Összefoglalás
Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatását az őszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” és az NH4-acetát+EDTA oldható B, Ba, Ni, Co és Cu elemtartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15; 30; 60 g/kg iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszárazanyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. Levonható főbb tanulságok:
1. A talajok eredeti, cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” B, Ba, Ni, Co, Cu, Pb és As készlete, valamint az NH4-acetát+EDTA oldható Ba, Ni, Co, Cu és Pb tartalma egyaránt nőtt azok kötöttségével. Az iszaptrágyával bevitt B mintegy 80%-a, a Ba és Pb 40%-a, az As 20–25%-a a talajok átlagában NH4-acetát+EDTA oldható formában akkumulálódott. A kismérvű Cu-terhelés eredményeképpen a talajok “összes” és oldható Cu-tartalma igazolhatóan nem módosult, míg a Ni és Co elemeknél hígulás lépett fel a talajok Ni és Co tartalmában.
2. Az iszaptrágyázás hatására nőtt a tavaszi árpa szem és szalma termésének B-tartalma, míg a Co, Cu, Pb és As koncentrációja ugyanitt igazolhatóan nem változott. A Ba és Ni elemek mennyisége azonban csökkent a növényi szervekben. A B és a Ba főként a szalmában dúsult, nagyságrenddel meghaladva a mag koncentrációját. A Co is átlagosan négyszeres mennyiségben található a melléktermésben a szemhez képest. A Cu és a Ni többé-kevésbé egyenletesen oszlott meg a szemben és a szalmában koncentrációját tekintve.
3. A tavaszi árpa a vizsgált mikroelemekkel nem szennyeződött, összetétele alapján emberi és állati fogyasztásra alkalmas maradt. A növények szem és szalma termése 3–3,5-szeresére emelkedett, az iszapterhelés depressziót nem okozott.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
1. Baranyai F. – Fekete A.– Kovács I.: 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
-
2. Bingham, F. T.: 1973. Boron in cultivated soils and irrigation waters. [In: Trace elements in the environment.] Amer. Chem. Soc., Washington D. C. 130–143.
-
3. Chaney, R. L.: 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. [In: Proc. Int. Symp. Land Application of Sewage Sludge.] Tokyo. Japan. 259–324.
-
4. Csathó P. : 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. MTA TAKI. Budapest. 176.
-
5. Debreczeni I. – Izsáki Z.: 1985. Bőrgyári szennyvíziszap hatása a növények elemi összetételére. Növénytermelés. 31. 4: 551–559.
-
6. Diez, Th. — Rosopulo, A.: 1976. Schwermetallgehalte in Böden und Pflanzen nach extrem hohen Klärschlammgaben. Landw. Forsch. Sonderheft. 33: 236–248.
-
7. Diez, Th. — Rosopulo, A.: 1978. Schwermetallaufnahme von Mais nach Düngung mit Siedlungsabfällen in Abhängigkeit vom Standort. Mitteilgn. Dtsch. Bodenkundl. Gesellsch. 27: 15–22.
-
8. Diez, Th. — Rosopulo, A.: 1980. Schwermetallaufnahme verschiedenen Getreidearten aus hochbelasteten Böden unter Feldbedingungen. Kézirat. MTA TAKI. Budapest. 1–8.
-
9. Eaton, F. M.: 1944. Deficiency, toxicity and accumulation of B in plants. J. Agric. Res. 69: 237–277.
-
10. Gutser, R.– Amberger, A.– Wünsch, A.: 1978. Schwermetallaufnahme verschiedener Pflanzen im Gefässversuch aus Böden mit langjähriger bzw. Einmaliger Anwendung von Klärschlamm. Landw. Forsch. 35: 335–349.
-
11. ISO 11261: 1995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.
-
12. Izsáki Z. – Debreczeni I.: 1987. Bőrgyári szennyvíziszappal végzett trágyázás hatásának vizsgálata homoktalajon. Növénytermelés. 36. 4: 481–489.
-
13. Izsáki Z. – Debreczeni I.: 1989. A bőrgyári szennyvíziszap-trágyázás hatása és utóhatása kalászos gabonákra homoktalajokon. Növénytermelés. 38. 3: 231–239.
-
14. Kádár I. : 2003. Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52: 105–120.
-
15. Kádár I. – Csathó P.: 1991. A K és B trágyázás hatása a kukoricára. [In: Csathó P. (szerk.) A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés.] MTA TAKI. Budapest. 143–144.
-
16. Kádár I. – Morvai B.: 2008a. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedény-kísérletben. A Ca, Na és Cr elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 1: 33–48.
-
17. Kádár I. – Morvai B.: 2008b. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedény kísérletben. A K, Sr, S, P, Fe, Mn és Al elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 2: 123–134.
-
18. Kádár I. – Radics L.– Bana Kné: 2000a. Mikroelemterhelés hatása a kukoricára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49: 181–204.
-
19. Kádár I. – Koncz J.– Gulyás F.: 2000b. Mikroelemterhelés hatása a kukorica összetételére és a talaj könnyen oldható elemtartalmára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49: 205–220.
-
20. Kádár I. – Shalaby M.H.: 1985. A K és B trágyázás hatása a talaj és a növény tápelemtartalmára. Növénytermelés. 34. 3: 321–327.
-
21. Kick, M. — Poletschy, H.: 1978. Ein kurzbericht über langjährige Feldversuche mit Müllkomposten und Klärschlämmen. Schwermetalle in der Erntemasse. Landw. Forsch. 35: 412–418.
-
22. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie. 22: 366–382.
-
23. Lakanen, E. – Erviö, R.: 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223–232.
-
24. Mortvedt, J. J. – Cunningham, H. G.: 1971. Production, marketing and use of other secondary and micronutrient fertilizers. [In: Olson, R. A. (ed.) Fertilizer technology and use.] Soil Sci. Soc. Of Amer., Madison, WI. 49–77.
-
25. Shalaby, M. H. – Kádár I.: 1984. A kálium és bór közötti kölcsönhatások vizsgálata napraforgó jelzőnövénnyel meszes homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 33: 275–280.
-
26. Simon L. : 1996. Komposztált szennyvíziszap hatása mezőgazdasági haszonnövények tápelem felvételére és nehézfém akkumulációjára. [In: Dudinszky L.-né (szerk.) Pro Aqua.] Sopron. 2: 829–847.
-
27. Simon L. (szerk.): 1999. Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest. 1–217.
-
28. Sommer, G.: 1978. Fefässversuche zur Ermittlung der Schadgrenzen von Cd, Cu, Pb und Zn im Hinblick auf den Einsatz von Abfallstoffen in der Landwirtschaft. 2. Mitteilung. Landw. Forsch. 35: 350–364.
-
29. Wear, J. I. – Patterson, R. M.: 1962. Effect of soil pH and texture on the availability of water-soluble boron in the soil. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 26: 543–546.
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Aug 2020 | 1 | 0 | 0 |
| Sep 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Oct 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Nov 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Dec 2020 | 0 | 0 | 0 |
| Jan 2021 | 0 | 0 | 0 |
| Feb 2021 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó
AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory