Eltérő évjáratok és különböző agrotechnikai műveletek interaktív hatásait vizsgáltuk tartamkísérletben, csernozjom talajon a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) kukoricánál. Száraz évjáratban a Diabrotica virgifera virgifera nem okozott növénydőlést, optimális vízellátottságú évjáratban viszont monokultúrás termesztésben jelentős megdőlés következett be. Bikultúra (búza-kukorica) és trikultúra (borsó-búza-kukorica) vetésváltásban Diabrotica által okozott szárdőlést nem lehetett tapasztalni. Monokultúrában a növekvő trágyaadagok mérsékelték a Diabrotica miatti növénydőlés mértékét (kontroll kezelésben 37,2–41,1%, N240+PK kezelésben 14,1–15,3%). Száraz évjáratban a kukorica maximális termése 4316–7998 kg/ha (nem öntözött), ill. 8586–10970 kg/ha (öntözött), kedvező évjáratban pedig 13787–14137 kg/ha (előző években nem öntözött), ill. 13729–14180 kg/ha (előző években öntözött) intervallumban változott vetésváltástól és trágyaadagtól függően. Száraz évjáratban a vetésváltás igen jelentős hatást gyakorolt a kukorica termésére, míg kedvező évjáratban ez a hatás mérsékelt volt (a monokultúrához viszonyított terméstöbblet bi- és trikultúrában 3390–3862 kg/ha, ill. 350–150 kg/ha).
Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 4270 kg/ha (mono), 3264 kg/ha (bi) és 2681 kg/ha (trikultúra) volt. A kontroll kezelésben az öntözés hatására lényegesen kisebb terméstöbbletet (2525 kg/ha, 2155 kg/ha és 1436 kg/ha) kaptunk, ami a víz- és tápanyagellátás szoros kölcsönhatását bizonyította kukoricánál.
A trágyázás termésnövelő hatását alapvetően az évjárat vízellátása határozta meg, melyet a vetésváltás és öntözés módosított. Száraz évjáratban a trágyázás terméstöbblete 1282–3376 kg/ha, kedvező évjáratban 1838–4899 kg/ha között változott.
Az évjárat, mint abiotikus stressz módosította a különböző vetésváltási rendszerekben termesztett kukorica trágyaadag optimumát. Száraz évjáratban kisebb műtrágya adagok bizonyultak optimálisnak (mono: N120–180+PK; bi: N180+PK; tri: N60–180+PK), mint kedvező évjárat esetén (N180+PK; N180+PK; N120–180+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy az időjárási stresszhatásokat megfelelő agrotechnikával (vetésváltás, trágyázás, öntözés) mérsékelni, de teljesen megszűntetni nem lehetett.
1. Berényi, S. – Vad, A. – Pepó, P.: 2007. Effects of fertilization and cropyears on maize (Zea mays L.) yields in different crop rotations. Cereal Research Communication. 35. 2: 241–244.
2. Berzsenyi Z. : 1993. Növényanalízis a kukoricatermesztési kutatásokban. Akadémiai doktori értekezés tézisei. Martonvásár.
3. Berzsenyi Z. – Lap D.Q.: 2006. A növényszám hatásának vizsgálata különböző tenyészidejű kukorica (Zea mays L.) hibridek vegetatív és reproduktív szerveinek növekedésére Richard függvénnyel. Növénytermelés. 55. 3–4: 17–23.
4. Győrffy B. : 1976. A kukorica termésére ható növénytermesztési tényezők értékelése. Agrártudományi Közlemények. 35. 239–266.
5. Hoffmann, S. – Debreczeni, K. – Hoffmann, B. – Berecz, K.: 2007. Grain yield of wheat and maize as affected by previous crop and seasonal impact. Cereal Research Communication. 35. 2: 469–472.
6. Izsáki, Z.: 2007. N and P impact on the yield of maize in a long-term trial. Cereal Research Communications. 35. 4: 1701–1711.
7. Kovačevic, V. – Rastija, M. – Rastija, D. – Josipović, M. – Šeput, M.: 2006. Response of Maize to Fertilization with KCl on Gleysol of Sava Valley Area. Cereal Research Communications. 34. 2–3: 1129.
8. Liang, B. C. – MacKenzie, A. F.: 1994. Corn yield, nitrogen uptake and nitrogen use efficiency as influenced by nitrogen fertilization. Canadian Journal of Soil Science. 74. 2: 235–240.
9. Nagy, J.: 1996. Effects of tillage, fertilization, plant density and irrigation on maize (Zea mays L.) yields. Acta Agronomica Hungarica. 196. 2–3: 189–202.
10. Pepó P. : 2001. A genotípus és a vetésváltás szerepe a kukorica tápanyagellátásában csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 2–3: 189–2002.
11. Pepó P. – Vad A.– Berényi S.: 2005. Agrotechnikai tényezők hatása a kukorica termésére monokultúrás termesztésben. Növénytermelés. 54. 4: 317–326.
12. Pepó, P. — Vad, A. – Berényi, S.: 2006. Effect of some agrotechnical elements on the yield of maize on chernozem soil. Cereal Research Communications. 34. 1: 621–624.
13. Pepó, P. — Zsombik, L. – Vad, A. – Berényi, S. – Dóka, L.: 2007. Agroecological and management factors with impact on the yield and yield stability of maize (Zea mays L.) in different crop rotation. Analele Universitatii Oradea, Facultatea de Protectia Mediului. 13. 181–187.
14. Pepó, P. — Vad, A. – Berényi, S.: 2008. Effects of irrigation on yields of maize (Zea mays L.) in different crop rotation. Cereal Research Communication. 36. 3: 735–738.
15. Plavsic, H. – Josipovic, M. – Andric, L. – Jambrovic, A. – Sostaric, J.: 2007. Influence of irrigation and fertilization on maize (Zea mays L.) properties. Cereal Research Communications. 35. 2: 933–936.
16. Ruzsányi L. : 1990. A növények elővetemény-hatásának értékelése vízháztartási szempontból. Növénytermelés. 40. 1: 71–77.
17. Sárvári M. – Szabó P.: 1998. A termesztési tényezők hatása a kukorica termésére. Növénytermelés. 47. 2: 213–221.
18. Várallyay Gy. : 2007. Láng István, Csete László és Jolánkai Márton (eds.): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (VAHAVA Report). Agrokémia és Talajtan. 56. 1: 199–202.