View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Összefoglalás

Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatását az őszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” és az NH4-acetát+EDTA oldható B, Ba, Ni, Co és Cu elemtartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15; 30; 60 g/kg iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszárazanyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. Levonható főbb tanulságok:

1. A talajok eredeti, cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” B, Ba, Ni, Co, Cu, Pb és As készlete, valamint az NH4-acetát+EDTA oldható Ba, Ni, Co, Cu és Pb tartalma egyaránt nőtt azok kötöttségével. Az iszaptrágyával bevitt B mintegy 80%-a, a Ba és Pb 40%-a, az As 20–25%-a a talajok átlagában NH4-acetát+EDTA oldható formában akkumulálódott. A kismérvű Cu-terhelés eredményeképpen a talajok “összes” és oldható Cu-tartalma igazolhatóan nem módosult, míg a Ni és Co elemeknél hígulás lépett fel a talajok Ni és Co tartalmában.

2. Az iszaptrágyázás hatására nőtt a tavaszi árpa szem és szalma termésének B-tartalma, míg a Co, Cu, Pb és As koncentrációja ugyanitt igazolhatóan nem változott. A Ba és Ni elemek mennyisége azonban csökkent a növényi szervekben. A B és a Ba főként a szalmában dúsult, nagyságrenddel meghaladva a mag koncentrációját. A Co is átlagosan négyszeres mennyiségben található a melléktermésben a szemhez képest. A Cu és a Ni többé-kevésbé egyenletesen oszlott meg a szemben és a szalmában koncentrációját tekintve.

3. A tavaszi árpa a vizsgált mikroelemekkel nem szennyeződött, összetétele alapján emberi és állati fogyasztásra alkalmas maradt. A növények szem és szalma termése 3–3,5-szeresére emelkedett, az iszapterhelés depressziót nem okozott.

  • 1. Baranyai F. Fekete A.Kovács I.: 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Bingham, F. T.: 1973. Boron in cultivated soils and irrigation waters. [In: Trace elements in the environment.] Amer. Chem. Soc., Washington D. C. 130143.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Chaney, R. L.: 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. [In: Proc. Int. Symp. Land Application of Sewage Sludge.] Tokyo. Japan. 259324.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Csathó P. : 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. MTA TAKI. Budapest. 176.

  • 5. Debreczeni I. Izsáki Z.: 1985. Bőrgyári szennyvíziszap hatása a növények elemi összetételére. Növénytermelés. 31. 4: 551559.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Diez, Th.Rosopulo, A.: 1976. Schwermetallgehalte in Böden und Pflanzen nach extrem hohen Klärschlammgaben. Landw. Forsch. Sonderheft. 33: 236248.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. Diez, Th.Rosopulo, A.: 1978. Schwermetallaufnahme von Mais nach Düngung mit Siedlungsabfällen in Abhängigkeit vom Standort. Mitteilgn. Dtsch. Bodenkundl. Gesellsch. 27: 1522.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Diez, Th.Rosopulo, A.: 1980. Schwermetallaufnahme verschiedenen Getreidearten aus hochbelasteten Böden unter Feldbedingungen. Kézirat. MTA TAKI. Budapest. 18.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Eaton, F. M.: 1944. Deficiency, toxicity and accumulation of B in plants. J. Agric. Res. 69: 237277.

  • 10. Gutser, R.Amberger, A.Wünsch, A.: 1978. Schwermetallaufnahme verschiedener Pflanzen im Gefässversuch aus Böden mit langjähriger bzw. Einmaliger Anwendung von Klärschlamm. Landw. Forsch. 35: 335349.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. ISO 11261: 1995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • 12. Izsáki Z. Debreczeni I.: 1987. Bőrgyári szennyvíziszappal végzett trágyázás hatásának vizsgálata homoktalajon. Növénytermelés. 36. 4: 481489.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Izsáki Z. Debreczeni I.: 1989. A bőrgyári szennyvíziszap-trágyázás hatása és utóhatása kalászos gabonákra homoktalajokon. Növénytermelés. 38. 3: 231239.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Kádár I. : 2003. Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52: 105120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Kádár I. Csathó P.: 1991. A K és B trágyázás hatása a kukoricára. [In: Csathó P. (szerk.) A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés.] MTA TAKI. Budapest. 143144.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Kádár I. Morvai B.: 2008a. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedény-kísérletben. A Ca, Na és Cr elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 1: 3348.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Kádár I. Morvai B.: 2008b. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedény kísérletben. A K, Sr, S, P, Fe, Mn és Al elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 2: 123134.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. Kádár I. Radics L.Bana Kné: 2000a. Mikroelemterhelés hatása a kukoricára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49: 181204.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. Kádár I. Koncz J.Gulyás F.: 2000b. Mikroelemterhelés hatása a kukorica összetételére és a talaj könnyen oldható elemtartalmára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49: 205220.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. Kádár I. Shalaby M.H.: 1985. A K és B trágyázás hatása a talaj és a növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. 3: 321327.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Kick, M.Poletschy, H.: 1978. Ein kurzbericht über langjährige Feldversuche mit Müllkomposten und Klärschlämmen. Schwermetalle in der Erntemasse. Landw. Forsch. 35: 412418.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Lakanen, E.Erviö, R.: 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 24. Mortvedt, J. J.Cunningham, H. G.: 1971. Production, marketing and use of other secondary and micronutrient fertilizers. [In: Olson, R. A. (ed.) Fertilizer technology and use.] Soil Sci. Soc. Of Amer., Madison, WI. 4977.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 25. Shalaby, M. H.Kádár I.: 1984. A kálium és bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33: 275280.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 26. Simon L. : 1996. Komposztált szennyvíziszap hatása mezőgazdasági haszonnövények tápelem felvételére és nehézfém akkumulációjára. [In: Dudinszky L.-né (szerk.) Pro Aqua.] Sopron. 2: 829847.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 27. Simon L. (szerk.): 1999. Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest. 1217.

  • 28. Sommer, G.: 1978. Fefässversuche zur Ermittlung der Schadgrenzen von Cd, Cu, Pb und Zn im Hinblick auf den Einsatz von Abfallstoffen in der Landwirtschaft. 2. Mitteilung. Landw. Forsch. 35: 350364.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 29. Wear, J. I.Patterson, R. M.: 1962. Effect of soil pH and texture on the availability of water-soluble boron in the soil. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 26: 543546.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation