Növénytermelés
Volume/Issue:
Volume 58: Issue 2
Burgonyakutatás Magyarországon nemzetközi kitekintéssel: múlt, jelen, jövő
Author:
József Horváth Növényvédelmi Intézet, Pannon Egyetem, Keszthely, Deák F. u. 16., H-8360
Növénytani és Növénytermesztéstani Tanszék, Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Search for other papers by József Horváth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
135–183
Online Publication Date:
01 Jun 2009
Publication Date:
01 Jun 2009
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/novenyterm.58.2009.2.9
Keywords:
burgonyakutatás; károsítók; rezisztencia; nemesítés; potato research; pests; resistance; breeding
Restricted access

Összefoglalás

A burgonya (Solanum tuberosum) Magyarországon a 17. század második felében vált ismertté. Vizsgálata a növény botanikai és gazdasági tulajdonságainak megismerésével kezdődött. A korai, botanikai és rendszertani ismereteket a talajművelési, trágyázási, gyomirtási és virágzásbiológiai megfigyelések követték. A dohány mozaik vírus felfedezését követően, a 20. század elején a magyarországi burgonyakutatás figyelme a burgonya leromlásával kapcsolatos vizsgálatokra terjedt ki. Ennek során megállapítást nyert, hogy a burgonya leromlásában a vírusok, elsősorban a burgonya levélsodródás vírus játssza a fő szerepet. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményeképpen az 1930-as, de leginkább az 1950-es években intenzív burgonyanemesítői és burgonyavirológiai kutatás kezdődött el. A burgonyanemesítés rezisztens vad Solanum fajok, kultúrfajok és fajták közötti keresztezésekkel, milliós nagyságrendű hibridek előállításával és kiválogatásával kezdődött. A burgonyavírus kutatás a Magyarországon előforduló vírusok elterjedésének megállapítására, a vírusok identifikálására és a védekezés lehetőségeinek tanulmányozására terjedt ki. A kutatás intenzitására nagy hatással volt az 1950-es évek második felében a külföldi fajtákkal behurcolt burgonya Y-vírus dohány érnekrózis törzs, amely az akkori fajták nagy részét elpusztította. A burgonyanemesítésben előtérbe került a vírus rezisztenciára nemesítés, amely mind a mai napig a legfontosabb célkitűzés. A korai nemesítői munkának köszönhetően olyan vírusok (burgonya X-vírus, burgonya A-vírus, burgonya S-vírus, burgonya M-vírus), valamint fitoftóra (Phytophthora infestans) és fonálféreg (Globodera rostochiensis) rezisztens fajták (pl. Szignál, Somogyi Sárga, Somogyi Kifli, Magyar Rózsa) jöttek létre, amelyek rezisztencia tekintetében felülmúlták a korábban előállított fajtákat. A nemesítési bázis ezt követően olyan újabb vad Solanum fajokra (Solanum gourlayi, S. tariense, S. berthaultii, S. megistacrolobum, S. sucrense, S. sparsipilium) terjedt ki, amelyekkel növelni lehetett a genetikai alapot. Az új vírusok és vírustörzsek [burgonya Y-vírus gumó nekrotikus gyűrűsfoltosság törzse, rendellenes (anomalous) törzse, a burgonya S-vírus és a burgonya M-vírus újabb törzsei], valamint a burgonya sztolbur- és boszorkányseprűsödés fitoplazma, a fitoftóra A1 és A2 párosodási típusa, baktériumok (Erwinia carotovora ssp. carotovora, E. chrysanthemi, Ralstonia solanacearum), fonálférgek (Globodera rostochiensis, G. pallida), új levéltetű vírusvektorok (Hayhurstia atriplicis, Schizapis graminum, Brevicoryne brassicae, Hyperomyzus pallidus, Tetraneura ulmi), fitoplazma kabóca vektorok (Hyalesthes obsoletus, Macrosteles laevis), tripsz vírusvektorok (Thrips tabaci, Frankliniella occidentalis) magyarországi megjelenése mind a nemesítői, mind a növénykórtani, vektorológiai és növényvédelmi kutatást felgyorsította. Ennek a munkának köszönhetően ma már olyan burgonyafajták (Boró, Ciklámen, Démon, Góliát, Hópehely, Katica, Kánkán, Lorett, Pannónia, Rebeka, Riója, Sarolta, Sarpo Axona, Sarpo Mira, Sarpo Una, Vénusz Gold, White Lady stb.) állnak rendelkezésre, amelyek a fontosabb károsítókkal szemben rezisztensek, jó termőképességűek és étkezési szempontból is kiválóak. Az utóbbi években Magyarországon kimutatott új burgonyapatogén vírusok és vírustörzsek (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus, Chenopodium mozaik vírus, paradicsom bronzfoltosság vírus, paradicsom mozaik vírus stb.) megjelenése, valamint az egyre növekvő burgonyaimport következtében potenciális veszélyt jelentő vírusok (andoki burgonya látens vírus, andoki burgonya foltosság vírus, burgonya T-vírus, pepino mozaik vírus stb.) és egyéb károsítók (pl. Erwinia chrysanthemi, E. solanacearum) – amelyek a holland burgonyaimport következtében 1986. évtől Magyarországon is jelen vannak – elleni rezisztenciára nemesítés is fontos feladata a burgonyanemesítésnek. A magyarországi vírusrezisztencia vizsgálataink az elmúlt évtizedekben 121 vad Solanum faj 300 származék 14 vírussal szembeni magatartásának vizsgálatára terjedtek ki. Az utóbbi években identifikált burgonyapatogén vírusokkal és veszélyt jelentő, potenciális vírusokkal szemben N-génen (hipeszenzitív reakció) alapuló rezisztenciát mutattunk ki a Solanum alandiae (uborka mozaik vírus), S. albicans (andoki burgonya foltosság vírus, beléndek mozaik vírus), S. demissum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus), S. laxissimum (beléndek mozaik vírus, burgonya T-vírus), S. mochicense, S. neorossii, S. paucissectum (lucerna mozaik vírus) és a S. stoloniferum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus) egyes származékaiban. R-génen alapuló extrém rezisztenciát (immunitás) a Solanum fernandezianum (uborka mozaik vírus), S. stoloniferum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus) és a S. violacei-marmoratum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus) egyes származékaiban állapítottunk meg. Az utóbbi két évtizedben eredményeket értünk el a biotechnológiai módszerek alkalmazásával. A nem gumóképző vad Solanum brevidens és egyes kultúrfajták (Grácia, Rioja, White Lady) között előállított szomatikus hibridek visszakeresztezéses nemesítése eredményeképpen burgonya levélsodródás vírus, burgonya Y-vírus és Erwinia carotovora ssp. atroseptica rezisztens hibridek előállítására került sor. Régi, közkedvelt, de vírusfogékony magyar burgonyafajták (Gülbaba, Kisvárdai Rózsa, Somogyi Kifli) genetikai módszerekkel történő vírusmentesítése napjaink burgonyakutatásának fontos része. A burgonya Y-vírus rezisztencia-génhez kapcsolt genetikai markerek azonosítsa és a Solanum stoloniferum vad burgonyából származó Rysto-gént tartalmazó kromoszóma régió molekuláris jellemzése az utóbbi évek molekuláris biológiai kutatásainak fontos eredménye. Az elmúlt években a burgonya Y-vírus gumónekrózist előidéző, ún. NTN-törzs molekuláris jellemzése és primér struktúrájának meghatározása is megtörtént. Jelenleg hasonló kutatásokat végzünk a burgonyapatogén paradicsom bronzfoltosság vírussal kapcsolatban. Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozást követően a magyarországi burgonyakutatás eredményességét alapvetően az határozza meg a jövőben, hogy a hazai kedvezőtlen éghajlati adottságok (magas hőmérséklet, rossz eloszlású és kevés csapadék) és a klímaváltozás ellenére sikerül-e a viszonylag alacsony (20–25 t/ha) és jelentősen ingadozó termésátlagokat fokozni, a magas termelési költségeket (20–25 Ft/kg) csökkenteni, és a versenyképességet ez által javítani. A legfontosabb szempont a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben olyan stresszrezisztens vonalak, hibridek, fajták előállítása, amelyek a burgonya termőképességének fokozásához és étkezési minőségének javításához vezetnek. Ezt a célkitűzést azonban csak a hazai kutatástámogatás fokozásával, hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel lehet megvalósítani.

  • 1. Amat, Z.– Albornoz, A.– Stefanova, M.– Hevesi, M.: 1978. Pseudomonas solanacearum detected in a naturally infested soil containing a new wild host. Proc. 4th Int. Conf. Plant Bact. Angers. France.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 2. Anonymous : 2009a. Weltweiter Gentechanbau erneut ausgedehnt. Der Pflanzenarzt. 62: 22.

  • 3. Anonymous : 2009b. Konventionelle Züchtung für mehr Erträge. Der Pflanzenarzt. 62: 22.

  • 4. Balás G. – Sáringer Gy.: 1982. Kertészeti kártevők. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • 5. Balázs E. – Dudits D.: 1999. Molekuláris növénybiológia. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • 6. Baracsi, É. — Kriston É. – Palkovics, L. – Tóth, E. K. – Takács, A. – Horváth, J.: 2004. Petunia species as virus hosts and characterization of Potato virus Y (PVY) strains isolated from petunias in Hungary. The 11th Internat. Symp. on Virus Dis. of Ornamental Plants. Taichung. Taiwan. 38.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 7. Baracsi, É. — Kriston É. – Palkovics, L. – Tóth, E. K. – Takács, A. – Horváth, J.: 2006. Petunia species as virus hosts and characterization of Potato virus Y (PVY) strains isolated from petunias in Hungary. Acta Horticulturae. 722: 271–276.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 8. Basky, Zs.: 2003a. The relationship between aphid dynamics and two prominent potato viruses (PVY and PLRV) in seed potatoes in Hungary. Crop Protection. 21: 823–827.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 9. Basky Zs. : 2003b. A szárnyas levéltetvek rajzása, a vektornyomás és a burgonya-vetőgumó PVY-fertőzöttsége. Növényvédelem. 39: 193–200.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 10. Basky Zs. : 2005. Levéltetvek. Leírás, életmód, kártétel, védekezés. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 11. Beczner L. : 1980. Virológiai kutatások. Ann. Inst. Prot. Plant. 15: 71–81.

  • 12. Beczner, L. – Horváth, J. – Romhányi, I. – Förster, H.: 1984. Studies on the etiology of tuber necrotic ringspot disease in potato. Potato Res. 27: 339–352.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 13. Beijerinck, M. W.: 1898. Over een contagium vivum fluidum als oorzaak van de vlekziekte der tabaksbladeren. Zbl. Bakt. 2: 27–33.

  • 14. Benécsné Bárdi G. : 2005. Veszélyes 48. Veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. Mezőföldi Agrofórum Kft. Szekszárd.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 15. Béres I. : 2000. Allelopátia. [In: Hunyadi K. et al. (szerk.) Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 307–320.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 16. Bódis L. : 2008. A föld kincse. Agrofórum. 19: 5–12.

  • 17. Boucher, C. – Genin, S.: 2004. The Ralstonia solanacearum – plant interaction. [In: Talbot, N. J. (ed.) Plant-Pathogen Interactions.] Blackwell Publ. Oxford. 92–112.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 18. Bradshaw, J. E – Mackay, G. R.: 1994. Potato Genetics. CAB International. Wallingford.

  • 19. Brigneti, G. – Garcia-Mas, J. – Baulcombe, D. S.: 1997. Molecular mapping of the potato virus Y resistance gene RYsto in potato. Theor. Appl. Genet. 94: 198–203.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 20. Bryan, G. J. – McLean, K. – Wangh, R. – Spooner, D. – Ramsay, G.: 2006. A single domestication for cultivated potato. Scottish Crop Res. Inst. Annual Rep. 2004/2005. Scottish Crop Research Institute. Invergowrie. Dundee. Scotland.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 21. Cernák I. : 2008. A Solanum stoloniferum eredetű burgonya Y-vírus (PVY) extrém rezisztencia gén (RYsto) markerezése. Doktori Értekezés Tézisei. Keszthely.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 22. Cernák I. – Decsi K.– Vaszily Zs. – Wolf I.– Polgár Zs. – Taller J.: 2008. A PCR-alapú markerek alkalmazása a PVY vírussal szemben extrém rezisztenciagént hordozó burgonyagenotípusok azonosítására. Növénytermelés. 57. 2: 245–251.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 23. Cook, R. – Rivoal, R.: 1998. Genetics of resistance and parasitism. [In: Sharma, S. B. (ed.) The Císt Nematodes.] Kluwer Acad. Publ. Dordrecht. 322–352.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 24. Cseh A. – Taller J.: 2007. Herbicid célgének molekuláris genetikai vizsgálata az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L.). Magyar gyomkutatás és technológia. 2: 58–69.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 25. Dahiya, P. S. – Sharma, H. C.: 1999. Potato: Facts and figures. Global Conf. Potato. New Delhi. 28–46.

  • 26. Darsow, U.: 2000. 50 Jahre Züchtungsforschung zu Phytophthora infestans bei Kartoffel in Gross Lüsewitz. Geschichte einer Resistenzzüchtung mit Wechsel von der vertikalen zur horizontalen Resistenz. Beiträge zur Züchtungsforschung. 1: 1–49.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 27. Diamond, J.: 2007. Összeomlás. Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez. Typotex. Budapest.

  • 28. Diener, T. O. – Raymer, W. B.: 1967. Potato spindle tuber virus: a plant virus with properties of a free nucleic acid. Science. 158: 378–381.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 29. Dobozi M. : 2006. A burgonya vegyszeres gyomirtása és burgonyafajták herbicidérzékenységének vizsgálata. Magyar gyomkutatás és technológia. 2: 119–120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 30. Dobránszki J. – Hevesi M: 2002a. A burgonya Ralstonia solanacearum okozta barna rothadása. Burgonyatermesztés. 6: 10–13.

  • 31. Dobránszki J.–Hevesi M: 2002b. A burgonya fekete szártőrothadása és baktériumos lágyrothadása. Burgonyatermesztés. 8: 16–19.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 32. Doi, Y. – Teranaka, M. – Yora, K. – Asuyama, H.: 1967. Mycoplasma or PLT group-like microorganism found in the phloem elements of plant infected with mulberry dwarf, potato witches’ broom, aster yellows, or Paulownia witches’ broom. Ann. Phytopath. Soc. 33: 259–266.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 33. Dudits D. – Heszky L.: 1990. Növényi biotechnológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 34. Dudits D. – Heszky L.: 2000. Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó. Budapest.

  • 35. Dutt, S.: 2008. Potato food: an antidote to hunger. Indian Horticulture. 53: 2.

  • 36. Elekesné Kaminiszky M. – Szőnyegi S.: 2004. A burgonya cisztaképző fonálférgei: Globodera rostochiensis (Woll.) és G. pallida Stone. Agroinform Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 37. Enyedi Gy. : 2006. Városrobbanás hanyatlás mellett: a fejlődő országok. Földrajzi Közl. 130: 1–2. 1–13.

  • 38. Enyedi Gy. : 2009. Városi világ. Magyar Tudomány. 3: 295–302.

  • 39. Érsek T. : 2009. Phytophthora: még újabb fajok a nemzetségben. Növényvédelem. 45: 57–62.

  • 40. Érsek T. – Nagy Z. A. – Bakonyi J.: 2006. Az elmúlt évtizedben azonosított új Phytophthora-fajok. Növényvédelem. 42: 621–628.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 41. Érsek T. – Wolf I.: 2008. A burgonyavész (kórokozó: Phytophthora infestans). Agrofórum. 19: 36–42.

  • 42. Fehér, A. — Preiszner, J. – Horváth, J. – Gáborjányi, R. – Dudits, D. – Király, Z.: 1990. Characterization of somatic hybrids between tetraploid potato Solanum tuberosum L. cultivars and S. brevidens Phil. 7th International Congr. Plant Tissue and Cell Culture. Amsterdam. 209.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 43. Fehér, A. — Skryabin, K. G. – Balázs, E. – Preiszner, J. – Shulga, D. S. – Zahharyer, V. M. – Dudits, D.: 1992. Expression of PVX coat proteine gene under the control of extensingene promoter confers with resistance on transgenic potato plants. Plant Cell Rep. 11: 48–52.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 44. Flis, B. – Hennig, J. – Strzelczyk-Zyta, D. – Gebhardt, C. – Marczewski, W.: 2005. The Ry-fsto gene from Solanum stoloniferum for extreme resistant to Potato virus Y maps to potato chromosome XII and is diagnosed by PCR marker GP122718 in PVY resistant potato cultivars. Molecular Breed. 15: 95–101.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 45. Flor, H. H.: 1971. Current status of the gene-for-gene concept. Ann. Rev. Phytpathol. 9: 275–296.

  • 46. Gáborjányi R. – Lönhárd M.: 1967. Adatok a sztolbur vírus magyarországi elterjedéséhez. Növényvédelem. 3: 176–180.

  • 47. Gáborjányi R. – Sáringer Gy.: 1968. A stolbur vírust terjesztő kabócák biológiája és a védekezés lehetőségei. Kísérl. Közl. Növénytermelés. 60. 1: 3–12.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 48. Gáborjányi R. – Jenser G.– Nagy Gy.: 1993. A paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) járványtani kérdései. Növényvédelem. 29: 543–547.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 49. Gebhardt, C. – Valkonen, J. P. T.: 2001. Organization of genes controlling disease resistance in the potato genome. Ann. Rev. Phytopathol. 39: 79–102.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 50. Gebhardt, C. – Bellin, D. – Henselewski, H. – Lehmann, W. – Valkonen, J. P. T.: 2006. Marker-assisted combination of major genes for pathogen resistance in potato. Theor. Appl. Genet. 112: 1458–1464.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 51. Gimesi A. : 2008. Levélbeni közlés.

  • 52. Glatz F. : 2008. Új vidékpolitika. Párbeszéd a vidékért. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest.

  • 53. Gómez-Alpizar, L. – Hu, C. H. – Oliva, R. – Forbes, G. – Ristaino, J. B.: 2008. Phylogenetic relationships of Phytophthora andina, a new species from the highlands of Ecuador that is closely related to the Irish potato famine pathogen Phytophthora infestans. Mycologia. 100: 590–602.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 54. Gulyás A. : 1936. A magyar dohányok vírusgetegségei. Kísérl. Közl. 39: 45–79.

  • 55. Gulyás A. : 1938. A burgonya vírusgetegségei. Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Munkái. Debrecen. 1–63.

  • 56. Harding, J.: 1821. A practical treatise on the culture of potatoes. London. 56.

  • 57. Hayward, A. C.: 1991. Biology and epidemiology of bacterial wilt caused by Pseudomonas solanacearum. Ann. Rev. Phytopathol. 29: 65–87.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 58. Hayward, A. C. – Elphinstone, J. G. – Caffier, D. – Janse, J. – Steohani, E. – French, E. R. – Wright, A. J.: 1998. Round table on bacterial wilt (brown rot) of potato. [In: Prior, Ph. et al. (eds.) Bacterial Wilt Disease.] Springer-Verlag. Heidelberg. 420–430.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 59. Hämäläinen, H. – Watanabe, K. N. – Valkonen, J. P. T. – Ariohara, A. – Plaisted, R. L. – Pehu, E. – Miller, L. – Slack, S. A.: 1997. Mapping and marker-assisted selection for a gene for extreme resistance to potato virus Y. Theor. Appl. Genet. 94: 192–197.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 60. Heszky L. – Bódis L. – Kiss E.: 1999. A kultúrflóra biodiverzitása Magyarországon. Növénytermelés. 48: 435–443.

  • 61. Heszky L.–Holly L.–Bódis L.: 2002a. A magyar növényi génkészlet jelentősége hazánkban: I. A növényi génbank gyűjteményének fejlesztése és felhasználása (1979–2000). Növénytermelés. 51: 133–137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 62. Heszky L. – Bódis L. – Holly L.: 2002b. A magyar növényi génkészlet jelentősége. II. A magyar származású genetikai tartalékok felhasználása a hazai növénynemesítésben (1998–2000). Növénytermelés. 51: 247–252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 63. Hevesi Lné : 2009. Levélbeni közlés.

