Tartamkísérletben, Hajdúságban (Kelet-Magyarország), csernozjom talajon vizsgáltuk eltérő évjáratok (2007. év = száraz, 2008. év = kedvező vízellátottságú) és egyes agrotechnikai tényezők (vetésváltás, trágyázás, öntözés) kölcsönhatásait adott őszi búza fajta (Mv Pálma) agronómiai tulajdonságaira és termésére. A levél- (lisztharmat-, DTR-, levélrozsda-fertőzöttség) és kalászbetegségek (kalászfuzárium-fertőzöttség) mértékét döntően a trágyaadagok határozták meg, melyet az évjárat, a vetésváltás és öntözés kisebb-nagyobb mértékben módosított. A búza állományok megdőlését a kedvező vízellátottságú évjárat (2008. év) és a nagyobb trágyaadagok (N150–200+PK) jelentősen növelték. Aszályos évjáratban az őszi búza maximális termése bikultúrában 5590 kg/ha, trikultúrában 7279 kg/ha (nem öntözött), ill. 7835 kg/ha és 8492 kg/ha (öntözött) volt. A kedvező vízellátottságú évjáratban a búza termésmaximuma bikultúrában 7065 kg/ha, trikultúrában 8112 kg/ha (nem öntözött), ill. 6882 kg/ha és 7874 kg/ha (öntözött) volt. Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 2630 kg/ha (bikultúra) és 1579 kg/ha (trikultúra) volt. Az öntözés termésnövelő hatása csak megfelelő tápanyagellátás mellett érvényesült (a víz- és tápanyagellátás interaktív hatása). A trágyázás hatására aszályos évjáratban 2853–3698 kg/ha (nem öntözött) és 3164–5505 kg/ha (öntözött) terméstöbbletet kaptunk. Kedvező vízellátású évjáratban a trágyázás termésnövelő hatását alapvetően meghatározta a vetésváltás (bikultúrában 3990–4050 kg/ha, trikultúrában 524–884 kg/ha terméstöbblet). Az évjárat és vetésváltás befolyásolta az optimális NPK adagot. Száraz évjáratban bikultúrában az N150–200+PK, trikultúrában az N100–150+PK, kedvező vízellátottságú évjáratban pedig az N150+PK (bikultúra) és az N50+PK (trikultúra) trágyakezelés bizonyult optimálisnak.
1. Baginskas, B. P. – Zhyamaitis, A. B. – Kuchinskas, I. M.: 1985. Effect of fertilizers on yield of winter wheat under different meteorological conditions. Byulleten Vsesoyuznogo Nauchno issledovatelskogo Instuta Udobrenii I Agropochvovedeniya. 72: 29–32.
2. Balogh, Á.–Pepó P.: 2008. Cropyear effects on the fertilizer responses of winter wheat (Triticum aestivum L.) genotypes. Cereal Research Communications. 36. 3: 731–734.
3. Birkás, M. — Dexter, A. R. – Kalmár, T. – Bottlik, L.: 2006. Soil quality – soil condition – production stability. Cereal Research Communications. 34. 1: 135–138.
4. Domitruk, D. R. – Duggan, B. L. – Fowler, D. B.: 2000. Soil water use, biomass accumulation and grain yield of no-till winter wheat on the Canadian prairies. Canadian Journal of Plant Science. 80. 4: 729–738.
5. Fitt, B. D. L. – Goulds, A. – Polley, R. W.: 1988. Eyespot (Pseudocercosporella herpotrichoides) epidemiology in relation to prediction of disease severity and yield loss in winter wheat a review. Plant Pathology. 37. 3: 311–328.
6. Fowler, D. B.: 2003. Crop nitrogen demand and grain protein concentration of spring and winter wheat. Agronomy Journal. 95. 2: 260–265.
7. Hornok, M.: 2008. Effects of the most important agrotechnical elements on the yield of winter wheat. Cereal Research Communications. 36. 3: 1243–1246.
8. Jolánkai M. : 1982. Őszi búzafajták tápanyag- és vízhasznosítása (Kandidátusi értekezés).
9. Kosminski, C.– Borin, M.– Attin, M.: 1994. Climatic risk to crops in Poland. Proceedings of the third congress of the European Society for Agronomy. Padova University. Abano-Padova. Italy. 18–22 September 1994. 818–819.
10. Kraljević, D.– Sumanovas, L.– Heffer, G.– Horvat, Z.: 2007. Effect of precrop on winter wheat yield. Cereal Research Communications. 35. 2: 665–668.
11. Olesen, J. E. – Bindi, M.: 2002. Consequences of climate change for European agricultural productivity, land use and policy. European Journal of Agronomy. 16. 4: 239–262.
12. Pepó P. : 2002a. Őszi búzafajták szárszilárdsága és termőképessége. Növénytermelés. 51. 5: 487–496.
13. Pepó P. : 2002b. Az őszi búza fajtaspecifikus tápanyagellátása csernozjom talajon. [In: Pepó, P., Jolánkai, M. (eds.) Integrációs feladatok a hazai növénytermesztésben.] MTA, Budapest. 105–110.
14. Pepó, P.: 2007. The role of fertilization and genotype in sustainable winter wheat (Triticum aestivum L.) production. Cereal Research Communications, 35. 2: 917–920.
15. Pietravalle, S. — Shaw, M. W. – Parker, S. R. – van den Bosch, F.: 2003. Modeling of relationships between weather and Septoria tritici epidemics on winter wheat: A critical approach. Phytopathology. 93. 10: 1329–1339.
16. Shen, S. H. – Gao, W. Y. – Li, B. B.: 1999. Water consumption and its impact on yield of winter wheat in Xifeng. Journal of Nanjing Institute of Meteorology. 22. 1: 88–94.
17. Szász G. : 2002. Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
18. Várallyay Gy. : 2007. [In: Láng I. et al. (ed.) A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (A VAHAVA Report).] Agrokémia és Talajtan. 56. 1: 199–202.
19. Varga, B.– Svećnjak, Z.– Jurković, Z.– Pospisil, M.: 2007. Quality responses of winter wheat cultivars to nitrogen and fungicide applications in Croatia. Acta Agronomica Hungarica. 55. 1: 37–48.
20. Zhao, J. B.: 1987. Evaluation on the water condition of winter wheat and reasonable use of water resources in Cangzhou region. Hebei Province. Meteorological Monthly. 13. 5: 23–27.
21. Zsigrai, Gy.–Őri N.: 2006. Effects of long-term artificial fertilisation on readily available element content of a meadow chernozem soil and on chemical composition of winter wheat yield. Cereal Research Communications. 35. 2: 721–724.