted access

Absztrakt

A tanulmány célja a színterminusok és ezek meghatározása során használt etalonok vizsgálata. A vizsgálatok során központi szerepet kapott a színek kognitív szemantikai vizsgálatában fontos helyet betöltő prototípus-elmélet és a kognitív megismerés alapját képező mérés kapcsolatának a tisztázása. Megállapítottuk, hogy a színnevek behatárolásánál a kvalitatív mérés – hasonlóan, mint a tudományos méréseknél, vagy számos más gyakorlati feladat esetében – szabadon választott etalonokkal történik.

Tizenegy alapszínnév definícióját vizsgáltuk meg három magyar értelmező szótárban. Alapvetően kétféle definíciós eljárást különböztettünk meg, amelyeket a színek definiálása során használtak a vizsgált szótárakban: (1) az etalont a napfény spektrumával mérik össze a fizikában is szokásos módon; (2) az etalont hasonlattal adják meg.

  • 1. Artjuskina, Z. Sz. 2003. Terminologija cvetnava uvoznacsenyija v marijszkom literaturnom jazüke. / Colour terminology in literary Cheremis. In: Pusztay J. (ed.) Terminology issues in the Finno–Ugric languages of the Russian Federation. (Terminologia et Corpora II.) BDF: Szombathely. 20–27.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 2. B. Papp E. – Fóris Á. 2008. Alapszín–alapszínnév. A fogalmak és a nyelvi jelek kapcsolatáról. In: Gecső T. – Sárdi Cs. (szerk.) Jel és jelentés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83.) Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár–Budapest. 123–128.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 3. B. Papp E. 2006. Néhány színnév terminológiai vizsgálata. In: Fóris Á. – Pusztay J. (szerk.) Utak a terminológiához. (Terminologia et Corpora – Supplementum 1) Szombathely: BDF. 7–25.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. B. Papp E. 2007a. Az alapszínek és egyes színárnyalatok elnevezése és jelentése. In: Heltai P. (szerk) Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. MANYE Vol. 3., Pécs–Gödöllő: Szent István Egyetem. 784–789.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 5. B. Papp E. 2007b. Színnevek mint terminusok az esküvői divatlapokban. In: Pusztay J. (szerk.) A magyar mint veszélyeztetett nyelv? (Az Uralisztikai Tanszék kiadványai 12.) Szombathely: BDF. 65–77.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 6. Bańczerowski J . 2006. A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei. Magyar Nyelvőr 130 (2), 187–198.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Barratt, L. B. – Kontra M. 1996. Matching Hungarian and English color terms. International Journal of Lexicography 9, 102–117.

  • 8. Bartha K . 1937. Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Debrecen.

  • 9. Berlin, B. – Kay, P. 1969. Basic Color Terms: Their Universality and Evolution. Berkeley–Los Angeles: University of California Press. (Reprint 1991).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 10. Biggam, C. P – Kay, C. R. (eds.) 2006. Progress in Colour Studies Vol. I and II. Amsterdam: John Benjamins.

  • 11. Bíró E . 2007. A hasonlítást kifejező melléknévi összetételek, különös tekintettel a színnevekre. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények LI (1-2) (Bukarest: A Román Akadémia kiadója), 93–103.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 12. Budó Á. – Pócza J. 1962. Kísérleti fizika I. Budapest: Tankönyvkiadó.

  • 13. Collier, G. A. – Dorflinger, G. K. – Gulick, T. A. – Johnson, D. L. – McCorkle, C. – Meyer, M. A. – Wood, D. D. – Yip, L. 1976. Further evidence for the universal color categories. Language 4, 884–890.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 14. Csapodi I . 1899. Vörös és piros. Magyar Nyelvőr 28 (5), 201–204.

  • 15. Fóris Á. 2005. Hat terminológia lecke. (Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 1.) Pécs: Lexikográfia Kiadó.

  • 16. Fóris Á. 2008a. Kutatásról nyelvészeknek. Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. Fóris Á. 2008b. A mérés szerepe a nyelvtudományi kutatásokban. Magyar Terminológia 1 (2), 167–188.

  • 18. Gage J. 1995. Colour and culture. In: Lamb, T. – Bourriau, J. (eds.) Colour: Art & Science. Cambridge: Cambridge University Press. 175–193.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 19. Gárdonyi J . 1920. Piros vagy vörös. Magyar Nyelv 16 (4–6), 84–87.

  • 20. Hardin, C. L. – Maffi L. 1997. Colour Categories in Thought and Language. Cambridge: Cambridge University Press.

  • 21. Hudson, A. – Nelson, R. 1994. Útban a modern fizikához. Budapest: Gábor Dénes Főiskola.

  • 22. Kay, P. – McDaniel, C. K. 1978. The linguistic significance of the meaning of basic color terms. Language 3, 610–646.

  • 23. Kenedy G . 1921. Piros vagy vörös. Magyar Nyelv 17 (1–3), 33–34.

  • 24. Kerttula, S. 2002. English Colour Terms. Etymology, Chronology, and Relative Basicness. Helsinki: Société Néophilologique.

  • 25. Kicsi S. A. 1988. Az alapszínnevek lexikalizálásáról. Magyar Nyelvőr 112 (4), 456–460.

  • 26. Kicsi S. A. 1990. A magyar nyelv alapszínnevei. Holmi II (10), 1142–1145.

  • 27. Kiefer F . 2000. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina Kiadó.

  • 28. Kiss G. – Forbes, I. 2001. Piros, vörös – red, rot, rouge. In: Gecső T. (szerk.) Kontrasztív szemantikai kutatások. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 190–199.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 29. Larousse Enciklopédia 2. Vol. 1992. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • 30. Lenneberg E. H. 1971. Language and cognition. In: Steinberg, D. D. – Jakobovits, L. A. (eds.) Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosophy, Linguistics and Psychology. Cambridge: Cambridge University Press. 536–557.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 31. Litz, J. 1998. Elektromosságtan és mágnességtan. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

  • 32. Lyons J. 1995. Colour in Language. In: Lamb, T. – Bourriau, J. (eds.) Colour: Art & Science. Cambridge: Cambridge University Press. 194–224.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 33. MacLaury, R.E. – Almási J. – Kövecses Z. 1997. Hungarian piros and vörös: color from points of view. Semiotica 114-1 (2), 67–81.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 34. Mátray, F. 1910. A magyar színelnevezésekről. Kalocsa.

  • 35. Mervis, C. B. – Roth, E. M. 1981. The internal stucture of basic and non-basic color categories. Language 2, 383–405.

  • 36. Moss, A. E. 1989. Basic Colour Terms. Problems and hypotheses. Lingua 78, 313–320.

  • 37. Palmer, F. R. 1981. Semantics. Cambridge: Cambridge University Press.

  • 38. Perge E . 2007. A színtan alapjaitól a nyomtatásig. Debreceni Műszaki Közlemények (1), 111–123. http://www.mfk.unideb.hu.

  • 39. Pinker, S. 1999. A nyelvi ösztön. Budapest: Typotex.

  • 40. Robertson, D. – Davies I. – Davidoff, J. 2000. Color categories are not universal: Replications and new evidence from a stone-age culture. Journal of Experimental Psychology General 129 (3), 369–398.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 41. Rosch, E. H. 1972. Universals in color naming and memory. Journal of Experimental Psychology 93, 10–20.

  • 42. Sapir, E. 1929. The Status of Linguistics as a Science. Language 5, 207–214, 247–248, Repr. In: Mandelbaum, D. G. (ed.) 1949. The selected writings of Edward Sapir in language, culture and personality. Berkeley, CA: University of California. 160–166.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 43. Saunders, B. 2000. Revisiting Basic Color Terms. The Journal of the Royal Anthropological Institute 6 (1), 81–99.

  • 44. Selényi P. 1948. Piros és veres. Magyar Nyelvőr 72 (1), 12–14.

  • 45. Simonyi K . 1986. A fizika kultúrtörténete. Budapest: Gondolat.

  • 46. Szendrey Zs . 1936. A piros szín. Ethnographia–Népélet 47 (3), 220–222.

  • 47. Taylor, J. R. 1995. Linguistic Categorization: Prototypes in Linguistic Theory. Oxford: Oxford University Press. (Első kiadás: 1989).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 48. Uusküla, M. – Sutrop, U. 2007. Preliminary study of Basic colour terms in modern Hungarian. Linguistica Uralica XLII, 102–122.

  • 49. Whorf, B. L. 1940. Science and Linguistics. Technological Review 42 (6), 229–231. Repr. In: Carroll, J. B. (ed.) 1956. Language, Thought and Reality. Selected writings of Benjamin Lee Whorf. Cambridge, MA: MIT Press/New York: Wiley. 207–219.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 50. Wierzbicka, A. 1996. Semantics: Primes and Universals. Oxford: Oxford University Press.

  • Collapse
  • Expand
Cover Magyar Terminológia
Magyar Terminológia
Print ISSN:
1789-9486
Online ISSN:
2060-2774

Magyar Terminológia
Language Hungarian
Size  
Year of
Foundation		 2008
Publication
Programme		 ceased
Volumes
per Year		  
Issues
per Year		  
Founder Berzsenyi Dániel Főiskola (ELTE Savaria Egyetemi Központ)
Founder's
Address		 H-9700 Szombathely, Hungary Károlyi Gáspár tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1789-9486 (Print)
ISSN 2060-2774 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 51 0 0
Nov 2024 9 0 0
Dec 2024 4 0 0
Jan 2025 7 0 0
Feb 2025 14 1 2
Mar 2025 4 0 0
Apr 2025 0 0 0