  • 64. Hodossi S. – Csontos Gy. – Kruppa J.: 2009. Az újburgonya termesztéstechnológiai változatai Magyarországon (1). Hajtatás és átmeneti fóliatakarásos termesztés. Agrofórum. 2: 87–90.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 65. Hoffmann L. – Hoffmanné Pathy Zs.: 1995. Tapasztalatok a burgonya gyomirtásáról Somogyban. Agrofórum. 4: 42–43.

  • 66. Hoffmanné Pathy Zs. : 2002. A burgonya vegyszeres gyomirtása. Agrofórum. 2: 5–7.

  • 67. Hoffmanné Pathy Zs. : 2005. Történt-e változás a burgonya vegyszeres gyomirtásában? Agrofórum. 2: 43.

  • 68. Horn P. : 2008. Új helyzetben a világ élelmiszerellátása. Magyar Tudomány. 9: 1108–1124.

  • 69. Horváth J. : 1962. A levélsodródás vírus (Corium solani Holmes) kimutatására alkalmazott Igel-Lange teszt megbízhatósága. Növénytermelés. 11. 2: 257–266.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 70. Horváth J. : 1963a. A burgonya levélsodródás vírus (Corium solani Holmes) átvitele indikátornövényekre. Növénytermelés. 12: 57–64.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 71. Horváth, J.: 1963b. Neuere Beiträge zum Vorkommen von Kartoffelviren mit besonderer Rücksicht auf die Komplexinfektionen. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 12: 67–81.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 72. Horváth, J.: 1964. Ergebnisse der Identifizierung von mechanisch Übertragbaren Kartoffelviren an Testpflanzen, mit besonderer Rücksicht auf Vergleichsuntersuchungen. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 13: 103–134.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 73. Horváth J. : 1966a. A burgonyát fertőző vírusok differenciálásának módszerei és a burgonya Y-vírustörzsek (Marmor upsilon Holmes) tulajdonságai. Kandidátusi Ért. Tézisei. Rostock-Budapest. 1–19.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 74. Horváth, J.: 1966b. Data on the possibilities of controlling potato virus. I. General survey of the methods of control and the virus infection of experimental potato varieties. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 15: 177–186.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 75. Horváth, J.: 1966c. Data on the possibilites of controlling potato virus. II. Experiments with the German method and the improved German method. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 15: 381–393.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 76. Horváth, J.: 1966d. Studies on strains of potato virus Y. 1. Strain C. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 1: 125–138.

  • 77. Horváth, J.: 1966e. Studies on strains of potato virus Y. 2. Normal strain. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 1: 333–352.

  • 78. Horváth, J.: 1967a. Studies on strains of potato virus Y. 3. Strain causing browning of midribs in tobacco. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 2: 95–108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 79. Horváth, J.: 1967b. Data on the possibilities of controlling potato virus. III. Examinations with the Dutch method. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 16: 75–86.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 80. Horváth, J.: 1967c. Studies on strains of potato virus Y. 4. Anomalous strain. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 2: 195–210.

  • 81. Horváth, J.: 1967d. Separation and determination of viruses pathogenic to potatoes with special regard to potato virus Y. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 2: 319–360.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 82. Horváth, J.: 1968a. Data on the possibilities of controlling potato virus. IV. Examinations with summer planting method. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 17: 115–129.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 83. Horváth, J.: 1968b. Susceptibility and hypersensitivity to tobacco mosaic virus in wild species of potatoes. Acta Phytopath. Acad Sci. Hung. 3: 35–43.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 84. Horváth, J.: 1968c. Susceptibility, hypersensitivity and immunity to potato virus Y in wild species of potatoes. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 3: 199–206.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 85. Horváth, J.: 1969a. Cross protection test with four strains of potato virus Y in Nicotiana tabacum L. cv. Samsun. Zbl. Bakt. II. Abt. 123: 249–252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 86. Horváth, J.: 1969b. Green petal – a new disease of rape in Hungary. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 4: 363–367.

  • 87. Horváth J. : 1970a. A sárgaság-típusú növénybetegségeket okozó mikoplazmák tulajdonságai és a növényi mikoplazmózisok. Növénytermelés. 19: 327–337.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 88. Horváth J. : 1970b. A repce virágelzöldülés fellépése Magyarországon és a betegség kóroktanának kérdése. Növénytermelés. 19: 49–54.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 89. Horváth, J.: 1971. Experiments with tobacco mosaic virus on potato. E. A. P. R. Virology Section Meeting. Wageningen. 6.

  • 90. Horváth, J.: 1972a. Symptomless Lycopersicon host plants for potato virus S. American Potato J. 49: 339–342.

  • 91. Horváth J. : 1972b. Növényvírusok, vektorok vírusátvitel. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1–515.

  • 92. Horváth J. : 1973a. A burgonya M-vírus és burgonya S-vírus kimutatása és differenciálása különböző Lycopersicon fajokkal. Növénytermelés. 22: 117–120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 93. Horváth, J.: 1973b. Seed transmission experiments of potato virus M and potato virus S in Lycopersicon species. Acta Agr. Acad. Sci. Hung. 22: 390–392.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 94. Horváth J. : 1974. Újabb adatok a mikoplazmák és mikoplazmózisok tulajdonságairól. A Növényvéd. Korszerűsítése. 8: 103–148.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 95. Horváth J. : 1976. Vírus-gazdanövénykörök és vírusdifferenciálás. Akadémiai Doktori Értekezés. Budapest-Keszthely. 1–607.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 96. Horváth, J.: 1985. A check-list of new host plants for identification and separation of twelve potato viruses. Potato Res. 28: 71–89.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 97. Horváth, J.: 1988. Potato gene centres, wild Solanum species, viruses and aphid vectors. Acta Phytopath. et Entomol. Hung. 23: 423–448.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 98. Horváth J. : 1990. A burgonyavírus-kutatás helyzete Magyarországon: Múlt, jelen, jövő. Burgonyatermesztés. 2: 36–66.

  • 99. Horváth, J.: 1993a. Host Plants in Diagnosis. [In: Matthews, R. E. F. (ed.) Diagnosis of Plant Virus Diseases.] CRC Press. Boca Raton. Florida. 15–47.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 100. Horváth, J.: 1993b. Hosts and non-hosts in the diagnostic strategy of plant viruses. Acta Phytopath. et Entomol. Hung. 28: 257–354.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 101. Horváth J. : 2003. A magyarországi burgonyatermesztés virológiai problémái: válaszút előtt. Növényvédelem. 39: 169–192.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 102. Horváth J. : 2004. Növényvédelmi, növényorvosi alapismeretek. Egyetemi jegyzet. Kaposvári Egyetem. Kaposvár. 1–276.

  • 103. Horváth J. : 2006. A Solanum géncentrumok gazda-vírus kapcsolatai: Rezisztencia-vizsgálatok ex situ. Székfoglaló a Magyar Tudományos Akadémián 2001. december 13. MTA Budapest. 97–154.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 104. Horváth J. : 2007. Mindennapi kenyerünk: Kolombusztól a transzgénikus burgonyáig. [In: Galamb V.–Czinkos T. (szerk.) A Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj nyertesei.] Oktatási és Kulturális Minisztérium. Budapest. 24–39.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 105. Horváth J. : 2008. Mindennapi kenyerünk: Kolombusztól a transzgénikus burgonyáig. Növényvédelem. 44: 453–462.

  • 106. Horváth, J. – Balázs, E. – Gáborjányi, R.: 1998. Current plant virus research in Hungary. Acta Phytopath. et Entomol. 33: 3–19.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 107. Horváth J. – Gáborjányi R.: 1990. A magyar növényvirológia helyzete, problémái és a fejlesztés irányai. Növényvédelem. 26: 193–206.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 108. Horváth J. – Gáborjányi R.: 1999. Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 1–425.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 109. Horváth, J. – Kazinczi, G.: 2001. Potato virus research in Hungary: A short history with international aspects. [In: Khurana, S. M. P. et al. (eds.) Global Research and Developments. Vol. 1.] Malhotra Publ. House. New Delhi. India. 304–321.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 110. Horváth, J. – Pocsai, E.: 1971. Solanum demissum-Hybride A6 als neue Testpflanze für den Nachweis des Gurkenmosaik-Virus (cucumber mosaic virus). Z. PflKrankheiten. 78: 695–699.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 111. Horváth, J. – Király, Z. – Föglein, F. – Balogh, J.: 1987. Resistance to potato leafroll luteovirus in four accessions of Solanum brevidens Phil. 10th Triennial Conf. E. A. P. R., Aalborg. Denmark. 321–322.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 112. Horváth, J. – Juretić, N. – Wolf, I. – Pintér, Cs.: 1993a. Natural occurrence of sowbane mosaic virus on Chenopodium hybridum L. in Hungary. Acta Phytopath. et Entomol. Hung. 28: 379–389.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 113. Horváth, J. – Wolf, I. – Fehér, A. – Preiszner, J. – Dudits, D. – Horváth, S.: 1993b. Resistance of somatic hybrids between Solanum tuberosum and S. brevidens to potato leaf roll Luteovirus. 12th Triennial Conf. E. A. P. R. Paris. France. 455–456.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 114. Horváth J. – Gáborjányi R. – Kazinczi G.– Takács A. P.: 2001. A paradicsom bronzfoltosság virus (Tomato spotted wilt Tospovirus, TSWV) első hazai előfordulása burgonyán. Növénytermelés. 5: 545–548.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 115. Horváth S. : 2000. A keszthelyi burgonyakutatás történeti áttekintése. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Keszthely. 1–19.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 116. Horváth S. : 2001. A burgonya szerepe és jelentősége az egészséges táplálkozásban. Burgonyatermesztés. 8: 5–8.

  • 117. Hunyadi K. – Béres I. – Kazinczi G.: 2000. Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

  • 118. Ivanovsky, D.: 1892. Ueber die Mosaikkrankheit der Tabakpflanze. Bull. de l'Académie Impérial des Sciences. St. Petersburg. 35: 67–70.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 119. Jenser, G.: 1990. Über das Freiland-Auftreten von Frankliniella occidentalis (Pery.) (Thysanoptera) in Ungarn. Anz. Schädlingskunde. Pflsch. Umveltsch. 63: 114–116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 120. Jenser G. : 1995. A tripszek szerepe a paradicsom bronzfoltosság vírus terjedésében. Növényvédelem. 31: 541–545.

  • 121. Jenser, G.: 2008. Relationships among virus vector Thysanoptera species, Tomato spotted wilt virus and their cultivated and wild growing plants in the Palaearctic. Acta Phytopath. et Entomol. Hung. 43: 283–288.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 122. Jermy, T.: 1958. Untersuchungen über Auffinden und Wahl der Nahrung beim Kartoffelkäfer (Leptinotarsa decemlineata Say). Ent. exp. et appl. 1: 197–208.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 123. Jermy T. : 1961a. Fitofág rovarok tájékozódása a fény iránya alapján. Állattani Közl. 48: 57–63.

  • 124. Jermy T. : 1961b. Kártevő rovarok rajzásának vizsgálata fénycsapdákkal. A növényvédelem időszerű kérdései. 2: 53–61.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 125. Jermy, T.: 1962. Über Einbürgerungsversuche mit Perillus bioculatus Fabr. (Heteroptera, Pentatomidae) in Ungarn. Agronomski glasnik. Zagreb. Broj. 6. 6–7: 558–562.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 126. Jermy T. : 1972. A növényevő rovarok táplálékspecializációjának etológiája. Akadémiai Doktori Értekezés. Keszthely-Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 127. Jermy T. – Sáringer Gy.: 1955a. A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata Say). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 128. Jermy, T. – Sáringer, Gy.: 1955b. Die Rolle der Photoperiode in der Auslősung der Diapause des Kartoffelkäfers (Leptinotarsa decemlineata Say) und des amerikanischen Weissen Bärenspinners (Hyphantria cunea Drury). Acta Agronomica Hung. 5: 419–440.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 129. Jermy T. – Sáringer Gy.: 1959. A burgonyabogár magyarországi tápnövényei. Kísérletügyi Közl. 52/A: 95–116.

  • 130. Jones, J. T. – Phillips, M. S. – Block, V. C.: 2008. Potato císt nematode genomics. Annual Report. Scottish Crop Research Institute. Invergowrie. Dundee. Scotland. UK. 26–27.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 131. Józsa, R. – Stasevski, Z. – Wolf, I. – Horváth, S. – Balázs, E.: 2002. Potato virus Y coat protein gene induced resistance in valuable potato cultivars. Acata Phytopathol. Entomol. Hung. 37: 1–7.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 132. Juretic, N. – Horváth, J. – Besada, W. H. – Horváth, A. – Lönhárd, M.: 1977. Serological relationship of tomato mosaic virus isolated from potato to two members of tobamovirus group. J. Indian Potato Assoc. 4: 64–65.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 133. Kalmár K. : 2002a. Mit kell tudni a burgonya növényegészségügyi szabályozásáról? (1). Agrofórum. 13: 2–4.

  • 134. Kalmár K. : 2002b. Mit kell tudni a burgonya növényegészségügyi szabályozásáról? (2). Agrofórum. 13: 2–5.

  • 135. Kapás S. : 1997. Növényfajták és növénynemesítők. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. Budapest.

  • 136. Kazinczi G. : 2000. A gyomnövények és a kultúrnövények versengése. [In: Hunyadi K. et al. (szerk.) Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia.] Mezőgazda Kiadó. Budapest. 286–306.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 137. Kazinczi G. : 2004. Herbológia. [In: Horváth J. (szerk.) Növényvédelmi növényorvosi alapismertek.] Egyetemi jegyzet. Kaposvár. 177–233.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 138. Kazinczi, G. – Horváth, J. – Takács, A.: 2001. Role of weeds in the epidemiology of viruses. 5th Slovenian Conf. Plant Prot. Catez ob Savi. 63–64.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 139. Kazinczi, G. – Horváth, J. – Takács, A. P. – Gáborjányi, R. – Béres, I.: 2004. Experimental and natural weed host-virus relations. Comm. Appl. Biol. Sci. 69: 53–60.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 140. Kazinczi, G. – Lukács, D. – Takács, A. – Horváth, J. – Gáborjányi, R. – Nádasy, M. – Nádasy, E.: 2006. Biological decline of Solanum nigrum due to virus infection. J. Plant Diseases and Protection. 20: 325–330.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 141. Kazinczi G. – Horváth J.– Takács A. – Jenser G.: 2007. Az “özöngyomok” vírusepidemiológiai jelentősége. Növényvédelmi Tud. Napok. Budapest. 55.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 142. Kazinczi, G. – Horváth, J. – Nádasy, E.: 2008. Potato weeds, their control, and their role in the epidemiology of plant viruses. Global Potato Conf. New Delhi. 123.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 143. Kádár A. : 2005. Vegyszeres gyomitás és termésszabályozás. Factum Bt. Budapest.

  • 144. Keresztes D. : 2009. A hazai vetőburgonya-szaporítás elmúlt öt évének tapasztalatai, levonható következtetések. Agrofórum. 20: 90–93.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 145. Kingsbury, N.: 2008. Banish the blight. Daily Telegraph. January 27. 2008.

  • 146. Király Z. – Hornok L.: 1996a. A gazda-pathogén kapcsolatok molekuláris hátterének tanulmányozása új távlatokat nyit a rezisztencianemesítésben. I. Mikroorganizmusokkal klónozott gének. Növénytermelés. 45: 195–206.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 147. Király Z. – Hornok L.: 1996b. A gazda-patogén kapcsolatok molekuláris hátterének tanulmányozása új távlatokat nyit a rezisztencianemesítésben. II. Rezisztenciagének, transzgénikus növények. Növénytermelés. 45: 307–316.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 148. Klopp B. : 2002. Zirc, a burgonya hazája. Agrofórum. 13: 27–28.

  • 149. Kollár, A. — Thole, V. – Dalmay T – Salamon P. – Balázs, E.: 1993. Efficient pathogen-derived resistance induced by integrated potato virus Y coat protein gene in tobacco. Biochimie. 75: 623–629.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 150. Kruppa J. – Győri Z.: 2005. A korai burgonya felhasználási lehetőségei, minőségi követelményei, beltartalmára vonatkozó újabb eredmények. Agrofórum. 16: 13–16.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 151. Kruppa J. – Hodossi S.– Csontos Gy.: 2005. A korai burgonya szántóföldi termelése. Agrofórum. 16: 5–12.

  • 152. Kruppa J. – Heller Szabóné Molnár M.– Hódossi S.: 2009. Az új burgonya termesztéstechnológiai változatai Magyarországon (2). A szántóföldi korai termesztés és a nyári ültetés. Agrofórum. 20: 84–97.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 153. Kumar, A. – Pandey, S. K.: 2008. Potato production: harbiger of agricultural sustainability. Indian Farming. 58: 3–7.

  • 154. Kuroli G. – Polgár Á. – Orosz A.: 2003. Az Empoasca spp. kabócafajok egyedszámváltozása burgonyán. Növényvédelem. 39: 201–206.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 155. László E. : 2008. Világváltás. A változás harmonikus útja. Nyitott Könyvműhely. Budapest.

  • 156. Lehoczky É. – Dobozi M.– Gyüre K.: 2003. Gyomnövények és a burgonya kompetíciójának tanulmányozása, különös tekintettel a tápanyagversengésre. Magyar gyomkutatás és technológia. 1: 19–30.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 157. Lem, S.: 2007. Sex wars. Tipotex. Budapest.

  • 158. Lönhárd M. : 2005. Adatok a burgonya történetéről I. Burgonyatermelés. 4: 18–20.

  • 159. Lönhárd M. : 2006a. Adatok a burgony történetéről II. Burgonyatermelés. 1: 15–17.

  • 160. Lönhárd M. : 2006b. Adatok a burgonya történetéről III. Burgonyatermelés. 2: 13–15.

  • 161. Lönhárd M. : 2006c. Az ezerarcú burgonya. Agrofórum. 17: 69–71.

  • 162. Lönhárd M. : 2008. Szóbeli közlés.

  • 163. Mamula, D. – Juretic, N. – Horváth, J. – Libric, M.: 1974. Identification and serological properties of tomato mosaic virus isolated in Hungary. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 9: 261–276.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 164. Martinez-Soriano, J. P. – Galindo-Alonso, C. J. M. – Yucel, I. – Smith, D. R. – Diener, T. O.: 1996. Mexican papita viroid: Putative ancestor of crop viroids. Proc. Nat. Acd. Sci. USA. 93: 9397–9401.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 165. Mayer, A.: 1886. Über die Mosaikkrankheit des Tabaks. Landwirtsch. Vers. 32: 451–467.

  • 166. Mándi L.-né : 2000. Burgonya (Solanum tuberosum L.). Növénynemesítés és fajtafenntartás a Debreceni Egyetem Kutató Központban. Nyíregyháza.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 167. Monsanto : 1997. NewLeaf Potatoes. [In: Biotechnology Resource Guide. Naturemark Potatoes. http:www.naturemark.com.] Monsanto. 250 Bobwhite Court. Suite 300. Boise. ID 83706. USA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 168. Monsanto : 1994. Plant resistant to infection by PLRV. Internat. Pat. Appl. WO 94/18336.

  • 169. Nagy, Z. Á. – Bakonyi, J. – Érsek, T.: 2003. Novel genotípes in Phytophthora infestans in Hungary. Acta Phytopath. et Entomol. Hung. 38: 7–11.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 170. Nádasy, M. – Sáringer, Gy. – Marczali, Zs. – Keresztes, B. – Németh, T. – Horváth, J. – Kazinczi, G. – Takács, A.: 2008. Important potato pests in Hungary. Global Potato Conf. New Delhi. 148–149.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 171. Nádasyné Ihárosi E. – Szalai A.: 2009. Szóbeli közlés.

  • 172. Németh J. : 2002. A burgonya baktériumos betegségei. Növényvédelmi Tanácsok. 11: 29.

  • 173. Németh J. : 2003. A burgonya: Ralstonia solanacearum okozta baktériumos hervadása és barnarothadása. Agroinform Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 174. Németh J. – Szőnyegi S.: 2001. Új karantén kórokozó veszélyezteti a burgonyatermesztést. Agrofórum. 12: 8–14.

  • 175. Németh J. – Kalmár K.: 2002. Ismét a burgonya baktériumos barnarothadásáról. Agrofórum. 13: 24–27.

  • 176. Oravecz S. : 2009. A genetikailag módosított növények vetésterületének alakulása 2008-ban a világban. Agrofórum. 20: 66–67.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 177. Pandey, S. K.: 2006–2007. Annual Report 2006–2007. Central Potato Research Institute. Shimla. India.

  • 178. Pandey, S. K. – Kumar, A.: 2008. The cultural voyage of potato. Global Potato Conf. New Delhi. India. 3–11.

  • 179. Pásztóhy A. – Szentirmay A.– Polgár Zs. – Keresztes D.: 2008. A Föld kincse. Agrofórum. 3: 5–12.

  • 180. Polgár Zs. : 2003a. Tájékoztató a Regionális Burgonyakutatási Központ 2002. évi tevékenységéről. Georgikon. 46: 9–10.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 181. Polgár Zs. : 2003b. A hazai burgonyanemesítés eddigi eredményei és célkitűzései a minőségjavítás tükrében. Növényvédelmi Tanácsok. 12: 18–21.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 182. Polgár Zs. : 2007. A fajtaváltás szükségessége és lehetősége a burgonyatermesztésben. Agrofórum. 18: 36–42.

  • 183. Polgár Zs. – Horváth S. – Wolf I.: 2004. Irányzatok a keszthelyi burgonyanemesítésben. Növényvédelmi Tanácsok. 13: 18–20.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 184. Powell, W. – Morgante, M. – Andre, C. – Hanafey, M. – Vogel, J. – Tingey, S. – Rafalski, A.: 1996. The comparison of RFLP, RAPD, AFLP and SSR (microsatellite) markers for germplasm analysis. Mol. Breed. 2: 225–238.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 185. Pribék D. : 1999. A vírusátvitel módszerei. [In: Horváth J.–Gáborjányi R. (szerk.) Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek.] Mezőgazda Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 186. Pribék, D. — Szénási, A. – Takács, A. – Jenser, G. – Kazinczi, G. – Horváth, J.: 2000. Thrips transmission of TSWV to different Solanum species. 52nd Internat. Symp. Crop. Prot. Gent. 44.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 187. Proksza P. – Gergely L.: 2004. A burgonya sztolburbetegségéről. Növényvédelmi Tanácsok. 5: 15–17.

  • 188. Rai, M.: 2008. Presidental adress of director general. Global Potato Conf. New Delhi. India. 1–5.

  • 189. Rani, A. – Bhatt, M. N. – Singh, B. P. – Singh, P. H. – Rana, D. K.: 2006. Late blight scenario in Western Uttar Pradesh and characterization using biological markers. Potato J. 34: 77–78.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 190. Reisinger P. – Kőmíves T. – Lajos M. – Nagy S.: 2001. Veszélyes gyomfajok táblán belüli elterjedésének térképi ábrázolása a GPS segítségével. Magyar gyomkutatás és technológia. 2: 25–32.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 191. Reisinger P. – Széll E.– Takácsné György K. – Barkaszi L.: 2007. A “Gyominfo” – Internetes gyomirtási szaktanácsadási rendszer működési elve. Magyar gyomkutatás és technológia. 2: 3–44.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 192. Ross, H.: 1986. Potato Breeding, Problems and Perspectives. Verlag Paul Parey. Berlin und Hamburg.

  • 193. Salazar, L. F.: 1996. Potato Viruses and their Control. Intern. Potato Center. Lima.

  • 194. Sáringer Gy. : 1961. Adatok az Aphrodes bicinctus Schrk. és a Hyalesthes obsoletus Sign. vírusterjesztő kabócák elterjedésének és életmódjának ismertetéséhez. Ann. Inst. Prot. Plant. Hung. 8: 249–252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 195. Sáringer Gy. : 2002. A Növényvédelmi Kutató Intézet (Budapest) Laboratóriumának története (1952–1977). Növényvédelem 8: 423–450.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 196. Sárvári I. : 1959. A burgonya nemesítése. MTA Agrártudományok Osztálya Közl. 15: 113–119.

  • 197. Sárvári I. : 1967. A burgonya-leromlással szembeni rezisztenciára nemesítés egyes kérdései és eredményei. Kandidátusi Értekezés. Keszthely.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 198. Sárvári I. : 2008. Szóbeli közlés.

  • 199. Sárvári, I. – Horváth, S. – Lönhárd, M.: 1981. Lage und Tendenzen des Kartoffelbaus in Ungarn. Der Kartoffel. 32: 242–243.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 200. Shekhawat, G. S.: 1999. Potato in India. Central Potato Research Institute. Shimla. India. 1–99.

  • 201. Sixsmith, R.: 2008. A tudományos megoldás. Zöld biotechnológia. 4: 4–6.

  • 202. Solomon-Blackburn, R. – Barker, H.: 2001a. A review of host major-gene resistance to potato viruses X, Y, A and V in potato: genes, genetics and mapped locations. Heredity. 86: 8–16.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 203. Solomon-Blackburn, R. – Barker, H.: 2001b. Breeding virus resistant potatoes (Solanum tuberosum): a review of tradicional and molecular approaches. Heredity. 86: 17–35.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 204. Song, Y. S. – Heptin, L. – Schweizer, G. – Hartl, L. – Wenzel, G. – Schwarzfischer, A.: 2005. Mapping of extreme resistance of PVY (RYsto) on chromosome XII using anther-culture-derived primary dihaploid potato lines. Theor. Appl. Genet. 111: 879–887.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 205. Szalay-Marzsó L. : 1961. Új levéltetű kártevő Magyarországon. Magyar Mezőgazdaság. 19: 11.

  • 206. Szalay-Marzsó L. : 1969. Levéltetvek a kertészetben. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 207. Szentirmay A. : 2005. A burgonyágazat helyzete és versenyképessége a csatlakozás után. Agrofórum. 16: 2–4.

  • 208. Szirmai, J.: 1939. Die Abbaukrankheiten bei der Kulturpflanzen, besonders bei der Kartoffel. Ber. der XVIII. Internat. Landw. Kongr. Dresden 6: 6–12 und 59–63.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 209. Szirmai J. : 1956. Új vírusbetegség hazánkban. Agrártudomány. 8: 351–353.

  • 210. Szirmai J. : 1958. A burgonya Y-vírusának érbarnulást okozó változata a dohánykultúrákban. Növénytermelés. 7: 341–350.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 211. Szirmai J. : 1971. A haza növényvírus-kutatás fejlődési szakaszai és várható haladása. Agrártud. Közl. 30: 379–394.

  • 212. Takács A. : 1999. A burgonya Y-vírus (potato Y potyvirus, PVY), morfológiája, genetikája és törzsei vektorai, gazdanövényköre és tünettana. Növénytermelés. 48: 199–208.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 213. Takács A. : 2000. A burgonya Y-vírus (potato Y potyvirus, PVY) elleni védekezés lehetőségei és a rezisztenciaforrások. Növénytermelés. 49: 413–419.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 214. Takács A. – Rauscher, E.: 2000. Gyűrűsnekrózist mutató burgonyagumók vírusfertőzöttségének vizsgálata. Növénytermelés. 49: 221–225.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 215. Takács A. – Horváth J. – Kazinczi G.: 1998. A burgonya Y-vírus (potato Y potyvirus) NTN törzse (PVYNTN). Növényvédelem. 34: 621–626.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 216. Takács A. – Palkovics L.– Horváth J. – Kazinczi G.: 2002. A burgonya Y-vírus (Potato Y Potyvirus) NTN törzs (PVYNTN) néhány izolátumának molekuláris vizsgálata. 48. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 2002. 99.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 217. Takács, A. – Palkovics, L. – Basky Zs. – Kazinczi, G. – Gáborjányi, R.: 2006. Phenotype and genetic heterogenity of some tuber necrosis isolate of Potato virus Y. Acta Phytopathol. Entomol. Hung. 41: 229–235.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 218. Takács, A. – Salánki, K. – Szűcs, R. – Palkovics, L. – Kazinczi, G. – Horváth, J.: 2007. Experiments on tuber necrotic ringspot isolates of Potato virus Y (PVYNTN) in tomato in Hungary. 10th International Plant Virus Epidemiology Symposium. Hyderabad. India. 92.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 219. Teichmann V. : 1959. A hazai burgonyatermesztés és nemesítés helyzete és feladataink. MTA Agrártudományok Osztálya. Közl. 15: 99–111.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 220. Thole, V. – Dalmay, T. – Burgyán, J. – Balázs, E.: 1993. Cloning and sequencing of potato virus Y (Hungarian isolate) genomic RNA. Gene. 123: 149–156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 221. Tibbits, T. W. – Croxdale, J. G. – Brown, C. S. – Wheeler, R. M.: 1996. Growing potato tubers in space. HortScience. 31: 607.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 222. Tóbiás I. – Almási A.– Basky Zs. – Palkovics L.: 2008. A burgonya Y vírus levéltetű átvitelében szerepet játszó gének molekuláris vizsgálata. Növényvédelmi Tud. Napok. Budapest. 47.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 223. Tőgyi S. : 2008. Nyíregyházi Kutató Központ. [In: Fürjné Rádi K. (szerk.) 140 éves a Debreceni Gazdasági és Agrár-felsőoktatás (1868–2008).] Debreceni Egyetem AMTC. Debrecen. 132–138.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 224. Ujvárosi M. : 1973. Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 225. Valenta, V. – Musil, M. – Mishiga, S.: 1961. Investigations on European yellows-type viruses. I. The stolbur virus. Phytopath. Z. 42: 1–38.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 226. Valkonen, J. P. T. – Wiegmann, K. – Hämäläinen, J. H. – Marczewski, W. – Watanabe, K. N.: 2008. Evidence for utility of the same PCR-based markers for selection of extreme resistance to Potato virus Y controlled by Rysto of Solanum stoloniferum derived from different sources. Ann. Appl. Biol. 152: 121–130.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 227. van West, P. – Vleeshouwers, G. A. A.: 2004. The Phytophthora infestans – potato interaction. In: Talbot, N. J. (ed.), Plant-Pathogen Interactions. Blackwell Publ. Oxford. 219–242.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 228. Venetianer P. : 2009. Az újra meglátogatott szép újvilág. Magyar Tudomány. 3: 303–310.

  • 229. Wenzel, G.: 2002. The potato on outstanding example reflecting key issues of applied biology: Cultural asset, hunger killer, ecological crop and nutracentical. Triennial Conf. E. A. P. R. Hamburg. 41.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 230. Wheeler, R. M.: 2006. Potato and human exploration of space: Some observations from NASA-sponsored controlled environment studies. Potato Res. 49: 67–90.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 231. Wheeler, R. M. – Tibbitts, T. W.: 1986. Utilization of potatoes for life support systems in space: I. Cultivarphotoperiod interactions. Amer. Potato J. 63: 315–323.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 232. Wheeler, M. W. – Tibbitts, T. W.: 1987. Utilization of potatoes for life support systems in space: III. Productivity at successive harvest dates under 12–4 and 24–4 photoperiods. Amer. Potato J. 64: 311–320.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 233. Wheeler, R. M. – Tibbitts, T. W.: 1989. Utilization of potatoes for life support systems in space: IV. Effect of CO2 enrichment. Amer. Potato J. 66: 25–34.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 234. Wheeler, R. M. – Steffen, K. L. – Tibbitts, T. W. – Palta, J. P.: 1986. Utilization of potatoes for life support systems: II. The effects of temperature under 24–4 and 12–4 photoperiods. Amer. Potato J. 63: 639–647.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 235. Wheeler, R. M. – Stutte, G. W. – Mackowiak, C. L. – Yorio, N. C. – Sager, J. C. – Knott, W. M.: 2008. Gas exchange rates of potato stands for bioregenerative life support. Adv. Space Res. 41: 798–806.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 236. Williamson, L. – Nakaho, K. – Hudelson, B. – Allen, C.: 2002. Ralstonia solanacearum race 3, biovar 2 strains isolated from geranium are pathogenic on potato. Plant Dis. 85: 987–991.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 237. Wolf I. : 2008. Szóbeli közlés.

  • 238. Wolf, I. – Józsa, R. – Balázs, E. – Horváth, S.: 2002. Resistance of an old Hungarian variety transformed with PVY-Cp gene against PVY strains. Triennial Conf. E. A. P. R. Hamburg. 97.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 239. Zschüttig, H. G. – Horváth, J.: 1968. Ein Beitrag zur Verwendung des Solanum demissum Bastards A6 als Testpflanze für den Nachweiss des Kartoffel-Y-Virus. Acta Phytopath. Acad. Sci. Hung. 3: 311–320.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
Cover Növénytermelés
Növénytermelés
Print ISSN:
0546-8191
Online ISSN:
2060-8543

Növénytermelés
Language Hungarian
Year of
Foundation		 1952
Founder Debreceni Egyetem
Founder's
Address		 H-4032 Debrecen, Hungary Egyetem tér 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0546-8191 (Print)
ISSN 2060-8543 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 170 0 0
Jan 2025 84 0 0
Feb 2025 111 0 0
Mar 2025 110 0 0
Apr 2025 44 1 0
May 2025 6 0 0
Jun 2025 0 0 0