Károli Gáspár volt az első magyar nyelvű Biblia fordítója, akinek munkáját az utóbbi évszázadok újrafordítói is alapvető fordításként használják fel. Károli a fordításában a korabeli terminológiát használta, ami a természeti kép megrajzolásában is hatott fordítására. Olyan szófordulatokat, a népi terminológia elemeit használta, építette be fordításába, mint pl. a zsobrák szót, ami egyféle gyenge, pejoratív tulajdonság, állapot jelzésére szolgált. A zsobrák terminus Északkelet-Magyarországon általánosan ismert, különösen a szőlő- és bortermelésben, ahol a tokaj-hegyaljai szőlőkben közértelemben is használt fogalom pl. a zsobrák furmint. Ezt a szőlő- és bortermeléssel foglalkozó, gazdálkodó Károli is ismerhette, akinek az 1502 óta írásosan jegyzett híres dűlőben, a Hétszőlőben volt a szőleje és a pincéje.
1. Balassa I. 1991. Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj: Tokaj-Hegyaljai ÁG. Borkombinát.
2. Csoma Zs. 1979. Adatok Nagyváthy János életéhez és munkásságához. in: Borsodi Történelmi Évkönyv. Miskolc. Bd. VI. l05–116.
3. Dienes D. 1994. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek a 16–17. századból. Sárospatak. (Megj.: Dienes D. 2001. Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek 16–17. század. Budapest: Osiris Kiadó. [Forrásközlés, utószó, jegyzetek, latin szövegek fordítása.]).
4. Kálmány L. I. 40. = Kálmány L. 1877–1878. Koszorúk az Alföld vad virágaiból I–II. Arad.
5. Lukács ev. 2000 = Lukács Evangéliuma. Hat magyar nyelvű fordításban. 2000. Budapest.
6. Miller, R. V. – Huber, S. M. 2004. A Biblia története. A Biblia keletkezése és hatása. Budapest: Kálvin Kiadó.
7. Nagyváthy J. 1791. Szorgalmatos mezei gazda. Pest.
8. Ötvös L. 1996. Károli Gáspár bibliafordításának jelenléte a népi vallásosságban. Biblia néprajzi értekezés. Szolnok: Damjanich Múzeum.
9. Rácz J. 1997. Kétszáz magyar szőlőnév. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 208. Budapest.
10. Zelenák I. 2005. A tokaji aszú készítésének történelmi körülményei (16–17. század). In: Frisnyák S. – Gál A. (szerk.) Szerencs, Tokaj-hegyalja kapuja. Nyíregyháza–Szerencs: Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszék. 177–193.