Növénytermelés
Volume/Issue:
Volume 58: Issue 4
A kémiai elemek légköri ülepedése és agronómiai/környezeti jelentősége
Authors:
Imre Kádár MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022

Search for other papers by Imre Kádár in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
József Koncz MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022

Search for other papers by József Koncz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Péter Ragályi MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022

Search for other papers by Péter Ragályi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
17–43
Online Publication Date:
01 Dec 2009
Publication Date:
01 Dec 2009
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/novenyterm.58.2009.4.2
Keywords:
légköri ülepedés; makro- és mikroelemek; agronómiai jelentőség; környezeti következmények; aerial deposition; macro- and microelements; agricultural importance; environmental consequences
Restricted access

Összefoglalás

2005–2008 között három éven át havi gyakorisággal vizsgáltuk két kísérleti telepünkön a csapadékvizek összetételét és elemhozamát. Az analízis 26 tulajdonságra terjedt ki: pH, EC, NO3-N, NH4-N, valamint a fontosabb makro-és mikroelemek meghatározására. Méréseink a teljes, tehát a nedves és száraz ülepedés együttes hatását tükrözik. A szűrletből közvetlenül mértük a Ca, Mg, K, Na, S, B elemeket, valamint a karbonátot, kloridot, ammóniát, nitrátot. A szűrletet az eredeti térfogat 1/4-ére bepároltuk HNO3 hozzáadása után a mikroelemek elemzése céljából. A mérések a karbonát, klorid, ammónia, nitrát kivételével ICP-OES készülékkel történtek. Főbb megállapítások: – Általában a minimális havi csapadékösszeghez volt köthető a maximális vezetőképesség (EC), pH, NH4-N, Ca, Na, K koncentrációja. A legnagyobb elemhozamokat ugyanakkor a csapadékos hónapok biztosították. Az 5 pH alatti savanyú csapadék salétromsavat képező NO3-N-ben gazdag, NH4-N-ben szegény volt az Őrbottyán állomásunkon. A közeli cementgyár emissziója miatt 2006. február és március havi csapadékban nagyságrenddel dúsult a Ca, Mg, Na, Sr, valamint jelentősen emelkedett az NH4-N, S, Zn, As, Cr, Pb koncentrációja. A pH 7,0-re emelkedett ezen a termőhelyen. – A mezőföldi állomáson a téli hónapok elemhozamai kicsik. A melegebb május-július hónapok között az NH4-N koncentrációja 10–20-szorosa az NO3-N koncentrációnak. A környező termékeny humuszos talajfelszín, a trágyázás, a közeli állattenyésztő telep jelentős NH3 emissziót képez. Ekkor nagy a NH4-N, Ca, Na, K lúgosító kationok mennyisége a csapadékvízben, a pH januártól júniusig emelkedhet. – A légköri csapadékkal okozott talajdepozició kg/ha/év mennyisége az alábbi tág határok között változott telepeinken: NO3-N 5–20; NH4-N 10–31; összes N 30–48; Ca 6–60; K 6–16; S 2–21; Na 4–13; Mg 2–16; P 2–6 kg/ha/év. Az általunk mért kiülepedés a Zn, Mn, Fe, Cu, B elemek esetében közelálló a korábbi hazai, illetve ausztriai mérések eredményéhez. Az Pb, Ni, Cd, Co nehézfémek kiülepedését nagyságrenddel kisebbnek találtuk, mely az 1990 óta egész Európára jellemző drasztikus nehézfém-emisszió csökkenését tükrözi. – A légköri csapadék elemhozamának agronómiai és környezeti jelentősége nem elhanyagolható. Számításaink szerint pl. a mezőföldi csernozjom termőhelyen egy közepes, 5 t/ha kalászos gabona szemterméssel és a hozzátartozó mintegy 5 t/ha mellékterméssel felvett K 10; Mg 15; P 20; Ca és N 30; S 40%-át fedezheti. Amenynyiben kombájn betakarításnál csak a szemtermés elemtartalmával számolnak, mivel a melléktermés a táblán marad és visszakerül a talajba, a légköri forrás fedezhetné a P 25; K 45; S és a Ca 100–300%-át. A szembe épült Na mennyiségét pedig nagyságrenddel meghaladhatná. – A légköri ülepedés többé-kevésbé fedezheti a Mo, Ni, Se mikroelemek szemtermésbe épült mennyiségét, a Zn szükségletét mintegy 60%-kal meghaladhatja. A B, Ba, Cu, Sr kiülepedés többszöröse az 5 t/ha szemtermés igényének. Agronómiailag előnyösnek minősülhet a Cu, Mo, Se, Zn elemekkel történő légköri trágyázás, amennyiben a talaj ezen elemekben nem (Zn, Cu) vagy nem kellően (Mo, Se) ellátott. Környezeti szempontból nemkívánatos jelenség viszont a talaj Cd, Hg és Pb nehézfémekben való gazdagodása, különösen hosszútávon. Ezek a toxikus fémek a vizekbe, illetve az élelmiszer és takarmány növények felületére jutva közvetlenül is károsíthatják az élelmiszerláncot. – Méréseink szerint kísérleti telepeinken a 3 év alatt évente az alábbi minimális–maximális kiülepedést regisztráltuk: Zn 112–1391; Sr 30–202; Cu 21–153; Fe 42–119; Ba 40–79; Mn 33–62; B 0–33; Pb 2–4; Ni, Cr, Mo 0–6; As 0–4; Hg 0–1,5; Co 0,4–0,7; Cd 0–0,3 g/ha/év. A pH 4,2–7,0 között, az elektromos vezetőképesség 25–1996 μS/cm tartományban ingadozott.

  • 1. Anderson, A.: 1992. Trace elements in agricultural soils. Fluxes, balances and background values. Swedish Env. Prot. Agency. Report 4077. Uppsala. 1–40.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 2. Bozó, L. – Horváth, Zs.: 1992. Atmospheric concentration and budget of Pb and Cd over Hungary. Ambio. 21: 324–326.

  • 3. Boxman, A. W. – Roy, C. J. H. – Peters, J. – Roelofs, G. M.: 2008. Long-term changes in atmospheric N and S throughfall deposition and effects on soil solution chemistry in scots pine forest in the Netherlands. Environmental Pollution. 156: 1252–1259.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 4. Chojnaczki, A.: 1970. The content of mineral components in atmospheric precipitation in relation to natural and economical conditions of Poland. Polish J. of Soil Science. 3: 39–46.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 5. Chojnaczki, A.–Zórawska B.: 1980. The content of mineral N in soils and yields of plants as indicator of the atmospheric pollution in Pulawy region. [In: Spáleny, J. (ed.) Proc. of the 3rd Int. Conf. of Bioindications.] Academia. Praha. 181–187.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 6. Deller, B.: 1988. 100 Jahre Bodenuntersuchung in VDLUFA. Bedeutung, Probleme, Erfolge. VDLUFA-Schriftenreihe. 28: 191–213.

  • 7. Gray, C. W. – Mclaren, R. G. – Roberts, A. H. C.: 2003. Atmospheric accessions of heavy metals to some New Zealand pastoral soil. Sci. of Total Environment. 305: 105–115.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 8. Horváth, L.–Mészáros E.: 1984. The composition and acidity of precipitation in Hungary. Atmospheric Environment. 18: 1843–1847.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 9. Kazay E.: 1904. A légköri csapadék chemiai analysise. Időjárás. 8: 301–306.

  • 10. Kádár I. : 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet. Budapest.

  • 11. Kádár I. : 1995. A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM-MTA TAKI. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 12. Kádár I. : 2003. Mikroelemterhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52: 105–120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 13. Kádár I. : 2005. A talaj és a tápláléklánc szennyeződése. [In: Antal K. et al. (szerk.) Talajvédelem Különszám.] Talajvédelmi Alapítvány. SZIE. Gödöllő. 129–137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 14. Kádár I. – Szemes I.– Lásztity B.: 1984. Az “évhatás” és a tápláltság összefüggése őszi rozs tartamkísérletben. Növénytermelés. 33. 2: 235–241.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 15. Kozák M. – Mészáros E.: 1971. Magyarországi csapadékvizek kémiai összetétele és mezőgazdasági jelentősége. Agrokémia és Talajtan. 20: 329–352.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 16. KSH: 2003a. Magyarország környezetterhelési mutatói: Központi Statisztikai Hivatal, Környezetvédelmi Minisztérium. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 17. KSH: 2003b. Magyarország környezeti állapota nemzetközi összehasonlításban. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

  • 18. Kucharski, R. – Marchwinska, E. – Gzyl, J.: 1994. Agricultural policy in polluted areas. Ecological Engineering. 3: 299–312.

  • 19. KvM : 2002. Adatok hazánk környezeti állapotáról. Környezetvédelmi Minisztérium Környezetgazdálkodási Igazgatósága. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 20. Lásztity B. – Szemes I. – Radics L.: 1993. Műtrágyahatások vizsgálata rozs monokultúrában. Agrokémia és Talajtan. 42: 309–324.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 21. Liebig, J. von (1840–1876) (szerk. Kádár I.): 1996. Kémia alkalmazása a mezőgazdaságban és az élettanban. MTA TAKI Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 22. Mansfield, T. A. – Freer-Smith, P. H.: 1981. Effects of urban air pollution on plant growth. Biol. Rev. 56: 343–368.

  • 23. Mészáros E. – Molnár Á.– Horváth Zs.: 1993. A mikroelemek légköri ülepedése Magyarországon. Agrokémia és Talajtan. 42: 221–228.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 24. Mészáros E. : 2005. Hogyan fedezték föl a levegőt? Adalékok a légkör kutatásának történetéhez. Magyar Tudomány. 426–437.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 25. Molnár, Á. — Mészáros, E. – Bozó, L.: 1993. Elemental composition of atmospheric aerosol particles under different conditions in Hungary. Atmospheric Environment. 27A. 15: 2457–2461.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 26. MSZ ISO 5667–10: Magyar Szabvány. Vízminőség. Mintavétel. Magyar Szabványügyi Hivatal. Budapest. 1995.

  • 27. Munger, J. W.: 1982. Chemistry of atmospheric precipitation in the N-C US: Influence of SO4, NO3, NH3 and calcareous soil particulates. Atmospheric Environment. 16: 1633–1645.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 28. Nriagu, J. O.–Pacyna, J. M.: 1988. Quantitative assessment of worldwide contamination of air, water and soils by trace metals. Nature. 333: 134–139.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 29. Nriagu, J. O.: 1989. A global assessment of natural sources of atmospheric trace metals. Nature. 338. 47–49.

  • 30. Odén, S.: 1979. The sulphur budget of Sweden during this century. Nordic Hydrology. 155–170.

  • 31. Ross, H. B.: 1987. Trace metals in precipitation in Sweden. Water, Air and Soil Pollution. 36: 349–363.

  • 32. Sager, M.: 2008. Macro- and microelements of mineral fertilizers sold in Austria. Kézirat. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet. Budapest. 11.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 33. Saussure, de Th.: 1804. A növények kémiai kutatása. Kecskeméti Főiskola Nyomda Kecskemét. 2004.

  • 34. Shewchuk, S. R.: 1982. An acid depositin perspective for N-E Alberta and N-Saskatchewan. Water, Air and Soil Pollution. 18: 413–419.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

  • 35. Sillanpää, M.: 1990. Micronutrient assessment at the country level: an international study. FAO Soils Bulletin N. 63. Rome.

  • 36. Warda, Z. – Chojnazcki, A. – Pasternaczki, J.: 1980. The content of Zn, Pb and S in soil and plants in lysimeter experiments as indicators of atmospheric pollution in zinc metallurgy region. [In: Spáleny, J. (ed.) Proc. of the 3rd Int. Conf. of Bioindications.] Academia. Praha. 403–410.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Collapse
  • Expand
Cover Növénytermelés
Növénytermelés
Print ISSN:
0546-8191
Online ISSN:
2060-8543

Növénytermelés
Language Hungarian
Year of
Foundation		 1952
Founder Debreceni Egyetem
Founder's
Address		 H-4032 Debrecen, Hungary Egyetem tér 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0546-8191 (Print)
ISSN 2060-8543 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 86 0 0
Nov 2024 97 0 0
Dec 2024 111 0 0
Jan 2025 56 0 0
Feb 2025 63 0 0
Mar 2025 65 0 0
Apr 2025 0 0 0