A szabványosított terminológiák alapvető fontosságúak számos cél és alkalmazás számára, mert a definiált terminusok és az egyéb szerkesztett tartalom:
– kulcsfontosságú a szabványok konzisztenciájának és koherenciájának biztosításához;
– garantálja az alapfogalmak nemzetközi szintű érthetőségét;
– segítségével elkerülhető, hogy az ISO és tagjai eltérjenek a szabályoktól;
– segítségével elkerülhetők a nemzeti és nemzetközi szabványok közötti ellentétek;
– segíti az ISO tagjait, hogy a saját nemzeti szabályozásukat a Nemzetközi Szabványokhoz igazítsák;
– referenciaként szolgál a szabványfejlesztő szervezetek (mint pl. az OASIS) és a szabványügyi szervezetek számára (mint pl. OECD, UNESCO, WHO, ENSZ/Európai Gazdasági Bizottság), valamint az egyéb „előíró” szervezetek számára, nemzetközi, régiós és nemzeti szinteken egyaránt;
– lehetővé teszi, hogy a szakemberek és végeredményben bármelyik felhasználó vagy újrafelhasználó megbízhasson az ilyen „minőségi pecséttel ellátott” adatokban.
Ezen túl, a terminológiai munka szabványosított és harmonizált alapelvei és módszerei nem csak a kommunikáció területén bizonyulnak hasznosnak, hanem egyben a jó minőségű fordítás alapkövetelményei is. Ma ezek alapvető elemei a terminológia tudományának, és egyben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO/TC 37 „Terminológia és más nyelvi források műszaki bizottságának” munkaterülete is. Másrészről, a terminológiai szabványosítás még mindig számos rejtett és nyilvánvaló problémával küzd. Egyrészt, mert bonyolult, nem vonzó és nem gyümölcsöző területnek tartják, másrészt, mert nem rendelkezik megfelelő képzéssel, irányítással, és felhasználóbarát rendszertámogatással stb. Ebben az írásban néhány fent említett problémára igyekszünk megoldási javaslatot adni. A cikk második részében áttekintjük az ISO folyamatban lévő fejlesztéseit.
1. Tapscott, D. – Williams, A. D. 2006. Wikinomics. How mass collaboration changes everything. New York: Portfolio.
2. Weinberger, D. 2007. Everything is miscellaneous. The power of the new digital disorder. New York: Times Books.
3. Budin, G. – Galinski, Ch. 1993. Comprehensive Quality Control in Standards Text Production and Retrieval. In: Strehlow, R. A. – Wright, S. E. (ed.) Standardizing Terminology for Better Communication: Practice, Applied Theory, and Results. Philadelphia: ASTM. 65–74.
4. Galinski, Ch. 1995. Exchange of Standardized Terminologies within the Framework of the Standardized Terminology Exchange Network (STEN). In: Wright, S. E. – Strehlow, R. A. (ed.) Standardizing and Harmonizing Terminology: Theory and Practice. Philadelphia: ASTM. 141–154.
5. Galinski, Ch. 1992. Terminology Standardization and Standards Information. Minister of Supply and Services (ed.) Proceedings of the International Symposium on Terminology and Documentation in Specialized Communication T&D'91. Ottawa: Minister of Supply and Services.
6. Galinski, Ch. 1995. Terminology: Towards Clarity. ISO Bulletin 26 (1), 3–4.
7. Galinski, Ch. 2007. New ideas on how to support terminology standardization projects. eDITion 1.
8. Goswami, U. 1998. Cognition in children. Hove, East Sussex: Psychology Press.
9. Hjulstad, H. 2006. Standards as databases. Submission on behalf of ISO/TC 37 to ISO/TMB/AHG “Standards as databases” of 2006-06-09.
10. ISO/TC 37 (ed.) 2008. (Draft) Terminology standardization promotion strategy. 2006-08.
11. Schnegelsberg, G. 1996. Gegenstände der Normung und Normungsalternativen. Muttersprache (2), 147–161.
12. Sodian B. 2002. Entwicklung begrifflichen Wissens (Development of conceptual knowledge). In: Rolf O. – Montada, L. (eds.) Entwicklungspsychologie (Developmental psychology). 5th edition, Weinheim, Basel, Berlin: Beltz. 443–468.
13. von Glasersfeld, E. 1995. Radical constructivism. A way of knowing and learning. London: The Falmer Press.
14. Vries, H. de 1997. Standardization – What's in a name? Terminology 4 (1), 55–83.
15. Weissinger, R. 2007. Standards as databases and the development of knowledge. ISO Focus 11.