Magyar Terminológia
Volume/Issue:
Volume 3: Issue 2
Terminológiai változások a XX–XXI. századi könyvtártudományban
Authors:
Tibor Koltay Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Szent István Egyetem, H-5100, Jászberény, Rákóczi út 53.

Search for other papers by Tibor Koltay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Margit Prókai Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Szent István Egyetem, H-5100, Jászberény, Rákóczi út 53.

Search for other papers by Margit Prókai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
269–283
Online Publication Date:
01 Dec 2010
Publication Date:
01 Dec 2010
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/materm.3.2010.2.8
Keywords (English):
library and information science; information science; librarianship; new technologies; interdisciplinary approaches;
Keywords (Hungarian):
könyvtártudomány; információtudomány; könyvtár; új technológiák; interdiszciplinaritás;
Restricted access

Absztrakt

A tanulmány áttekintést ad azokról a terminológiai változásokról, amelyek a XX. században a könyvtár- és információtudomány elnevezéseiben bekövetkeztek. Emellett tárgyaljuk a század végén és a XXI. században keletkezett új fogalmak és az őket tükröző terminusok kapcsolatát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új technológiák nyomán megjelenő új szavak mellett a már meglevő szavak is új jelentéseket vesznek fel. Gondot okozhat azonban, hogy a fogalmak értelmezése más és más lehet és, hogy a magyarra fordításuk nem egységes. A könyvtártudomány esetében a cikk érinti a szakterület elnevezésének megtalálásával kapcsolatos nehézségeket, társadalomtudományi státusával kapcsolatos kérdéseket és a nyelvészettel való interdiszciplináris kapcsolatait is.

  • 1. [A dokumentáció 1961] = A dokumentáció, az információ és a tájékoztatás fogalma: Terminológiai vita. 1961. Budapest: OSZK KMK.

  • 2. ALA 1989. American Library Association Presidential Commission on Information Literacy. Final report. Chicago, Ill.: American Library Association.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 3. Andersen, J. 2008. LIS and genre: Between people, texts, activity and situation. Bulletin of the American Society for Information Science and Technology 34 (5), 31–34. http://www.asis.org/Bulletin/Jun-08/JunJul08_Andersen.pdf (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. Bánhegyi Zs. 2006. Fogalmi és terminológiai zavar: az Open Access NEM “szabad hozzáférés”. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 53 (3), 134–135.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 5. Bawden D. 2008. Origins and concepts of digital literacy. In: Lankshear, C. – Knobel, M. (eds.) Digital Literacies: concepts, policies and practices. New York: Peter Lang. 17–32.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 6. Björk, B. 2004. Open access to scientific publications – an analysis of the barriers to change? Information Research 9 (2) http://InformationR.net/ir/9-2/paper170.html (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Buckland, M. 1998. A könyvtári szolgáltatások újratervezése. Budapest: OSZK.

  • 8. Budd, J. M. 2004. Relevance: Language, Semantics, Philosophy. Library Trends 52 (3), 447–462.

  • 9. Cronin, B. 2008. The sociological turn in information science. Journal of Information Science 34 (4), 465–475.

  • 10. Crystal, D. 2004. Take care of the sense, and the search engines will take care of themselves. http://www.crystalsemantics.com (hozzáférés: 2004.12.12.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 11. Dezsényi Cs. – Varga P. – Mészáros T. – Strausz Gy. – Dobrowiecki T. 2004. Tudásalapú információkinyerés: az IKF projekt. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 51 (5), 193–208.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 12. Ellis, L. A. 2004. Approaches to teaching through digital reference. Reference Services Review 32 (2), 103–119.

  • 13. Fülöp G. 1985. Ember és információ. Budapest: Múzsák.

  • 14. Fülöp G. 1996. Az információ. Budapest: ELTE.

  • 15. Géró K. 2000. Knowledge management – múló hóbort avagy a jövőnk? Könyvtári Figyelő 46 (1–2), 104–112.

  • 16. Horváth, T. – Papp I. 1999. Előszó. In: Horváth T. – Papp I. (szerk.) Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest: Osiris Kiadó. 9–11.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. Horváth, T. 1999. A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. In: Horváth T. – Papp I. (szerk.) Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest: Osiris Kiadó. 17–75.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 18. Horváth, Z. 2006. Taxonómia – az egyezményes nyelvek szerepe és rokonságai – útközben a Szemantikus Webhez. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 53 (5), 211–223.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 19. Kling, R. 1999. What is social informatics and why does it matter? D-Lib Magazine 5 (1), www.dlib.org:80/dlib/january99/kling/01kling.html (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 20. Koblitz, J. 1982. Bearbeitung und Verarbeitiung von Fachinformationen. Leipzig: VEB Bibliographisches Institut.

  • 21. Koltay T. 2002. Könyvtár- és nyelvtudomány: néhány gondolat a két tudományterület kapcsolatáról. Könyvtári Figyelő 48 (3), 429–440.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 22. Koltay T. 2003. A referálás elmélete és gyakorlata. Budapest: Könyvtári Intézet.

  • 23. Koltay T. 2006. Nyílt, közös, művelt. Néhány gondolat az angol nyelvű terminológia magyarításáról. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 53 (9), 423–425.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 24. Koltay T. 2007. Virtuális, elektronikus, digitális. Elméleti ismeretek a 21. század könyvtárához. Budapest: Typotex. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/ (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 25. Koltay T. – Ördögné Kovács M. 2006. Digitális könyvtári témák a könyvtárosképzésben: a képzés Jászberényben és Szombathelyen. Könyvtári Figyelő 52 (4), 485–496.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 26. Körkérdés 2001. Az alkalmazott nyelvészet fogalma és részterületei. Alkalmazott Nyelvtudomány 1 (1), 5–18.

  • 27. Lankes, R. D. – Silverstein. J. N. – Nicholson, S. 2007. Participatory networks: the library as conversation. Information Technology and Libraries 26 (4), 17–33.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 28. Mader B. 2001. Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai és a könyvtárak. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 48 (9–10), 364–374.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 29. Miller, F. J. 2002. I = 0 (Information has no intrinsic meaning). Information Research 8 (1), http://informationr.net/ir/8-1/paper140.html (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 30. Otlet, P. 1934. Traité de documentation. Bruxelles.

  • 31. Polzovics I. 1962. Bevezetés a szakirodalmi dokumentációba a műszaki és természettudományok terén. Budapest: OMKDK.

  • 32. Prókai M. 1999. Terminológiai változások a könyvtári szaknyelvben. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 8 (4), 17–32.

  • 33. Prókai M. 2001. A könyvtári szaknyelv terminológiai anyagai, 1995–2000. Kommentált bibliográfia. http://mek.oszk.hu/00000/00021/ (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 34. Prókai M. 2004. Klasszikus könyvtári szókincsünk. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 51 (7), 291–299.

  • 35. Raber, D. – Budd, J. M. 2003. Information as sign: semiotics and information science. Journal of Documentation 59 (5), 507–522.

  • 36. Rowley, J. 2007. The wisdom hierarchy: representations of the DIKW hierarchy. Journal of Information Science 33 (2), 163–180.

  • 37. Schrader, A. 1984. In search of a name: Information science and its conceptual antecedents. Library and Information Science Research 6 (3), 227–271.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 38. Sperber, D. – Wilson, D. 1986. Relevance: Communication and cognition. 1st. edn. Oxford: Blackwell.

  • 39. Sperber, D. – Wilson, D. 1995. Relevance: Communication and cognition. 2nd. edn. Oxford: Blackwell.

  • 40. Szepesváry T. – Vajda E. 1970. Az informatika helye a tudományok rendszerében. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 17 (8–9), 613–634.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 41. Szepesváry T. 1993. Tudományos tájékoztatás: Tájékoztatási kiadványok és szolgáltatások tipológiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 42. Ungváry R. – Vajda E. 2002. Könyvtári információkeresés. Budapest: Typotex.

  • 43. Vakkari, P. 1996. A könyvtártudománytól az információtudományig. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 43 (4–5), 159–163.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 44. Waters, D. J. 1998. What are digital libraries? CLIR Issues (4), http://www.clir.org/pubs/issues/issues04.html (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 45. Wilson, T. D. 2002. The nonsense of ‘knowledge management. Information Research 8 (1), http://informationr.net/ir/8-1/paper144.html (hozzáférés: 2009.11.05.).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
Cover Magyar Terminológia
Magyar Terminológia
Print ISSN:
1789-9486
Online ISSN:
2060-2774

Magyar Terminológia
Language Hungarian
Size  
Year of
Foundation		 2008
Publication
Programme		 ceased
Volumes
per Year		  
Issues
per Year		  
Founder Berzsenyi Dániel Főiskola (ELTE Savaria Egyetemi Központ)
Founder's
Address		 H-9700 Szombathely, Hungary Károlyi Gáspár tér 4.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 1789-9486 (Print)
ISSN 2060-2774 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2023 2 0 0
Jul 2023 3 1 1
Aug 2023 4 0 0
Sep 2023 6 0 0
Oct 2023 1 1 0
Nov 2023 5 1 0
Dec 2023 4 0 0