View More View Less
  • 1 Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest
  • | 2 I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Semmelweis Egyetem, 1085 Budapest, Üllői út 26.
Restricted access

A húgyhólyagrák a második leggyakrabban előforduló urológiai jellegű tumoros megbetegedés. A mai gyakorlatban kezelésének módját és a beteg várható életkilátásait szinte kizárólag a szövettani diagnózis határozza meg. A tumor invazivitásának megítélése azonban gyakran nehézségekbe ütközik. Újabb molekuláris vizsgálatok lehetőséget nyújthatnak e betegség korai felfedezésére, kérdéses esetekben a szövettani diagnózis megerősítésére, illetve a tumor várható viselkedésének előrejelzésével segíthetnek a terápia optimalizálásában. Az e disszertációban bemutatott vizsgálatok a hólyagrákok aktuális diagnosztikai és prognosztikai problémáira keresnek válaszokat. Ehhez pedig a molekuláris biológia modern módszereit hívják segítségül. Munkánk során 334 hólyagtumoros beteg és 117 kontroll személy tumor-, vér- és/vagy vizeletmintáit vizsgáltuk. A hólyagtumor genetikai eltéréseit PCR-alapú mikroszatellita-allélvesztés vizsgálattal (12 marker felhasználásával) illetve FISH-technikával (4 DNS-próba alkalmazásával) diagnosztikai céllal kerestük vizeletben. A tumormintákból elvégzett teljes genomi mikroszatellita-allélvesztés vizsgálat – melyhez 400 markert használtunk – az invazivitással korreláló markerek kiválasztása által a szövettani diagnózis megerősítését célozta. Továbbá vizsgáltuk a VEGF, Ang-1, Ang-2 és a Tie2 prognosztikus értékét. Megállapítottuk, hogy a vizeletből történő mikroszatellita-allélvesztés vizsgálat és a FISH-vizsgálat érzékeny és specifikus módszer a hólyagtumor nem invazív kimutatására. A teljes genom mikroszatellita-allélvesztés vizsgálata során összeállítottunk egy olyan négy tagból álló markerkombinációt, mellyel az összes vizsgált tumor azonosítható volt. Kiválasztottuk azokat a mikroszatellita-markereket, melyek a tumor invazivitásával mutatnak összefüggést. Megállapítottuk, hogy a tumor indukálta angiogenezisben részt vevő molekulák expressziójának és szérumkoncentrációjának meghatározása alkalmas eszköz lehet a betegség várható viselkedésének pontosabb előrejelzésére.

  • 1 Szarvas, T, Kovalszky, I, Majoros, A et al. 2002 A hólyagtumorok szűrésének és nyomonkövetésének lehetősége multiplex mikroszatellita vizsgálattal Magyar Urológia 14 321325.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2 Szarvas, T, Kovalszky, I, Bedi, K et al. 2007 Deletion analysis of tumor and urinary DNA to detect bladder cancer: urine supernatant versus urine sediment Oncol Rep 18 405409.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3 Riesz, P, Lotz, G, Páska, C et al. 2007 Detection of bladder cancer from the urine using fluorescence in situ hybridization technique Pathol Oncol Res 13 187194.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4 Szarvas, T, Jäger, T, Droste, F et al. 2009 Serum levels of angiogenic factors and their prognostic relevance in bladder cancer Pathol Oncol Res 15 193201.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5 Szarvas, T, Jäger, T, Tötsch, M et al. 2008 Angiogenetic switch of angiopoietins-Tie2-system and its prognostic value in bladder cancer Clin Cancer Res 14 82538262.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6 Füle, T, Máthé, M, Suba, Z et al. 2006 The presence of human papillomavirus 16 in neural structures and vascular endothelial cells Virology 348 289296.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7 Jäger, T, Szarvas, T, Dorp vom, F et al. 2007 Use of silicon chip technology to detect protein-based tumor markers in bladder cancer Urologe A46 11521156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8 Schenck, M, Szarvas, T, Ruebben, H, Jaeger, T 2008 The revival of “uroscopy”: an easy way to evaluate the anastomotic region after radical retropubic prostatectomy Urologe A 47 331336.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation