Tartamkísérletben, csernozjom talajon, a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) vizsgáltuk néhány agrotechnikai tényező (tőszám, tápanyagellátás), néhány kártevő és kórokozó (kukorica bogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte), kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.), csőfuzárium (Fusarium spp.), valamint az évjárat (eltérő vízellátottságú évek: 2007. év = aszályos, 2008. év = kedvező) hatását a kukorica termésére különböző vetésváltási rendszerekben (mono-, bi- és trikultúra). A vizsgálatokat nem öntözött körülmények között, csernozjom talajon végeztük. Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy az évjárat vízellátottsága, mint abiotikus stressz tényező volt a legnagyobb hatással a kukorica termésére, valamint meghatározta az optimális tőszámot és trágyaadagot. Aszályos évjáratban (2007. év) a kukorica termésmaximuma 3874–5681 kg/ha (mono), 7156–7929 kg/ha (bi), 7214–8192 kg/ha (tri), kedvező vízellátottságú évben pedig 12 902–13 787 kg/ha (mono), 13 974–14 603 kg/ha (bi) és 13 594–14 839 kg/ha (tri) intervallumban mozgott nem öntözött feltételek között. Az ökológiai stressz (vízhiány) okozta terméscsökkenés monokultúrában 9,0 t/ha, bikultúrában 7,0 t/ha, trikultúrában pedig 6,0 t/ha körül változott. A kukorica optimális tőszámát és trágyaadagját mind az ökológiai stressz (vízhiány), mind az agrotechnikai stresszhatás (vetésváltás) befolyásolta. Aszályos évjáratban (2007. év) a 40 ezer/ha (mono, bi, tri), kedvező vízellátottságú évjáratban a 60 ezer/ha (mono) és 80 ezer/ha (bi és tri) tőszám esetében kaptuk a termésmaximumokat. Az évjárat és a vetésváltás egyaránt módosította az optimális trágyaadagot. A 2007. év időjárása miatt a növényegészségügyi értékek kedvező szinten mozogtak, a csőfuzárium-fertőzöttség 0,9–3,4%, a molyfertőzöttség 2,1–4,5% között változott, míg a kukoricabogár által okozott növénydőlést nem tapasztaltunk. Ezzel szemben a csapadékos évjáratban a csőfuzárium-fertőzötség értéke 1,0–3,9%, a molykártétel értéke pedig 3,2–6,3% között alakult. 2008-ban monokultúrában jelentős kukoricabogár kártételt is tapasztaltunk. A Diabrotica által okozott növénydőlés (12,3–62,2%) között változott, kezelésektől függően.
1. Berzsenyi, Z. – Dang, Q. L.: 2008. Effect of sowing date and N fertilization on the yield and yield stability of maize (Zea mays L.) hybrids in a long-term experiment. Acta Agronomica Hungarica. 56: 247–264.
2. Bocz E. : 1976. Trágyázási útmutató. Mezőgazdasági kiadó. Budapest.
3. Bocz E. – Nagy J.: 1981. A kukorica víz- és tépanyagellátásának optimalizálása és hatása a termés tömegére. Növénytermelés. 30. 6: 539–547.
4. Clements, J. M. – Campbell, W. K. – Maragos, M. C. – Pilcher, C. – Headrick, M. J. – Pataky, K. J. – White, G. H.: 2003. Influence of Cryl Ab protein and hybrid genotype on Fumonisin contamination and Fusarium ear rot of corn. Crop Science. 43: 1283–1293.
5. Kádár I. – Márton L.: 2007. Kukorica utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1970–2006 között. Növénytermelés. 56. 5–6: 307–319.
6. Keszthelyi S. – Najat, A. – Fekete A.– Marczali Zs.: 2002. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hübner) lárvák növényenkénti számának és elhelyezkedésének hatása egy középérésű kukoricahibrid súly- és beltartalmi értékeire. Növényvédelem. 38. 7: 337–345.
7. Nagy, J.: 2007. Evaluating the effect of year and fertilisation on the yield of mid ripening (FAO 400–499) maize hybrids. Cereal Research Communication. 35: 3. 1497–1507.
8. Pálfy Cs. : 1983. A kukoricamoly és kártétele. Növényvédelem. 19. 11: 515–517.
9. Pepó, P. — Vad, A. – Berényi, S.: 2006a. Effect of some agrotechnical elements on the yield of maize on chernozem soil. Cereal Research Communications. 34. 1: 621–624.
10. Pepó P. – Tóth Sz. – Bódi Z.: 2006b. Kukoricavonalak és hibridjeik Fusarium ssp. és kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hübner) ellenállóságának vizsgálata diallél keresztezésben. Növénytermelés. 55. 1–2: 63–70.
11. Pepó P. – Vad A.– Berényi S. – Vad A.: 2008. Az öntözés hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére száraz évjáratban csernozjom talajon. Növénytermelés. 57. 2: 171–179.
12. Princzinger, G.: 1996. Monitoring of western corn rootworm (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) in Hungary. 1995. IWGO Newsletter. 16. 1: 7–11.
13. Princzinger, G. – Ripka, G. – Hataláné, Zs. I. – Hegyi, T. – Herczig, B. – Kleineizel Sz. – Tóth, B. – Vasas, L. – Vörös, G.: 2002. Present situation of the Western Corn Rootworm (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) in Hungary. 9th IWGO Diabrotica Subgroup Meeting and 8th EPPO. 14–15.
14. Ripka G. – Princzinger G.– Hataláné Zs. I. – Hegyi T.– Tóth B. – Vasas L.– Vörös G.: 2000 Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) (Coleoptera: Chrysomelidae) felderítésével kapcsolatos hazai vizsgálatok eredményei. Állattani Közlemények. 85: 69–78.
15. Sárvári, M.: 2005. Impact of nutrient supply, sowing time and plant density on maize yield. Acta Agronomica Hungarica. 53. 1: 59–70.
16. Sárvári M. : 2009. A kukorica hibridspecifikus trágyázása és optimális tőszáma. Agrofórum Extra. 27: 40–45.
17. Széll E. – Hataláné Zs. I. – Kádár A.: 2005. A kukoricabogár elleni védekezés tapasztalatai szabadföldi kísérletek eredményei alapján. Gyakorlati Agrofórum Extra. 10: 13–17.