View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Cross Mark

Összefoglalás

Az MTA TAKI Őrbottyán Kísérleti Telepén, Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon a gyümölcslé gyártási hulladék komposzt hatását tanulmányoztuk szabadföldi terhelési kísérletben. A termőhely talaja erősen meszes, humuszban szegény, P-ral közepesen, N és K elemekkel igen gyengén ellátott. A terület aszályérzékeny, a talajvíz 5–10 m mélyen található. A T értéke (CEC) 6–8 mgeé/100 g, agyagtartalom 4–5%. A kezelések 0, 15, 30, 60, 120 t/ha komposzt sz.a.-nak feleltek meg. Az 5 kezelést 4 ismétlésben és 20 parcellával véletlen blokk elrendezésben állítottuk be 2000 tavaszán. Az első 4 évben Spirit fajtájú rövid tenyészidejű kukoricát, az 5. évben Disco fajtájú tritikálét termesztettünk. Főbb megállapításaink:

1. A RAUCH komposzt káros mennyiségben nem tartalmazott nehézfémeket és még a 120 t/ha sz.a. maximális terhelés sem jelentett határérték túllépést.

2. A kukorica termése alacsony maradt ezen a növény számára nem kedvező termőhelyen 1,3–2,4 t/ha szem, illetve 1,2–2,7 t/ha szár hozamokkal. A trágyázás sem a szem, sem a szár termését nem befolyásolta igazolhatóan, limitáló tényezőnek a vízhiány bizonyult. A kísérlet 5. évében termett tritikále szem termését 1,1-ről 2,1 t/ha-ra növelte igazolhatóan, de a későbbi években terméstöbbletek már nem jelentkeztek.

3. Az alacsony termésekben a makro- és mikroelemek nagyobb része feldúsult, esetenként a normál összetétel 2–3-szorosára a töményedési effektus nyomán. A komposztterheléssel mérséklődött általában a Ca, Mg, Sr elemek mennyisége a növényi szervekben, viszont javult a K, P és Zn, ill. részben a Mo és B beépülése.

Összességében megállapítható, hogy még az extrém nagy 120 t/ha egyszeri komposzt adag sem okozott depressziót, sőt az 5. évben terméstöbbleteket eredményezett. A komposzttrágyázással a növényi összetétel kedvezőbbé vált. Az első évben végzett talajvizsgálatok adatai szerint a 8 hónap után komposzttal talajba vitt 48 t/ha szervesanyag 30–40%-át, az összes N 50–60%-át, míg a P és K mintegy 70%-át NH4-acetát+EDTA oldható formában találtuk. A maximális komposzt trágyázás nyomán a feltalaj PK-ellátottsága a kielégítő tartományba került.

  • 1. Baranyai F. Fekete A.Kovács I.: 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Bergmann, W.: 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New-York.

  • 3. Boyle, M.Paul, E. A.: 1989a. Carbon and nitrogen mineralization kinetics in soil previously amended with sewage sludge. Soil Sci. Am. J. 53: 99103.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Boyle, M.Paul, E. A.: 1989b. Nitrogen transformation in soil previously amended with sewage sludge. Soil Sci. Am. J. 53: 740744.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Csathó P. : 1997. Összefüggés a talaj K-ellátottsága és a kukorica, őszi búza és a lucerna K-hatások között hazai szabadföldi kísérletekben, 1960–1990. Agrokémia és Talajtan. 46: 327346.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Diez, Th.: 1982. Landwirtschaftliche Klärschlammverwertung in Ballungsräumen, dargestellt am Beispiel der Stadt München. Z. f. Kulturtechnik und Flurbereinigung. 23: 149163.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Egnér, H.Riehm, H.Domingo, W. R.: 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26: 199215.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Hargitai L. : 1988. A talaj szervesanyagának meghatározása és jellemzése. [In: Buzás I. (szerk.) Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2.] Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 151173.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Häni, H.Sigenthaler, A.Candinas, T.: 1966. Soil effects due to sewage sludge application in agriculture. Fertilizer Research. 43: 149156.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. ISO 11261: 1995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • 11. Kádár I. : 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • 12. Kádár I. : 2004. A műtrágyázás hatása a silókukorica termésére karbonátos csernozjom talajon. Növénytermelés. 53. 3: 285297.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Kádár I. : 2006. Növény-és talajvizsgálatok értelmezése műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés: 55. 2: 123137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Kádár I.–Morvai B.: 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56: 333352.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Kádár I. Morvai B.: 2008. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedény kísérletben. A Ca, Na és Cr elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 1: 3548.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Lakanen, E.Erviö, R.: 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2008. 31: 13161327.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelete a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. Magyar Közlöny. 2001. 39: 25182531.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Martens, D. A.Johanson, J. B.Frankenberger, W. T.: 1992. Production and persistence of soil enzymes with repeated addition of organic residues. Soil Sci. 153: 5361.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. MÉM NAK: 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. 48.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Pomares-Garcia, F.Pratt, P. F.: 1978. Value of manure and sewage sludge as N fertilizer. Agronomy J. 70: 10651069.

  • 23. Ragályi, P.–Kádár I.: 2007. Composted slanghterhouse by-products effect on crop yield. [In: Láng et al. (eds.) Joint Int. Conference on Long-tem Experiments, Agric. Research and Natural Resources.] Univ. of Debrecen, Hungary and Univ. of Oradea, Romania. 239246.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Ragályi, P.–Kádár I.: 2008. Processed slaughterhouse waste application on calcareous sandy soil. Acta Agron. Óváriensis. 50. 1: 95101.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Seaker, E. M.Sopper, W. E.: 1988a. Municipal sewage sludge for minespoil reclamation. Effects on microbial populations and activity. J. Environ. Qual. 17: 591597.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Seaker, E. M.Sopper, W. E.: 1988b. Municipal sewage sludge for minespoil reclamation. II. Effects on organic matter. J. Environ. Qual. 17: 598602.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 27. Serna, M. D.Pomares, F.: 1992. Indexes of assessing N availability in sewage sludge. Plant and Soil. 139: 1521.

  • 28. Sommer, B.Marschner, H.: 1986. Pflanzenverfügtbarkeit vor Schwermetallen aus Böden. Eugen Ulmer GmbH and Co. Stuttgart.

  • 29. Tester, C. F.: 1990. Organic amendment effects on physical and chemical properties of a sandy soil. Soil Sci. Soc. Am. J. 54: 827831.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 30. Tyurin, I. V.: 1937. Organicseszkie vescsesztva pocsv. Szelhozgiz. Moszkva.

  • 31. Varanka, W. M.Zablocki, M. Z.Hinesly, D.: 1976. The effect of digested sludge on soil biological activity. J. Water Poll. Contr. 17281740.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 32. Vetterlein, D.–Hüttl R. F.: 1996. Aspects of soil conservation in respect to the application of recycled plant nutrients from industrial processes. [In: Schnug and Szabolcs (eds.) 10th Intern. Symp. of CIEC.] Braunschweig. 5178.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation