View More View Less
  • 1 Növénytudományi Intézet, Debreceni Egyetem AMTC, Debrecen, Böszörményi út 138., H-4032
Restricted access

Összefoglalás

Eltérő évjáratok és különböző agrotechnikai műveletek interaktív hatásait vizsgáltuk tartamkísérletben, csernozjom talajon a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) kukoricánál. Száraz évjáratban a Diabrotica virgifera virgifera nem okozott növénydőlést, optimális vízellátottságú évjáratban viszont monokultúrás termesztésben jelentős megdőlés következett be. Bikultúra (búza-kukorica) és trikultúra (borsó-búza-kukorica) vetésváltásban Diabrotica által okozott szárdőlést nem lehetett tapasztalni. Monokultúrában a növekvő trágyaadagok mérsékelték a Diabrotica miatti növénydőlés mértékét (kontroll kezelésben 37,2–41,1%, N240+PK kezelésben 14,1–15,3%). Száraz évjáratban a kukorica maximális termése 4316–7998 kg/ha (nem öntözött), ill. 8586–10970 kg/ha (öntözött), kedvező évjáratban pedig 13787–14137 kg/ha (előző években nem öntözött), ill. 13729–14180 kg/ha (előző években öntözött) intervallumban változott vetésváltástól és trágyaadagtól függően. Száraz évjáratban a vetésváltás igen jelentős hatást gyakorolt a kukorica termésére, míg kedvező évjáratban ez a hatás mérsékelt volt (a monokultúrához viszonyított terméstöbblet bi- és trikultúrában 3390–3862 kg/ha, ill. 350–150 kg/ha).

Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 4270 kg/ha (mono), 3264 kg/ha (bi) és 2681 kg/ha (trikultúra) volt. A kontroll kezelésben az öntözés hatására lényegesen kisebb terméstöbbletet (2525 kg/ha, 2155 kg/ha és 1436 kg/ha) kaptunk, ami a víz- és tápanyagellátás szoros kölcsönhatását bizonyította kukoricánál.

A trágyázás termésnövelő hatását alapvetően az évjárat vízellátása határozta meg, melyet a vetésváltás és öntözés módosított. Száraz évjáratban a trágyázás terméstöbblete 1282–3376 kg/ha, kedvező évjáratban 1838–4899 kg/ha között változott.

Az évjárat, mint abiotikus stressz módosította a különböző vetésváltási rendszerekben termesztett kukorica trágyaadag optimumát. Száraz évjáratban kisebb műtrágya adagok bizonyultak optimálisnak (mono: N120–180+PK; bi: N180+PK; tri: N60–180+PK), mint kedvező évjárat esetén (N180+PK; N180+PK; N120–180+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy az időjárási stresszhatásokat megfelelő agrotechnikával (vetésváltás, trágyázás, öntözés) mérsékelni, de teljesen megszűntetni nem lehetett.

  • 1. Berényi, S.Vad, A.Pepó, P.: 2007. Effects of fertilization and cropyears on maize (Zea mays L.) yields in different crop rotations. Cereal Research Communication. 35. 2: 241244.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 2. Berzsenyi Z. : 1993. Növényanalízis a kukoricatermesztési kutatásokban. Akadémiai doktori értekezés tézisei. Martonvásár.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 3. Berzsenyi Z. Lap D.Q.: 2006. A növényszám hatásának vizsgálata különböző tenyészidejű kukorica (Zea mays L.) hibridek vegetatív és reproduktív szerveinek növekedésére Richard függvénnyel. Növénytermelés. 55. 3–4: 1723.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Győrffy B. : 1976. A kukorica termésére ható növénytermesztési tényezők értékelése. Agrártudományi Közlemények. 35. 239266.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Hoffmann, S.Debreczeni, K.Hoffmann, B.Berecz, K.: 2007. Grain yield of wheat and maize as affected by previous crop and seasonal impact. Cereal Research Communication. 35. 2: 469472.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Izsáki, Z.: 2007. N and P impact on the yield of maize in a long-term trial. Cereal Research Communications. 35. 4: 17011711.

  • 7. Kovačevic, V.Rastija, M.Rastija, D.Josipović, M.Šeput, M.: 2006. Response of Maize to Fertilization with KCl on Gleysol of Sava Valley Area. Cereal Research Communications. 34. 2–3: 1129.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. Liang, B. C.MacKenzie, A. F.: 1994. Corn yield, nitrogen uptake and nitrogen use efficiency as influenced by nitrogen fertilization. Canadian Journal of Soil Science. 74. 2: 235240.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 9. Nagy, J.: 1996. Effects of tillage, fertilization, plant density and irrigation on maize (Zea mays L.) yields. Acta Agronomica Hungarica. 196. 2–3: 189202.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Pepó P. : 2001. A genotípus és a vetésváltás szerepe a kukorica tápanyagellátásában csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 2–3: 1892002.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 11. Pepó P. Vad A.Berényi S.: 2005. Agrotechnikai tényezők hatása a kukorica termésére monokultúrás termesztésben. Növénytermelés. 54. 4: 317326.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Pepó, P.Vad, A.Berényi, S.: 2006. Effect of some agrotechnical elements on the yield of maize on chernozem soil. Cereal Research Communications. 34. 1: 621624.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Pepó, P.Zsombik, L.Vad, A.Berényi, S.Dóka, L.: 2007. Agroecological and management factors with impact on the yield and yield stability of maize (Zea mays L.) in different crop rotation. Analele Universitatii Oradea, Facultatea de Protectia Mediului. 13. 181187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Pepó, P.Vad, A.Berényi, S.: 2008. Effects of irrigation on yields of maize (Zea mays L.) in different crop rotation. Cereal Research Communication. 36. 3: 735738.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Plavsic, H.Josipovic, M.Andric, L.Jambrovic, A.Sostaric, J.: 2007. Influence of irrigation and fertilization on maize (Zea mays L.) properties. Cereal Research Communications. 35. 2: 933936.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Ruzsányi L. : 1990. A növények elővetemény-hatásának értékelése vízháztartási szempontból. Növénytermelés. 40. 1: 7177.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Sárvári M. Szabó P.: 1998. A termesztési tényezők hatása a kukorica termésére. Növénytermelés. 47. 2: 213221.

  • 18. Várallyay Gy. : 2007. Láng István, Csete László és Jolánkai Márton (eds.): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (VAHAVA Report). Agrokémia és Talajtan. 56. 1: 199202.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation