View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, Herman O. u. 15., H-1022
Restricted access

Összefoglalás

Karbonátos Duna-Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90, 270 kg/ha mikroelemterhelés hatását a sárgarépára. A mikroelemek sóit egyízben a kísérlet indulásakor 1995. tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, ZnSO4 formájában. A 6 elem × 4 terhelés = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellát jelentett 7 × 5 = 35 m2 parcellákkal. Termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100 kg/ha N, 100 kg/ha P2O5 és 100 kg/ha K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. Főbb eredmények: A sárgarépa 6 hónapos tenyészideje alatt mindössze 234 mm csapadékot kapott. Aszályos volt a július és augusztus, tehát az intenzív gyökérfejlődés időszaka. Az alkalmazott mikroelemsók közül hatástalan volt a Cr(III), Cu és Pb. A Zn depresszív hatása a nagyobb 90 kg/ha, illetve 270 kg/ha terhelésnél jelentkezett. A Cr(VI) és Se toxicitása már kifejezett volt a 30 kg/ha terhelésnél, illetve az e feletti adagok a növényállomány kiritkulásához és pusztulásához vezettek. A nagyobb Cr(VI) és Se terhelés nyomán a gyomfajok is eltűntek, a talaj terméketlenné vált. A június 6-án vett fiatal lombban egy nagyságrenddel nőtt a Se, Cr, Cu, Pb koncentrációja a kontrollhoz viszonyítva, míg a hajtás Zn-tartalma megötszöröződött. Betakarítás idején szeptember 11-én a koncentrációk általában csökkentek. Kivételt a Se jelentett, mely mintegy 3-szorosára emelkedett a megfelelő kezelésekben. A gyökér Cr, Cu, Se tartalma kisebb volt mint a lombé, némileg védettebb volt az elemdúsulásokkal szemben. Az Pb és Zn átlagos tartalma viszont a lomb összetételétől érdemben nem különbözött. A toxikus Cr(VI) kezelésben termett gyökér és lomb Cr-tartalma átlagosan 50%-kal meghaladta a Cr(III) kezelésben fejlődött répáét. Szennyezetlen kontroll talajon a 20 t/ha körüli gyökér + 5 t/ha friss lombtermés 88 kg K; 57 kg Ca; 54 kg N; 14 kg Mg, Na és P; 11 kg S; 5–6 kg Fe és Al felvételt mutatott. A B 145 g, Zn 41 g, Cu 27 g mennyiségnek adódott. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a sárgarépa elemigényének számításakor a szaktanácsadásban. A szántott réteg cc.HNO3 + cc.H2O2 feltárással becsült “összes” Cr, Pb, Cu és Zn tartalma jól tükrözte a bevitt mennyiségeket, a terhelést. A Se esetében mintegy 50%-os dúsulást jelzett a talajvizsgálat az 1. év után. A vízoldható szelenát esővízzel a szántott réteg alá mosódhatott, illetve részben légköri elillanást szenvedhetett. A téma további vizsgálatokat igényel. Szennyezett talajon, a Cr(VI) és Se kezelésekben, a 3 g/ha Cr és 51 g/ha Se felvételi maximumokat a 30 kg/ha kezelésben kaptuk. Változatlan feltételek esetén a 30 kg/ha Cr fitoremediációja 10 ezer, a 30 kg/ha Se felvétele 585 évet venne igénybe. A terméscsökkenést nem okozó Cr(III), Pb, Cu, Zn kezelésekben a 270 kg/ha elemfelvétel kereken 17 ezer Cr-évet, 10 ezer Pb-évet, 4 ezer Cu-évet és 1570 Zn-évet igényelne. A pontszerű erősebb szennyezéskor a fitoremediáció nem lehet reális alternatíva még megfelelő hiperakkumulátor növényi faj esetében sem. A sárgarépa gyökere mind élelmezési, mind takarmányozási célokra alkalmatlanná vált a káros Pb és Se elemdúsulások miatt.

  • 1. Baranyai F. -Fekete A.- Kovács I.: 1987. A magyarországi talaj tápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • 2. Bergmann, W.: 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New York.

  • 3. Bridge, M. B.: 1995. Toxic metal accumulation from agricultural use of sludge: are USEPA regulations protective? J. Environ. Qual. 24: 5–18.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 4. Chaney, R. L.: 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. [In: Land Application of Sewage Sludge. Intern. Symp. Proc.] Tokyo. Japan. 259–324.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 5. Chang, A. C.- Granato, T. C.- Page, A L.: 1992. A methodologyfor establishing phytotocity criteria for Cr, Cu, Ni and Zn in agricultural land application of municipal sewage sludges. J. Environ. Qual. 21: 521536.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 6. Debreczeni I. - Izsáki Z.: 1985. Bőrgyári szennyvíziszap hatása a növények elemi összetételére. Növénytermelés. 31. 4: 551–559.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 7. ESZCSM: 2003. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 9/2003. (III.13.) ESZCSM rendelete az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI.16.) EüM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2003. 25: 19601966.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 8. ISO 11261: l995. Soil Quality. Determination of total nitrogen. Modified Kjeldahl method.

  • 9. Izsáki Z. - Debreczeni I.: 1987. Bőrgyári szennyvíziszappal végzett trágyázás hatásának vizsgálata homoktalajon. Növénytermelés. 36. 4: 481489.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 10. Kádár I. : 1999. A tápláléklánc szennyeződése nehézfémekkel. Agrokémia és Talajtan. 48: 561581.

  • 11. Kádár I. -Radics L.-Daood H.: 2000. Mikroelem-terhelés hatása a sárgarépa termésére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 49: 427446.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 12. Kádár I. - Prokisch J.: 2000. Mikroelem-terhelés hatása a burgonya termésére és elemtartalmára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 49: 447464.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 13. Kádár I. - Németh T.: 2003. Mikroelem-szennyezők kimosódásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 52: 315–330.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 14. Kádár I. - Morvai B.: 2007. Ipari-kommunális szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56: 333352.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 15. Kádár I. - Morvai B.: 2008. Bőrgyári szennyvíziszap vizsgálata tenyészedényes kísérletben. A Ca, Na, Cr elemek forgalma. Növénytermelés. 57. 1: 3548.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 16. Kjeldahl, J.: 1891. Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. F. Analyt. Chemie. 22: 366382.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 17. Lakanen, E.- Erviö, R.: 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223–232.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 18. McGrath, S. P.- Chang, A C. - Page, A. L.: 1994. Land application of sewage sludge: scientific perspectives of heavy metal loading limits in Europe and in the United States. Environ. Rev. 2: 111.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 19. MÉM NAK : 1978. A TVG tápanyagvizsgáló laboratórium módszerfüzete. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. 48.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 20. MSZ 21470-50: 2006. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr(VI) tartalmának meghatározása. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest. 33.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 21. Prokisch J. : 2007. A nagy 5. Az öt legveszélyesebb mérgező fém a környezetünkben: arzén, ólom, higany, kadmium és króm (VI). Egészségporta Egyesület. Debrecen. 1-105.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 22. Széles É. - Kovács B.-Prokisch J.- Győri Z.: 2006. Szelén-speciációs vizsgálatok talajmintákból ionkromatográffal összekapcsolt induktív csatolású ICP-MS alkalmazásával. DATE Agrártud. Közl. 23: 106111.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • 23. Schmidt, J. P.: 1997. Understanding phytotoxicity thresholds for trace elements in land-applied sewage sludge. J. Environ. Qual. 26: 410.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Növénytermelés
Language Hungarian
Year of
Foundation
1952
Founder Debreceni Egyetem
Founder's
Address
H-4032 Debrecen, Hungary Egyetem tér 1.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0546-8191 (Print)
ISSN 2060-8543 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
May 2021 2 0 0
Jun 2021 2 0 0
Jul 2021 1 0 0
Aug 2021 2 0 0
Sep 2021 5 0 0
Oct 2021 1 0 0
Nov 2021 0 0 0